Ötven éve nyílt meg a Pest-Buda mozi – A filmszínházból Görögség Háza lett

[Magyar lap]

Írta: Gönczi Ambrus

2023. augusztus 12. 17:00

https://pestbuda.hu/cikk/20230812_otven_eve_nyilt_meg_a_pest_buda_m...

Budapest kulturális életében 1973. augusztus 18-a jelentős esemény volt. Ezen a napon adták át a József Attila-lakótelepen a Pest-Buda filmszínházat, mely ekkor a legkorszerűbb mozinak számított a fővárosban.

A második világháborút követően a Kőbánya mozi (1964) után ez volt a második, újonnan épült ilyen jellegű szórakozóhely a fővárosban. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének százéves évfordulójára épült, és a névválasztás is erre a jeles eseményre utalt. Az épület terveit Lang János (1934–1996) Ybl-díjas építész, illetve a Győri Tervezőiroda készítette. Maga az építkezés másfél esztendeig tartott, és 21 millió forintba került.

Lang János neve – győri lévén – összeforrott a Rába ETO nevű sportegyesülettel, a nagy állami elismerést is a győri stadion építészeti tervéért kapta 1978-ban. A Pest-Buda egy típusterv adaptálásával, a tatabányai Turul mozi mintájára készült, mégpedig azért, hogy a tervezéssel és a kivitelezéssel együtt járó kellemetlenségeket kiküszöböljék, illetve időt és pénzt takarítsanak meg. Ennek megfelelően az 1965-ben átadott bányászvárosi filmszínház sok közös vonást mutatott a József Attila-lakótelepen megvalósult épülettel.

A tatabányai Turul mozi 1965 körül (Fotó: Fortepan/Képszám: 29006)

A főhomlokzat négyötödét üvegpanelek alkották, a bejárathoz lépcsősor vezetett, mely kétoldalt terméskőből rakott falban folytatódott, mintegy kiemelve az épületet a környezetéből. A téglatest alakú előcsarnokban kapott helyet a ruhatár, a büfé és a társalgó. A faborítású falakat a korabeli magyar filmek szereplőiről készült portréfotók díszítették.

Az előtérben egy mozaikfal is helyet kapott, melynek két oldalán, Gere Éva festőművész Pest-Buda című alkotásán a főváros számos nevezetessége, így a Lánchíd, az Erzsébet híd vagy éppen az Országház volt látható. A fővárosban a már említett típustervet felhasználva a XXII. kerületben is önálló filmszínházzal szerették volna a városegyesítés évfordulóját megünnepelni, de az építkezés elhúzódása miatt végül a Budafok mozi csupán 1974 nyarán készült el.

A Pest-Buda főhomlokzata 1974 tavaszán (Fotó: Fortepan/Képszám: 215859)

A mozi közelebbről 1974 tavaszán (Fotó: Fortepan/Képszám: 88343)

A Budafok mozi 1976-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 206646)

A Pest-Buda előtere a mozaikfallal (Fotó: Budapesti Mozitörténeti Alapítvány)

A Pest-Buda mozi nézőtere 1973-ban (Fotó: Budapesti Mozitörténeti Alapítvány)

A Pest-Buda mozi nézőtere 1973-ban (Fotó: Budapesti Mozitörténeti Alapítvány)

A Pest-Buda mozi társalgója 1973-ban (Fotó: Budapesti Mozitörténeti Alapítvány)

A Pest-Buda mozi 490 nézőt befogadó impozáns nézőtere, a sztereó hangzás, a 70 milliméteres film lejátszására is alkalmas, csehszlovák gyártmányú MEOPTA vetítőgép, valamint a korszerű szellőzőberendezés minden igény kielégítésére alkalmas volt.

Sokakat meglepett, hogy egy olyan színvonalú mozi, mint a Pest-Buda Várkonyi Zoltán Ártatlan gyilkosok című magyar filmjével kezdte meg vetítéseit, amely bár szórakoztató krimi volt, látványvilágát és technikai színvonalát tekintve azonban jóval elmaradt a kor nagy amerikai vagy éppen szovjet produkcióitól. A magyarázat azonban nagyon egyszerű: azon a héten az Ártatlan gyilkosok volt a premierfilm, az új filmszínház pedig megnyitásakor premiermozinak számított, a forgalomba került filmeket ezeken a helyeken azonnal játszhatták, nem kellett heteket várni a vetítésre. 

A nézők az Ártatlan gyilkosok című film vetítésére várnak 1973. augusztus 18-án (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az intézmény elhelyezkedése kifejezetten sikeresnek bizonyult. Egy sarokkal arrébb, a Napfény utca 7. szám alatt működött az Ezüstsirály vendéglő, a két szórakozóhely remekül kiegészítette egymást. Mindezen túl a mozi a 39-es autóbusz révén közvetlen összeköttetésben volt a Belvárossal, így onnan is sok nézőt tudott átcsábítani.

Az Ezüst Sirály étterem 1973-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A mozi üzemvezetője, Harmaczi József jó kapcsolatot ápolt a lakótelepen működő társadalmi szervezetekkel. Harmaczi, aki eredetileg színész és az Állami Déryné Színház tagja volt, kiváló szervezőnek bizonyult. Rengeteg diákot csalogatott be a moziba, az általa létrehozott Pest-Buda Gyermekszínpad előadásaira tódultak a különböző iskolákból.

Harmaczi József a mozi bejáratánál 1980 körül (Forrás: Harmaczi Éva)

A mozi kihelyezett vetítéseket is szervezett, a gépészek kis méretű vetítőikkel igény szerint bárhová elmentek, a mozik számára meghirdetett munkaversenybe ezek az előadások is beleszámítottak. A Gyermekszínpad műsorai vidéki városokba is eljutottak, a társulatban  olyan színművészek szerepeltek, mint Bajor Imre, Beregi Péter, Somfai Éva, Hollósy Pál. 

A Pest-Buda mozi valamennyi közönségréteg és valamennyi filmtípus kedvelőinek igényeit igyekezett kielégíteni. A korábbi nézőszámok az 1980-as évek elejétől mégis csökkenni kezdtek, a hanyatláshoz pedig az is hozzájárult, hogy az igazi filmcsemegéket az érdeklődők már előbb megnézhették egy belvárosi moziban, így a Pest-Budában a legjobb filmek is csak 30-40 százalékos kihasználtsággal mentek. Az utolsó üzemvezetőnek szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy a Pest-Buda veszteségesen működik, bezárása pedig csupán idő kérdése. A búcsúelőadásokra 1990. április 18-án került sor: a Coctail című amerikai és A fehér féreg búvóhelye című angol filmet vetítették.

A mozi üresen, félig bedeszkázva 2000 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az elhagyatott moziépület 2002-ben (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Néhány alkalommal politikai rendezvényeknek még helyet adott az épület, de  a tulajdonosi jogokkal rendelkező Fővárosi Önkormányzat már nem kívánta kulturális intézményként megtartani az ingatlant. A IX. kerület vezetése az 1990-es évek elején foglalkozott a felújítás és újrahasznosítás gondolatával, de anyagi források híján nem történt előrelépés.

Az épületet 2003-ban egy ingatlanhasznosító cég vásárolta meg. Először nyugdíjasotthonná, majd irodaházzá kívánták a mozit átalakítani, de ez sem sikerült, sőt a cég is csődbe ment. A volt mozi pedig egyre rosszabb és rosszabb állapotba került. 2004-ben már csupán Gere Éva mozaikfala emlékeztetett az egykori filmszínházra, minden más tárgy, így a vetítőgépek vagy éppen a nézőtéri székek is eltűntek. Egy hatalmas nyári vihar azután a mozaikfalat is kidöntötte a helyéről, egyik oldala megsemmisült, a másiknak a darabjai a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteménybe kerültek. Egyre valószínűbbnek tűnt, hogy a Turul és a Budafok sorsa jut a Pest-Budának is, egyszerűen elbontják, hogy valami rentábilisabb építmény vegye át a helyet.

A Pest-Buda című mozaikfal egyik oldala 2006-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Pest-Buda című mozaikfal másik oldala 2006-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Mégsem ez történt. 2008-ban az Országos Görög Nemzetiségi Önkormányzat egy, a Hitelintézeti Felszámoló Zrt. által kiírt nyílt pályázaton elnyerte az épület megvásárlásának jogát. Az ezer négyzetméteres alapterületű épület és az azt körülvevő 5000 négyzetméternyi terület eladási ára 80 millió forint volt. A Görögség Háza nevű kulturális központ kialakítása hosszabb szünetekkel, de a mai napig folyik.

A Görögség Háza 2023 júniusában (Fotó: Simon Tímea)

A Görögség Háza 2023 júniusában (Fotó: Simon Tímea)

A Görögség Háza 2023 júniusában (Fotó: Simon Tímea)

Az épület udvarán többször rendeztek már ünnepséget a helyi görögök számára, az épület kapui pedig hamarosan mindenki előtt nyitva állnak majd. Aki emlékszik még a Pest-Buda mozira, az biztos lehet benne, hogy a különböző programok közötti filmvetítésekért is érdemes lesz felkeresni a József Attila-lakótelep központjában elhelyezkedő új kulturális központot.