Déry Tibor

[Magyar lap]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Déry Tibor
Déry Tibor 1930 körül
Élete
Született	1894. október 18. Budapest
Elhunyt	1977. augusztus 18.(82 évesen) Budapest
Nemzetiség	magyar
Szülei	Déry Károly Rosenberg Ernesztin
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	író
Irodalmi díjai	Kossuth-díj Baumgarten-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Déry Tibor témájú médiaállományokat.

Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író. Több külföldi akadémia dísztagja (Berlin, Hamburg, Mainz stb.).

Élete

Ifjúsága (1894–1920)

Déry Tibor jómódú polgári család gyermekeként Budapesten született. Édesapja Déry Károly ügyvéd, édesanyja Rosenberg Ernesztin, aki gazdag osztrák család sarja volt. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése (1911) után egy évet töltött nyelvtanulással St. Gallenben. 1913-tól 5 éven keresztül tisztviselőként dolgozott a Nasici Rt.-nél, először az erdélyi Galócáson, majd Budapesten. Ezen évek alatt főleg írással foglalkozott. Lia című kisregényével 1917-ben az Érdekes Újság pályázatán keltett feltűnést. Ekkortól 2 éven keresztül számos verse és novellája jelent meg a Nyugatban. Az első világháború után, 1918-1919 fordulóján tagja lett a Kommunista Pártnak, aTanácsköztársaság ideje alatt pedig beválasztották az Írói Direktóriumba. A Tanácsköztársaság bukását követően letartóztatták. Szabadulása után házasságot kötött Pfeiffer Olgával, Pfeifer Salamon és Schwarcz Mária lányával Budapesten, az Erzsébetvárosban, 1920. július 25-én.[1] Később közösen az emigrációt választották.

Emigráció (1920–1926)

Először Bécsbe ment, ahol a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett, itt ismerkedett meg Németh Andorral. 1923-banSzilasi Vilmos segítségével a bajorországi Feldafingba költözött, ekkor a bécsi Ma és a berlini Sturm munkatársa volt.[2] 1924-ben Párizsban telepedett le, majd 1926-ban az olaszországi Perugiában, ahol megírta Az óriáscsecsemőcímű művét, amely a magyar avantgárd egyik kiemelkedő darabja.

Déry Tibor emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest, XIII. kerületJászai Mari tér 5.

Az emigráció után (1926–1945)

1926-ban visszatért Budapestre, ámde a későbbiekben is sokat utazott külföldre hónapokra, vagy akár évekre is. 1928-ban elvált Pfeifer Olgától.[3] 1934-ben Bécsben részt vett a Schutzbund felkelésében, s elkezdte írni A befejezetlen mondat című háromkötetes regényét, amelyet 1937-ben fejezett be, de csupán csak egy évtized múlva adtak ki. Ezután kénytelen volt elhagyni Bécset, Spanyolországba menekült. Ebben az időben írásait nem közölték túl nagy számban, művek fordításával kereste meg kenyerét. Magyarország német megszállása után (1944. március 19.) bujkálni kényszerült.

Tevékenysége 1945–1977 között

1945-ben feleségül vette Oravecz Paulát, majd belépett a Kommunista Pártba, és beválasztották a Magyar Írószövetségvezetőségébe. Sorban jelentek meg régebben ki nem adott művei: Alvilági játékok,[4] Szemtől-szembe, Jókedv és buzgalom. ANemzeti Színház bemutatta a Tükör című színművét (1947. március 21.), A tanúk (1948) és az Itthon című darabját (1948.január 9.). 1950-ben és 1952-ben jelent meg a Felelet című, eredetileg tetralógiának tervezett regényének I. és II. kötete. A II. kötet megjelenése után kialakult vita a dogmatikus kultúrpolitika hibáit tükrözte.

Miután elvált második feleségétől, 1955-ben házasságot kötött Kunsági Mária Erzsébettel (Böbe), ő lett Déry harmadik felesége. A következő években tovább folytatta alkotó munkáját (Simon Menyhért születése, Talpsimogató, A ló meg az öregasszony, Niki. Egy kutya története). 1956 júniusában a Petőfi köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1956–1957 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették, majd teljes amnesztiát kapott. 1963-ban novellagyűjteménnyel (Szerelem) tért vissza az irodalmi életbe. A nyarakat abalatonfüredi Tamás-hegyi házában töltötte. Itt készült róla a Magyar Televízió 1977-ben sugárzott műsora. Tiszteletére létrehozták a Déry Tibor-díjat, amelyet először 1984-ben adták át.

Elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• 1947-ben megkapta a Baumgarten-díjat.
• 1948-ban megkapta a Kossuth-díjat.

Művei

Déry Tibor sírja Budapesten.Farkasréti temető: 22-1-197. Varga Imre alkotása.

• Lia – 1917.
• Az óriáscsecsemő – 1926.
• A befejezetlen mondat – 1937. (ekkorra lett kész művével; 1947-ben adta ki)
• Szemtől-szembe – 1945.
• Alvilági játékok – 1946.
• Tükör – 1947. március 21.
• Jókedv és buzgalom – 1948.
• Itthon – 1948. január 9.
• A tanúk – 1948.
• Felelet – 1950-1952.
• Simon Menyhért születése – 1953.
• Talpsimogató – 1954.
• Ló meg az öregasszony – 1955.
• Niki. Egy kutya története – 1956.
• Szerelem - 1956.
• G. A. úr X-ben – 1964.
• A kiközösítő – 1966.
• Ítélet nincs – 1969.
• Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról – 1971.
• A napok hordaléka – 1972.
• Kedves bópeer… – 1973.
• Újabb napok hordaléka – 1975.
• A félfülű - 1975.
• Kyvagiokén? – 1976.

Jegyzetek

1. Jump up↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 1277/1920. folyószáma alatt.
2. Jump up↑ Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 431. o. ISBN 963-05-6805-5
3. Jump up↑ 36 P.45564/1928/3. sz. budapesti tszéki ítélet.
4. Jump up↑ Alvilági játékok. (Hozzáférés: 2010. január 18.)

Források

• Pomogáts Béla: Déry Tibor, Bp., Akadémia Kiadó, 1974 ISBN 9630500515
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 430–433. o. ISBN 963-05-6805-5
• Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
• Déry Tibor a Széchényi Könyvtár "Nyugat"-honlapján

• Déry Tibor a PORT.hu-n (magyarul)
• Déry Tibor: Alvilági játékok
• Déry Tibor műfordításokban Bábel Web Antológia
• Könyvismertető a "Börtönnapok hordaléka" 1989-es kiadásáról