A tervek szerint 2011-ben üzembe lépő James Webb űrteleszkóp a legnagyobb földi távcsővekkel észrevehető objektumoknál 400-szor halványabb égitesteket is érzékel majd – akár 15 milliárd fényévre is ellát. Összehasonlításképpen: a Hubble a földi távcsövekkel látható égitesteknél legfeljebb 60-szor halványabbakat lát.

Az első csillagok, galaxisok

A 15 milliárd fényévre lévő objektumok olyan távoliak, hogy az Ősrobbanás után kibocsátott fényük most ér el hozzánk. Ez azt jelenti, hogy a James Webb sokkal régebbre lát majd visszafelé az időben, mint a Hubble. De hogy milyen távoli is a 15 milliárd fényév, jól szemlélteti, hogy a Földről 150 millió kilométerre lévő Nap fénye 8 perc alatt ér el hozzánk.

A James Webb más paraméterek alapján is felülmúlja a Hubble-t. 6, 5 méteres főtükre például tízszer több fényt képes összegyűjteni, mint az optikai távcsövek koronázatlan királya.

A James Webb háromféle kamerát tartalmaz majd, mindhárom az emberi szem számára láthatatlan infratartományt vizsgálja. Nem látja viszont az ultraibolya és a látható hullámhosszt, melyben a Hubble legjelentősebb felfedezéseit elérte.


Ha az időben minél messzebbre tekintünk, a csillagok, galaxisok, kvazárok fényét egyre nagyobb vörös eltolódás jellemzi. Azaz, a legtávolabbi és egyben legöregebb égitestek döntően az infratartományban tartozó fényt bocsátanak ki. A James Webb legfőbb célja, az első galaxisok és csillagok infrafényének befogása – erre jelenleg egyetlen teleszkóp sem képes.

Az infravörös távcső láthatóvá teszik a környezetüktől eltérő hőmérsékletű objektumokat, így a csillagászok végre kutatni tudják a hideg és halvány égitesteket is, amelyek a látható fénytartományban kevés hullámot bocsátanak ki. Az infrakamerák képesek az óriási, átláthatatlan por- és gázfelhőkben is betekinteni. A múlt évben üzembe helyezett Spitzer-űrtávcső szintén infrakamerákkal működik, ám tükre csupán 0, 85 méter széles.

Mínusz 266 Celsius fokon

Az infratartomány befogása komoly kihívás elé állítja a NASA-t. Minden hőt sugárzó objektum bocsát ki infrafényt - még egy űrteleszkóp is. Ahhoz, hogy a James Webb saját hőkibocsátását el tudják különíteni a távoli objektumok infrafényétől, a teleszkópot hihetetlen hidegen, mínusz 266 Celsius fokon kell üzemeltetni, szemben a Hubble 20 Celsius fokával.

A James Webb 1, 5 millió kilométer távolságban kering majd a Föld körül. (A Hubble csak 600 kilométerre volt.) Ahhoz, hogy az optimális hideget biztosítsák számára, és megóvják a Nap sugárzásától, egy teniszpálya-méretű pajzs mögé bújtatják. Emellett hűtőberendezése segít majd az ideális hőmérséklet elérésében.

Ilyen távolságban a teleszkóp űrsiklóval történő emberi vagy robot szervízelésére nincs lehetőség, így a James Webb élettartama rövidebb lesz, mint a Hubble-é.

A James Webb űrteleszkóp a NASA, az Európai Űrhivatal (ESA) és a Kanadai Űrhivatal (CSA) közös programja. A projektet a NASA koordinálja, a legfőbb képfeldolgozási berendezéseket azonban Európában építik. A teleszkópot az ESA francia- guayanai indítóközpontjából lövik majd fel Ariane V rakétákkal.

A űrteleszkóp névadója, James Webb, 1961 és 1968 a NASA első embere volt. Irányítása alatt zajlott az Apollo-program és a NASA bolygókutató programjának első hulláma.