Ipolyi Arnold

[Magyar lap]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ipolyi Arnold
Benczúr Gyula: Ipolyi Arnold arcképe
Születési név	Stummer Arnold
Született	1823. október 18. Ipolykeszi
Elhunyt	1886. december 2.(63 évesen) Nagyvárad
Foglalkozása	püspök, valóságos belső titkos tanácsos, plébános, művészettörténész, régész
A Wikimédia Commons tartalmazIpolyi Arnold témájú médiaállományokat.

Ipolyi Arnold (Stummer Arnold, Ipolykeszi, 1823. október 18. – Nagyvárad, 1886. december 2.) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, atörökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). A magyar művészettörténet-kutatás egyik úttörője. Terényi Lajos alispán és országgyűlési képviselő bátyja.

Élete

Stummer Ferenc (1799 - 1848) Hont vármegyei főszolgabíró[1] (akinek a dédapja, Stummer György 1741. október 28-án Mária Teréziától nyert címeres nemesi oklevelet) és liptószmrecsányi Szmrecsányi Arzénia (1802 - 1881) fia volt. Apai nagyszülei Stummer Ignác (1772 - 1830) Hont vármegyei számvevő, táblabíró és nádasi Tersztyánszky Anna (1779 - 1805),[2] az anyai nagyszülei viszont Szmercsányi Elek (1770-1821) honti alispánja és horváti és disznósi Horváthy Ágnes (1771 - 1832)[3] voltak. A gimnázium I. és II. osztályát Kamiss Ferenc magántanítása mellett otthon, a többit Korponán és Selmecbányán végezte, ahol a német és szlovák nyelvben első ismereteit szerezte. Tanárai közül különösen Lőrincz György klasszikai képzettségével volt a magyar irodalom megkedveltetésében az ifjúra nagy befolyással.

Már 13 éves korában fölvették az esztergomi főmegyei papnövendékek sorába. Ifjúkora és gyenge testalkata miatt eleve a Szent Imréről nevezett pozsonyi előkészítő papnevelőbe küldték, ahol két évig Hévánszky aligazgató és tanár vezetése alatt tanult, akinek iránya az ifjúra meghatározó befolyással volt a papi hivatás kedvelésére nézve, melyet utóbb apja többszöri felszólítására sem volt hajlandó megváltoztatni. Innen a nagyszombati szemináriumba ment át, ahol két évig a filozófiát végezte. Gály Ferenc történelemtanár benne a már addig is leginkább a történelem iránt megnyilvánult előszeretetét megerősítette. Azután Bécsbe a Pázmány-intézetbe küldték, ahol a bécsi egyetemen négy évig a teológiát tanulta. Itt minden szabad idejét a külföldi művelt szépirodalom és nyelvek tanulmányozására fordította; majd később egészen a történelmi tudományoknak szentelte magát, ezen a téren a magyar általános és egyházi történelmet, annak különösen a történet-kútfői vizsgálatát gyakorolta. Azért a középkori paleográfia és diplomatika, valamint az archeológia és nevezetesen az ókeresztény egyházi művészet kedves tanulmányai lettek.

1844-ben az esztergomi presbitériumba ment át, magántanulmányai mellett még az általános és hazai jogtanban való kiképzését folytatta több évig, melyet már a bécsi egyetemen nyilvános előadások hallgatásával megkezdett. 1845-ben, nem lévén meg szabályszerű ideje, alszerpappá szentelték. Ekkoriban vállalkozott báróMednyánszky Alajos királyi kincstárnok fiának, Dénesnek, a bölcseletben való tanítására, akivel ezt a pozsonyi akadémián végezte. 1847. augusztus 4-én miséspappá szentelték föl. Nagy előnyére voltak ez idő alatt tanulmányai gyarapításában báró Mednyánszkynak gazdag könyv-, levél- és okiratgyűjteményei, melyek rendezésével is meg volt bízva. Eközben, már előbbi szünideje alatt, Magyarország nagyobb részét beutazta, növendékével külföldi, különösennémetországi utazásokat tett. Első küldetése segédlelkészi minőségben a Komárom melletti Szentpéter volt, ahonnan 1848 októberében Pozsonyba ment hitszónoknak.

1849 elején gróf Pálffy Lipót Ferdinánd volt pozsonyi főispán hívására Bécsbe ment gyermeke nevelőjéül; de még ezen év végén Zohor (Pozsony vármegye) lelkészévé nevezték ki. Előbbi tanulmányai mellett a magyar ősvallásnak és erre vonatkozó emlékeknek és hagyományoknak vizsgálatát is éber figyelemmel kísérte és végül 1850-ben megkezdte összeállítani és feldolgozni a Mythologiájára gyűjtött anyagot, amibe 1846-ban, a Kisfaludy Társaságnál belekezdett. A Bécsben a műemlékek fönntartására szervezett központi bizottság által Pozsony vidékére konzervátorrá nevezték ki (1855), beutazta a gondjaira bízott egész területet, fölkutatta a műemlékeket és azoknak rajzban rögzítette.

Ipolyi Arnold fényképe a Vasárnapi Ujságban

A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én választotta levelező tagjává (rendessé 1861. december 20-án lett). Eközben (1860) Bartakovics Béla egri érsek Törökszentmiklósra nevezte ki plébánosnak és még abban az évben pápai tiszteletbeli kamarás lett.

Közelebb jutva a fővároshoz, élénk részt kezdett venni az Akadémia munkálataiban és az archeológiai bizottság megválasztotta előadójává. 1862-ben Kubinyi Ferenc és Henszlmann Imre társaságában Konstantinápolyba utazott, ahol sikerült a Corvina-könyvtár maradványait fölfedeznie. 1863-ban egri kanonok lett, 1864-ben pedig a királyi dániai északi archeológiai intézetnek Koppenhágában, amorva-sziléziai császári és királyi társulat történeti osztályának és a tartományi rendek levéltári intézetének tagja. 1865-ben teológiai doktor, 1867-ben borsmonostori apát, a Kisfaludy Társaság tagja, a germán nemzeti múzeum választmányának és az osztrák birodalmi geológiai intézetnek levelező tagja. Ez évben a magyar történelmi társulat megalakításában nagy része volt és annak kezdetén harmadik, 1877-től második és 1878-tól első elnöki tisztét viselte.

1869-ben a pesti központi papnevelő kormányzójává és a pesti egyetemen a hittan-szak igazgatójává neveztetvén ki, a fővárosba tette át lakását. Ugyanabban az évben a Szent István- és Szent László Társulatok megválasztották alelnökükké és ő ezen katolikus irodalmi egyesületek körében nagy tevékenységet fejtett ki, új föladatokat tűzvén ki és magasabb színvonalra emelve kiadványaikat. Ugyanekkor megkezdte a műkincsek gyűjtését és rövid idő alatt régi festményekből jelentékeny gyűjteményt létesített, melynek legbecsesebb részét az országos képtárnak ajánlotta föl. 1871. szeptember 23-án besztercebányai püspökké nevezték ki és székét a következő év május 2-án foglalta el. 1872-ben az országos képcsarnok számára 60 régi festményt ajándékozott.

Az Akadémián, amely őt 1874. május 24-én igazgatótaggá, majd a II. osztály elnökévé és a történelmi bizottság elnökévé választotta, három emlékbeszédet tartott:Czinár Mór Pál (1876), gróf Prokesch-Osten (1878) és gróf Károlyi István fölött (1883).

A történelmi társulat több vidéki kirándulását vezetvén, az ünnepélyes közgyűléseket olyan előadásokkal nyitotta meg, melyek a nemzeti történettudomány nagy problémáit fejtegették és a közélet eseményeinek jelentőségére emelkedtek. 1879-ben az országos közoktatási tanács elnöke lett. A magyar képzőművészeti társaságban, melynek 1880-tól 1885-ig elnöki tisztét viselte, a magyar művészet fejlődését, irányait és hivatását fejtegető megnyitó beszédeivel tette jelentőségteljesekké az évi közgyűléseket.

1880-ban valóságos belső titkos tanácsos, a vaskorona-rend I. osztályú lovagja és az archeológiai társulat tiszteletbeli elnöke. 1886. február 18-án nagyváradi püspökké nevezték ki. Július 12-én foglalta el a Szent László által alapított püspöki széket. De már öt hónap múlva, december 2-án szélütés hirtelen véget vetett munkás életének. Az MTA rendkívüli összes ülésén adott kifejezést gyászának e veszteség fölött; küldöttséget delegált a temetésre és az elhunyt arcképének a képtárban való elhelyezését határozta el. Végrendeletében összes vagyonát egyházi és kulturális célokra hagyományozta; az Akadémia javára is jelentékeny alapítványt tett, ahol Fraknói Vilmos tartott fölötte emlékbeszédet.

Munkássága

Munkássága igen sokrétű, foglalkozott régészettel, a népköltészettel, a népi ipar kérdéseivel, a legmaradandóbbat a művészettörténet-tudományban alkotta. 1862-ben konstantinápolyi tanulmányútja során számos Corvinát fedezett fel Kubinyi Ferenccel és Henszlmann Imrével együtt. 1871-ben besztercebányai, 1886-ban nagyváradi püspök lett.

Mintegy ötven önálló publikációt adott ki, melyekben a középkor addig szinte teljesen ismeretlen emlékeivel foglalkozott. 1880-tól kezdve foglakozott az élő művészettel is, ekkortól lett ugyanis a Képzőművészeti Társulat elnöke. Nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése, a műemlékek topografikus nyilvántartásának bevezetése, vidéki múzeumok létesítése. Ezek közül azonban néhány elképzelése csak terv maradt. Gazdag gyűjteményét (Ipolyi-gyűjtemény) az államra és az esztergomi Keresztény Múzeumra hagyta. A nagyváradi római katolikus bazilika altemplomában temették el.

Szerkesztette az Archaeologiai Közlemények II. és III. kötetét (Pest, 1861., 1863.). az Emlékkönyv kis-aponyi Bartakovics Béla érsek aranymiséjének ünnepére. Eger, 1865. című munkát; a Hazai Okmánytár (Codex Diplomaticus Patrius) IV-VII. köteteinek egyik szerkesztője volt és azok tartalmához saját neve alatt több oklevéllel járult (Pest, 1867., 1873., 1876., 1880.)

Újságcikkei

Ipolyi Arnold (1858)

Cikkei és értekezései a következő folyóiratokban, lapokban és évkönyvekben jelentek meg. Honderü (1845. A megbosszult hitszegő, eredeti beszély Ipolyi Arnoldtól; e név alatt jelentek meg későbbi minden munkái), Uj M. Múzeum (1851-52. Tündérek a magyar ősvallásban, Rimay János, Adalék a zsitvatoroki béketörténetéhez, Papok a pogány magyaroknál, 1853. Hely és nemzéktani adalék, Tudósítás Rimay János munkáiról, Nyilt levél Kachelmann Jánosnak, 1854. A pozsonyi káptalan XIV. századi könyvtára. 1857. A Révay család naplója1555-1661., 1858. A mysteriumok maradványai hazánkban, A magyar népmeseügy s különösen Gaál György mesegyűjteménye); Családi Lapok (1852. II. Vázlatok a hazai egyház archaeologiai műemlékek köréből: Sz. János magyar egyháza a sz. Ferenczieknél Pozsonyban s a hazánkban létező katakombákról, 1863. Egy kolostor alapítása százados évnapján, 1856. A Pálffy család díszserlege); Religio (1854. I. Magyar legendák, magyarok apostolai: Szent Adalbert, II. Középkori keresztény művészetek aesthetikája és könyvism., 1855. l. A pozsonyi prépostok és prépostság és Andrássy rozsnyói püspök emlékezete, II. Egyházi férfiak csarnoka: Arbesz Ignácz pozsonyi kórházi helyettes lelkész, Ipolyi Arnold «Magyar Mythologiá»-jának ügyében névtelenül, és könyvism., 1856. II. Szent Anna kápolna Pozsonyban, 1858. I. Még egy szó egyháztörténelmi irodalmunkról, Az egyházi épületek föntartásának és javításának egyházjogi kötelméről, Magyarországi sz. Erzsébet ereklyéinek fölfedezése és könyvism., 1859. II. 1860. I. A hazai egyházi művészet, 1870. I. Mily kincseket birunk régi plébániai könyvtárainkban?); a göttlingai Zeitschrift für deutsche Mythologie und Sittenkunde (1854. Beträge zur deutschen Mythologie aus Ungarn, 1855. Die Milchstrasse im Ungarischen, Ungarische Sagen- und Märchenzüge, Harke. Herka, Harka in der ungarischen Sage. Tátos. das Zauberpferd des ungarischen Mythos); Pesti Napló (1854. 279. sz. Flegler munkájának ism., 1855. 48. sz. Rimay János 276. sz. A magyar történelem, 1856. 333., 334. sz. könyvism. névtelenül, 1857. 49., 50. sz. könyvism. – jegy alatt, 176-185. sz. könyvism. I-d jegy alatt, 1859. 158., 175., 176. sz. Egy új cseh-magyar történeti emlék. 1861. 49., 51., 54., 57., 58. sz. A magyar akadémia palotájának tervei, 1862. 139., 140. sz. Kubinyi Ferencz. Ipolyi Arnold és Henszlmann Imrének az akadémia megbizásából tett konstantinápoly-athenei tudományos útjokról az akadémiának benyujtott jelentésök, a Századokban is, 1866. 222-224. sz. könyvism., 1880. 137. sz. Jelentése a koronáról és a Hon 137. sz.); Oesterr. Blätter für Literatur (1855. könyvismertetések); Magyar Sajtó (1885. 82. sz. 1856. 34. névtelenül 63., 64. sz. könyvism.); Vasárnapi Ujság (1858. Csallóközi útiképek rajzokkal, névtelenül, 1859. Fehérhegységi útiképek Pozsonytól Szakolczáig fölfelé, 1860. Szakolczától Dévényig lefelé, névtelenül, rajzokkal); a bécsi Mittheilungen der k. k. Central-Commission zur rforschung und Erhaltung der Baudenkmale (1857. II. Inventarium der pressburger Domkirche vom J. 1425., Die St. Anna-Capelle des Domes zu Pressburg, Die archaeologischen Publicationen in Ungarn. 1858. Beschreibung der Baudenkmale der Insel Schütt in Ungarn); anodai Lapok (1858. Még néhány észrevétel az által. iskoláztatást kényszerítő módokról), Egyetemes M. Encíclopaedia (I-IV. 1859-62. Mű- s egyházarchaeologiai és mythologiai az A. betűbe tartozó 211. czikk I., Ip. aláírással és névtelenül), Budapesti Szemle (1861. Minő stílben építsük a m. tudom. akadémiát, 1862. A középkori emlékszerű építészet Magyarországon, 1874. Ipartörténeti tanulmányok, 1877. Magyar műveltségtörténeti tanulmányok); Magyar tudományos akadémiai Almanach (1861-re. A M. T. akadémia archaeologiai bizottságának alapszabályai, névtelenül), Archaeologiai közlemények (1861. Előszó a II. kötethez, 1863. Régészeti krónika); Ország (1863. 19., 20. sz. Péter király síremléke); Magyar Sion (1863. A pálosok magyar történelmi íróihoz adalékul. 1867. Adalék a magyar domonkosok történetéhez. Az egyházi művészetnek emeléséről hazánkan előadás a sz. László-Társulat közgyűlésén, 1888. A jezsuiták viszontagságai a XVII. században, irodalmi hagyatékából); Kalauz a közműveltség és irodalom erén (1864. Nyilt válasz T. Kanitz Á. úrnak); Eger (1866. 1., 11.. könyvism., 3. 5. sz. Művészeti mozzanatok Egerben, 12. sz. Sajósy Alajos képkiállítása a lyceum dísztermében); Századok (1867-1868. Magyar okmányérdekességek, A «Nos comes et quatuor iudices» bevezető formulával kezdődő okiratokat illetőleg, 1869. Emlékbeszéd Ráth Károly felett. 1870. Pótlékul a helyi monographiákhoz, A szíhalmi magyar pogánykoriaknak vélt leletek. A szíhalmi ásatásoknak eredménye nemzeti műveltség-történetünkra nézve. Gyászjelentés Schulcz Ferencz haláláról, 1871. könyvismertetés, 1872. Magyar ősvallási nyelvemlék, 1874. Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata. 1876. Magyar mű- és történeti emlékek kiállítása, kirándulási l. füzet: A magyar műtörténeti emlékek tanulmánya, 1882. Jelentése a Bay Ilona által kitűzött pályakérdésre beérkezett pályaművekről, 1886. Bemutató levele Buonvisi pápai nuntiusnak Budavár visszafoglalása történetével összefüggő jelentéseiről, Budapest törvényhatósága és a m. tört. társulat által Budavár visszafoglalása alkalmából 1886. szept. 1. tartott díszülésén elmondott beszéd); Magyarország Képekben (I. 1867. A Kubinyiak egyik ősének emlékszobra); Heves- és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyéknek leírása (Eger, 1868. Heves és Külső-Szolnok vármegyék őskori régészeti és középkori műemlékei vázlata); M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (XIII. Eger, 1869. Üdvözlő beszéd); Egyházmegyei Közlöny (Eger, 1869. Egyházautonomiai szervezkedések, Mily kincseket bírunk régi plébániai könyvtárainkban?); Akadémiai Értesítő (1870. Magyar történelmi kútfőtanulmányok: Béla király névtelen jegyzője, felolvasás ápr. 4.); Szent István-Társulat Évkönyve (1871-72. A Szent-István-Társulat munkálkodása, két előadás a közgyűléseken, 1880. Megnyitó beszéd a márcz. 18. közgyűlésen); Archaeologiai Értesítő (1872. Az országnak adott ajándék); Magyar Könyv-szemle (1876. Egy középkori magyar plébános könyvtára); Történelmi Tár (1878. Rimay János portai vásárlásai); Egyházművészeti Lap (1881. Magyar ikonographia, Magyarországi szent Erzsébet képei, 1884. Az országos magyar történeti ötvösmű-kiállítás megnyitásán, 1884. febr. 17. tartott üdvözlő beszéd); Főrendi Napló (1881-84. II. Az állandó országház építéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor 1884. máj. 15. tartott beszéd); Vatikáni Magyar Okirattár (II. Sor. I. k. Bpest, 1884. Előszó, ugyanazon kötetben latinul is); Kath. Szemle (1887. A nagy-szombati iskola a XVI. században.)

Munkái

• Magyar mythologia. Pest, 1854. (A Magyar Tudományos Akadémia által 1858. december 15-én a Marczibányi jutalommal koszorúzott mű. Ism. Pesti Napló 1854. 209. sz. b. Mednyánszky Dénes, 305. sz., Budapesti Hirlap 1855. 758-769. sz. Csengery Antal, Religio 1855. I. 56-72. sz.)
• Adalék Magyarország XIII. századi helyirata és földrajzához. Egy abroszszal. U. ott, 1859. (Különnyomat az 1858. Uj M. Muzeumból).
• Csallóköz műemlékei. Egy abroszszal és hat képpel. U. ott, 1859. (Magyar műemlékek I. Különny. az Archaeol. Közleményekből).
• Beiträge zur mittelalterlichen Siegelkunde Ungarns. Wien, 1859. (Különny. a Mittheilungenből).
• A deákmonostori XIII. századi román bazilika. Hely- és műtörténeti monographia rajzokkal. Pest, 1860. (Székfoglaló. M. t. Akadémia Évkönyvei X. k. 3. d.)
• Téglaépítészeti műemlékek. Régi magyar keresztkutak és Magyarország czímerének monumentalis használata. U. ott, 1861. (M. műemlékek II., III., különny. az Archaeol. Közleményekből).
• Magyar régészeti repertorium. Magyar régészeti krónika. U. ott, 1861. (M. műemlékek IV., V. Különny. az Archaeol. Közelménekből).
• A középkori emlékszerű építészet Magyarországon. U. ott, 1863. (M. t. Akadémia Évkönyvei X. k. 13. d.)
• Magyar ereklyék. Két képtáblával és a szövegbe nyomott 26 fametszettel. U. ott, 1863. (Különny. az Archaeol. Közleményekből. Ism. M. Sion).
• Egyházi beszéd, melyet szent István első apostoli magyar király nemzeti ünnepén Bécsben a nt. kapuczinus atyák templomában 1864 kisasszony-hava 21. mondott. Bécs, 1864.
• A középkori magyar festészet emlékeiből: A szepesváraljai XIV. századi történeti falfestvény. Pest, 1864. (M. t. Akadémia Évkönyvei XI. k. 3. d.)
• Az egri megye szent János apostol és evangélistáról nevezett régi székesegyháza az egri várban. Eger, 1865. (Különny. az Emlékkönyvből).
• A kunok bél-három-kúti máskép apátfalvi apátsága és XIII. századi egyházának leírása. Hely- és műtörténeti monographia. Hét rézbe metszett képtáblával és a szövegbe nyomott három fametszettel. Pest, 1866. (Különny. az Archaeol. Közleményekből).
• Lonovics József érsek, magyar akadémiai igazgató tag emlékezete. U. ott, 1868. (M. t. Akadémia Évkönyvei XI. k. 11. d.)
• A szíhalmi magyar pogánykoriaknak vélt leletek. U. ott, 1870. (Különny. a Századokból).
• Sermo pastoralis. quem A. I. Stummer Dei et apostolicae sedis gratia episcopus Neosoliensis occasione canonicae in sedem apiscopalem introductionis A. D. 1872. die 2. Maii ad Clerum Dioecesanum habuit. U. ott, 1872. (Németül és tótul is megjelent u. ott, 1872)
• Ipolyi Arnold kisebb munkái. Bpest, 1874. (I. Magyar műtörténelmi tanulmányai. Arczk. II. Beszédei 1854-1872. Ism. Uj M. Sion, Századok, Hon 40. sz., Athanaeum 4. 5. sz.)
• Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata. U. ott, 1874. (Előbb kivonatosan a Századokban. Németül: Geschichte der Stadt Neusohl, ford. Dux Adolf. Bécs, 1875.)
• Régi magyar egyházi irók. I. kötet, Első rész. Veresmarti Mihály élete. Második rész. Veresmarti Mihály megtérése historiája. Bpest, 1875.
• Veresmarti Mihály XVII. századi iró élete és munkái. Korrajz a hitújítás idejéből. U. ott, 1875. (Házi Könyvtár 18., 19. sz., Ism. Figyelő 1875. 35., 36. sz., Uj M. Sion, Századok 1877., Pesti Napló 1876. 58. sz., Főv. Lapok 1876. 270. sz.)
• Schematismus historicus Dioecesis Neosoliensis pro anno saeculari 1876. ab erecta sede episcopali C. Neosolii. (Az előszó végén: Arnoldus episcopus).
• Nicolai Oláh Ludovico II. regi Hungariae et Mariae reginae a secretis, Ferdinandi I. candellarii, dein archiepiscopi Strigoniensis primatis regni Hungariae et locumtenentis regii Codex Epistolaris 1526-1538. Buapestini. 1876. (Monumenta. M. Tört. Emlékek I. oszt. XXV. k.)
• A magyar nemzetegység és államnyelv történeti alakulása. Elnöki megnyitó beszéd a m. tört. társulatnak Rimaszombatban 1876. aug. 22. tartott vidéki nagygyűlésén. U. ott, 1876. (Különny. A századokból).
• Magyar mű és történeti emlékek kiállítása. U. ott, 1876. (I. A. aláirással. Különny. a Századokból)
• Emlékbeszéd Czinár Mór magyar akadémiai levelező tag felett. U. ott, 1877. (Értekezések a tört. tud. köréből VI. 8.)
• A magyar iparélet történeti fejlődése. Elnöki megnyitó beszéd a tört. társulanak Pozsonyban 1877. aug. 23. tartott vidéki nagygyűlésén. U. ott, 1877. (Különny. a Századokból).
• A beszterczebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása. Hét szin- és kőnyomatú képtáblával és 54 fametszettel. U. ott, 1878. (Ism. Uj M. Sion, Századok, Budapesti Szemle XVII. Magyarország és a Nagyvilág 14. sz. Németül, ford. Dux Adolf. U. ott, 1878.)
• Gróf Prokesch-Osten Antal m. t. akadémiai kültag emlékezete és Máty.... U. ott, 1878. (Értekezések a tört. tud. kör. VII. 6.)
• A magyar műtörténeti emlékek tanulmánya. Elnöki megnyitó előadás a m. tört. társulatnak Kassán 1878. aug. 23. tartott vidéki nagygyűlésén. U. ott, 1878. (Különnyomat a Századokból.)
• A magyar hadtörténelem tanulmánya. Elnöki megnyitó előadás a m. tört. társ. Marosvásárhelyen 1879. aug. 23. tartott vidéki nagygyűlésén. U. ott, 1879. (Különny. a Századokból Ism. Főv. Lapok 194. sz.)
• Az országos magyar képzőművészeti társulat 1880. márc. 14. közgyűlését megnyitó beszéd. U. ott, 1880.
• Az országos magyar képzőművészeti társulat 1881. márc. 6. közgyűlését megnyitó beszéd. U. ott, 1881.
• Az országos magyar képzőművészeti társulat 1882. febr. 12. közgyűlését megnyitó beszéd. U. ott, 1883.
• Az országos magyar képzőművészeti társulat 1884. márc. 9. közgyűlését megnyitó beszéd. U. ott, 1884.
• Gróf Károlyi István emlékezete. U. ott, 1883. (Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei XVII. k. 1. d.)
• Jelentés a honfoglalás időpontjának meghatározása tárgyában. U. ott, 1883. (Fraknói Vilmossal együtt.)
• Az országos magyar képzőművészeti társulat 1885. márc. 8. közgyűlését megnyitó beszéd. U. ott, 1885.
• A magyar történelem s a magyar történeti szellem. Elnöki megnyitó beszéd a m. tört. congressusnak Budapesten 1885. júl. 3. tartott ünnepélyes közgyűlésen. U. ott, 1885. (Különny. a Századokból.)
• A magyar szent korona és koronázási jelvények története és műtörténeti leírása. A m. tud. akadémia megbizásából. U. ott, 1886. (4-rétű és ívrétű kiadás, 4 színezett táblával és a szövegbe nyomott ábrákkal.)
• Főpásztori szózat, melyet a váradi püspöki székbe történt beiktatása alkalmával 1886. júl. 11. püspöki megyéje hiveihez intézett. Nagyvárad, 1886.
• Sermo pastoralis, quem Arn. I. sanctae Varadinensis Episcopus occasione installationes suae, die 14. Julii, anno 1886. and clerum dioecesanum habuit. Varadini, 1886.
• Bedegi Nyáry Krisztina 1604-1641. Bpest, 1887. (M. Tört. Életrajzok 1886-1887. évf., kilencz önálló melléklettel és 37 a szövegbe nyomott képpel.)
• Alsó-Sztregovai Rimai Rimay János államiratai s levelezése. U. ott, 1887. (Ism. Századok.)
• Ipolyi Arnold kisebb munkái III-V. kötet. A szerző megbizásából közrebocsátja Bunyitay Vincze. U. ott, 1887. (III. Magyar történelmi s egyháztörténeti tanulmányok. IV. Műtörténeti tanulmányok. V. Beszédek és I. A. irodalmi munkássága 1845-1886. I. A. munkálatainak repertóriumával. Ismert. Nemzet 1887. 351. sz., Kath. Szemle 1888. Fővárosi Lapok 309. sz. Századok 1887. 1889., Egyházm. Közlöny 1888.)
• Rómer Flóris – Ipolyi Arnold – Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás (Vál.: Rottler Ferenc; 1981)

Leveleiből

A közoktatási miniszterhez, Pest, 1872. márczius 12. (Hon 1872. 75. sz. esti k.), Kazinczy Gáborhoz (Nemzet 1886. 190. sz.), Révész Imréhez Zohor 1855. júl. 9. (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1889. 4. sz.); A Magyar Mythologiára vonatkozó levelei (Irodalomtörténeti Közlemények 1892. Révész Kálmán); Pajor Istvánhoz 1859. szept. 13. (Századok 1894.); I. A. magán leveleihez újabb adalék b. Mednyánszky Dénestől (u. ott.); utolsó levele Thaly Kálmánhoz (Függetlenség 1886. 337. sz.)

Írói álnevei

I-lyi (Religio, Századok, Pesti Napló), I-lyi A-d. (M. Sajtó), I. A (Századok), – (Eger).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• Voigt Vilmos 1999: Ipolyi Arnold élete, Limes XI. évf. 36, 152-161.

További információk

• Prímási Levéltár Esztergom
• Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola
• ↑ Magyar régészet: Visy Zsolt (főszerk): Magyar régészet az ezredfordulón. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány (2003) Hozzáférés: 2015. jan. 10. (pdf)

Kapcsolódó szócikkek

• Népi hiedelem Erdélyben