Az I. kerület Országház utca 9. szám alatti egyemeletes épület helyén a kutatások szerint eredetileg két, az utcára merőleges kialakítású ház állt keskeny kis közzel, utcácskával. Ezt a két házat a XV. században összevonták a köz átboltozásával, vagyis kapualjat emeltek közéjük.
A XV. század második felében alakították ki főhomlokzatának ma ismert (részben rekonstruált) fő elemeit, illetve a kapualj északi falának ülőfülkesorát. Rajna-vidéki homlokzatarchitektúrája kiemelkedő a magyarországi profán gótika homlokzatrendszerei között. A ház kapualja két oldalfalában tizennégy díszes ülőfülke van, ez a középkori kocsibehajtók leggazdagabb megoldása a Várnegyedben.
Az Országház utca az 1960-as években (Fotó: Inkey Tibor/BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár)
Czagány István kutatásai szerint a ház emeletén egy festett díszterem (pallacium depictum) volt, amely a többi középkori épület belsejében nem rajzolódik ki ilyen teljességgel. Mint kiemeli, az emeleti hármasablakok kőfülkefalai és ezek záradékívei a várnegyedi, gótikus belső architektúra egyetlen, hiteles emlékének tekinthetők.
Az épület alatt kettős pince húzódik. A pincék alapján elmondható, hogy a már említett két ház közül az északi korábban épült, a XIV. században, ugyanis a pincéjében fennmaradt egy, az eredeti fagerendás mennyezet tartó kőkonzol, ami kifejezetten a XIV. században volt jellemző. A pincéket a török idők alatt, majd a XVIII. században is átépítették.
Gótikus ülőfülkék, 1970-es évek (Fotó: Molnár János/BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár)
A palota története a török hódoltságig bizonytalan. Főhomlokzatán, a kapu mellett kettős vörösréz emléktábla van, Nebojsa Mitrics szerb szobrász 1986-os munkáján felül szakállas férfifej látható stilizált, koronaszerű dísszel a fején, és egy szerb felirat. Alatta a következő szöveg olvasható: Ezt az épületet Zsigmond király adományozta szövetségesének Lázárevics István despotának Szerbia fejedelmének 1389-1427. Ennek az állításnak azonban nincs biztos történeti alapja.
A kapuzat és a fülkék (Fotó: Inkey Tibor/BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár)
Budavár ostromát viszonylag épségben vészelte át a ház, boltozatai egy része pusztult el csupán. Pataki Vidor János cisztercita szerzetes, művészettörténész úgy gondolta, hogy a ház tulajdonosa a XV. században először, 1440-ben Szepesi László volt, majd később, 1882 táján Handó György kalocsai érsek élt itt. Az ő nevéhez köthető a késő gótikus átépítés. 1484-ben a székesfehérvári prépost, 1498-ban pedig Szomori Gyárfás János volt a palota lakója.
Ezek az eredmények a Budavári Palotát és Várnegyedet jól ismerő Czagány István szerint nem egyértelműek. Ami azonban már bizonyos, hogy a ház 1696-ban Krentzer Gábrielé volt, a középkori maradványok barokk stílusú átépíttetését is neki tulajdonítják. A XIX. század elején a Pernőfy családé volt az épület, majd 1875 körül átépítették. A homlokzat neoreneszánsz átalakítását egyes kutatók Ybl Miklós munkájának tartják, mások Preisz György és Kirschenbaum Henrik tervének. Öttengelyes homlokzatarchitektúrája ebből az átalakításból való, bár a középkori épület is öttengelyes lehetett eredetileg.
Az épület belső tere 1950 körül (Fotó: BTM Középkori Osztály Fényképtár)
Az 1944-45-ös ostromkor jelentősen megsérült az épület, homlokzatarchitektúrája teljesen elpusztult, tetőhéjazata és lépcsőházának fedélszéke megsemmisült, lakhatatlanná vált az emelet. Ugyanakkor, a rombolás nyomán nagyon értékes gótikus leletek kerültek elő. A Budapesti Történeti Múzeum 1958. november 13. és 1959. január 29. között végezte a feltárást. Segítette a régészek munkáját, hogy az időrendi vizsgálat során tisztán periodizálhatóak voltak az egymásra rétegződött, különböző korú épületfalak.
A teljes tetőzet is megújul a helyreállítás során (Fotó: pestbuda.hu)
A házat 1959-1961 között Borsos László építész tudományos dokumentációi alapján állították helyre, ekkor történt az utolsó nagyszabású felújítás is. Az épületben 1961. szeptember 25-én nyílt meg a Magyar Tudományos Akadémia Bartók-archívuma. A hatvanas évek óta pusztán állagmegóvás történt.
A műemlék felújítása idén tavasszal kezdődött el (Fotó: pestbuda.hu)
A Budavári Önkormányzat 2022 év elején hirdette meg az épület helyeállítására a közbeszerzést, és márciusban elkezdődött a munka. Eredetileg a munkálatok a belső felújításokon túl a tetőszerkezet részleges cseréjére és felújítására vonatkoztak volna, ám a héjazat megbontását követően kiderült, hogy a tetőgerendák olyan mértékben károsodtak, korhadtak, hogy valamennyit cserélni kell.
Az Országház utca napjainkban (Fotó: pestbuda.hu)
Ugyancsak leromlott állapotú a koszorúszerkezet is, ezért azt elbontották és újraépítették az elmúlt hónapokban. Jelenleg a cserepezést végzik. A műemléképület átadása a belső felújítás és a tetőszerkezet teljes rendbetétele után, idén várható.
Nyitókép: Az Országház utca 9. számú épület az 1940-es években (Fotó: Kozelda Tivadar/BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius