Az első olyan cég, amely a teljes budapesti tömegközlekedést egyben üzemeltette, 1922. december 27-én alakult meg, és ez volt a BSZKRT, azaz a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság. Alapításakor csak a villamosüzemet vette át, de idővel az autóbuszok és természetesen a többi tömegközlekedési eszköz, tehát a sikló és a földalatti működtetése is hozzá tartozott.
Villamosforgalom a Berlin (Nyugati) téren 1930-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 23177)
A BSZKRT vagy ahogy a közbeszédben hívták, a Beszkárt fővárosi tulajdonú cég volt. Valójában nem ez a vállalkozás olvasztotta egybe a Budapesten akkor leginkább meghatározó közlekedési eszközöket, a villamosokat üzemeltető vállalatokat, mert pár évig létezett a Budapesti Egyesített Városi Vasutak, amely 1918-ban a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, azaz a BKVT, a Budapesti Villamos Városi Vasút, azaz a BVVV és a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút villamosainak közös üzemeltetésére jött létre, de csak az üzemeltetést hangolta össze, és nem a főváros tulajdonában állt. A főváros vezetése viszont a saját tulajdonába akarta venni a tömegközlekedést.
Az új cég, a BSZKRT olyannyira fővárosi tulajdonú lett, hogy egyenesen a polgármesteri szobában alakították meg. Természetesen nem hirtelen ötlettől vezérelve született az új vállalat, a főváros már évtizedek óta törekedett arra, hogy a magánvállalkozásban létrejött közszolgáltatásokat, például a szemétszállítást, a gáz- és az elektromos hálózatokat, valamint a tömegközlekedést átvegye. Már korábban fővárosi tulajdonba került a sikló, és 1911-ben megszerezte a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. részvényeinek többségét is. A döntő lépés azonban 1920-ban következett be, ugyanis Budapest ekkor, igaz nem azonnal, hanem 1923. január elsejei dátummal felmondta a két nagy villamostársaság, a BVVV és a BKVT területhasználati engedélyét.
A Beszkárt új villamosa 1927-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Az új tömegközlekedési céget, a BSZKRT-t tehát a főváros alapította meg 1922. december 27-én, 300 millió koronás törzstőkével. Az új vállalat létrejöttéről a Magyarország 1928. december 28-i száma ezt közölte:
„Ma délelőtt tíz órakor rendkívüli ülésre ült össze a főváros tanácsa, amelyen a villamos megváltásának ügyét, illetőleg a részvénytársaság megalakítását tárgyalták le. Közvetlenül a tanácsülés után a polgármester szobájában megtartották, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. alakuló közgyűlését.”
A fővárosi közgyűlés a cég megalakulásról nem pár perces ülésen döntött 1922. december 27-én kora reggel, hiszen arról már egy hónappal korábban, 1922. november 27-én határozatot hozott a testület, mégpedig hosszú vita után, ugyanis nem született meg könnyen az eredmény. Többnapos vita folyt többek között arról, hogy szükséges-e részvénytársaságot létrehozni, nem lehetne-e házi kezelésben intézni a vállalat ügyeit, ki állapítsa meg a tarifákat, és számos más kérdésben napokig tanácskoztak a képviselők. A meghozott döntésről az Ujság 1922. november 28-i száma ezt közölte:
„A főváros közgyűlése hozzájárult az új villamos részvénytársaság megalakításához. A főváros mai közgyűlésén döntöttek véglegesen a villamosvasutak megváltása ügyében. Bár a többségi párt több ellenzéki indítványt magáévá tett, azt a javaslatot elvetették, hogy fél esztendeig házi kezelésben vezessék a villamosvasutakat és a részvénytársaság megalakítása mellett döntöttek, amely 300 millió korona alaptőkével január 1-én kezelésbe veszi a Közúti és Városi Villamosvasutakat.”
A Beszkárt alkalmazottainak fúvószenekara (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A korábban megváltott jegyek és bérletek érvényességéről az új társaság 1922. december 30-án közleményt adott ki, amit többek között a Világ című lap is közölt 1922. december 30-án:
„A villamosbérletek érvényessége. A Budapest székesfővárosi közlekedési részvénytársaság igazgatósága közli: A villamosvasúti szabadjegyek érvényessége december 31-én üzemzárlatkor, a bérletjegyek érvényessége pedig 1923. január 3-án üzemzárlatkor megszűnik. A tanuló hetikártyák használatára jogosító és az 1922-23. tanévre kiadott arcképes igazolványok 1923. június 30-ig maradnak érvényben, a közszolgálati alkalmazottak hetikártyáinak használatára jogosító, 1922. évben kiadott arcképes igazolványok érvényességét pedig 1923 január 13-ig meghosszabbították.”
A Beszkártot a főváros azzal a céllal alapította meg, hogy a teljes tömegközlekedésben Budapest érdekei domináljanak, sőt nagyszabású távlati terveket, fejlesztéseket is vártak az új cégtől. Ilyen volt például a budapesti gyorsvasúthálózat terveinek kidolgozása, ugyanis már 1923-ban a működéshez nélkülözhetetlen területhasználati szerződés tartalmazta azt a kikötést, hogy az új vállalatnak 1930-ig el kell készítenie a budapesti gyorsvasúti hálózatra egy javaslatot. (Ezt a Beszkárt egy kis késéssel 1931-re be is nyújtotta.)
Minden egy kézben, villamos, autóbusz az Erzsébet hídon 1936-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 266055)
A cég végül 1949-ig működött, és e több mint negyedszázad alatt sok fejlesztést végzett, már 1923-tól felújításba fogott a földalatti vonalán, majd a felszíni közlekedés részére új villamosokat szerzett be. A Beszkárt 1926-ban magába olvasztotta a fogaskerekű vasutat, 1932-ben a Siklót, a BHÉV-eket, illetve 1932 és 1934 között az autóbuszüzemet is, és e cég építette ki és üzemeltette 1933-től az óbudai trolivonalat egészen annak 1944-es pusztulásáig.
A vállalatot 1949-ben azonban feldarabolták, és közel 20 évig, 1967 végéig önálló üzemként működött a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem és a Budapesti Helyiérdekű Vasút, majd az egész rendszert újra egyesítették, amikor 1968 január elsejével megalakult a BKV.
Nyitókép: A BSZKRT villamosa 1931-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 170297)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius