A Margit híd tervezésére és felépítésére nemzetközi pályázatot írtak ki, amelynek eredményéről 1872. március 9-én döntött a bírálóbizottság, amelyben a kor legnevesebb szakértői ültek. Azonban ekkor még nem volt teljesen biztos, hogy valóban a nyertes Ernest Gouin tervei szerint épül-e meg a híd, hiszen arról végül a kormánynak kellett döntenie, és a költségeket is alaposan megvizsgálták.
A kormány 1872. április 22-én tárgyalt a hídról. Tisza Lajos közlekedési miniszter ismertette az eredményeket, amely szerint háromféle terv érkezett: ívhíd, vegyes ív-, valamint rácsszerkezet. A rácsszerkezetet a bizottság szépészeti okokból nem találta pályaképesnek. A miniszter arról is tájékoztatta a kormánytagokat, hogy a nyertes Ernest Gouin 3.400.000 forintért építené meg a hidat. (A pályázat feltétele volt, hogy olyan tervező pályázhatott, aki vállalta a híd építését is.)
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a rácshíd csak 2,2 millióba kerülne. Emellett megjegyezte, hogy a vas árának emelkedése miatt a híd drágább lesz a vártnál. Tisza arra a költségnövelő tényezőre is emlékeztette a kormányt, hogy az eredeti pályázati feltételeknél még keskenyebb Dunával számoltak.
A Duna még a Margit híd nélkül (fotó: FSZEK, Budapest-gyűjtemény)
Hogy lehet az, hogy a folyó szélessége időközben változott? Úgy, hogy ekkor zajlottak a nagy folyószabályozási munkák, amelynek során a Dunát lényegesen összébb szorították, és a Margit-sziget alakját is megváltoztatták. Eredetileg a sziget melletti Duna-ágakat nem egyforma szélesre tervezték, de a megváltozott elképzelések miatt a Margit-szigetet körülölelő folyóágakat végül ugyanolyan szélesnek határozták meg.
Az is eldőlt időközben, hogy a Margit-szigetet nem hosszabbítják meg a tervezett hídig, ami miatt biztossá vált, hogy oda egyszer majd egy külön hídszerkezet kell építeni, és emiatt a középső pillérnek is nagyobbnak kell lennie az eredetileg elképzeltnél.
A Duna végleges medre alakulóban volt, létezett olyan elképzelés a folyó szabályozására, hogy a Margit-sziget mellett az egyik ág keskenyebb (forrás: Vasárnapi Ujság, 1874. június 14.)
Kerkapoly Károly pénzügyminiszer természetesen minél olcsóbb hidat szeretett volna, ezért összehasonlító árakat szeretett volna látni. Felvetette azt is, hogy nem lehetne-e egy elvetett tervet úgy módosítani, hogy az olcsóbb legyen? Az összehasonlító számítással Lónyay Menyhért miniszterelnök is egyetértett, és arra volt kíváncsi, hogy mennyi a valós különbség a Gouin-féle elképzelés és a legolcsóbb, még megépíthető hídterv között?
Végül a minisztertanács úgy határozott, hogy jó lenne, ha Gouin terve épülne meg, de arra kérték a közlekedési minisztert, hogy vizsgálja meg a pályaműveket abból a szempontból, hogy nem lehetne-e némi módosítással előnyösebb, azaz olcsóbb tervet szerezni. Arról is döntöttek, hogy a tervekhez rövid indoklás készüljön, és a költségeket egységárak szerint is határozzák meg. A közlekedési minisztert azzal is megbízták, hogy Gouin cégétől is próbáljon meg olcsóbb ajánlatot kérni.
A kormány legközelebb 1872. július 19-én tárgyalt a hídról. A közlekedési miniszter kijelentette, hogy Gouinnal meg lehet kötni a szerződést, mert újra összehasonlították az árakat a budapesti építkezésekkel, illetve a bécsi Duna-híd építési költségeivel, amely szerint a költségek reálisak.
.jpg)
Egy alternatív elképzelés a Margit hídra (forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, ltsz nélkül)
A híd áráról, a költségekről a közlekedési miniszter úgy tájékoztatta a kormányt, hogy egy 53 láb, azaz 16,8 méter széles híd 4 250 000 forintba kerülne, de a miniszter megjegyezte, hogy „alkudhatni remél” minimum 50 000 forintot. Azonban, ha keskenyebb, csak 48 láb, azaz 15,2 méter széles lesz a híd, akkor meg lehetne takarítani 270 000 forintot. Úgy vélte, hogy jobb lenne a szélesebb változat, mivel ebben az esetben később a lóvasutat is át lehet vezetni a hídon, de azt is felvetette, hogy az árkülönbözetet a lóvasutat üzemeltető társaságok fizessék meg. Emiatt a miniszter alternatív szerződést javasolt, azaz a szélességet később kívánták megállapítani. Megjegyezte még, hogy ha az útpályához fagerendákat használnának, azzal további 155.000 forintot lehetne spórolni, de ezt nem ajánlotta, mivel akkor nagyobb lenne a fenntartási költség.
A kormány ezen az ülésén úgy határozott, hogy Gouin tervét fogadják el, és reális költségvetésen alapuló szerződést kötnek vele, amely egyelőre 48 láb széles hídra szólt, azonban, ha a lóvasúttársaságok fizetik a különbözetet, akkor szélesebb híd épül.
Ez a terv is csak hasonlít a Margit hídra, de egy másik elképzelést mutat valójában (forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Ltsz, KGY 5673)
A kormány ezen az ülésén nem döntött a vas- vagy fagerendák ügyében, e kérdésben a pénzügyminiszternek, illetve a közlekedési miniszternek még vizsgálódnia kellett.
Végül a híd 53 láb szélességben épült meg, a lóvasutat csak 1879-ben vezették rá a hídra, miután valóban sikerült megállapodni arról, hogy a pesti lóvasúttársaság hozzájárul az építési költségekhez.
Nyitókép: A Margit híd építés közben (forrás: FSZEK, Budapest-gyűjtemény)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius