Bihari János

[Magyar lap]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bihari János
Bihari János (Bánki János, 1820)
Született
1764. október 21.[1]
Elhunyt
1827. április 26. (62 évesen)[1] Pest
Foglalkozása	zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmazBihari János témájú médiaállományokat.

Bihari János (Pollák Zsigmond, 1875)

Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző éshegedűművész. A verbunkos stílus egyik legnagyobb képviselője volt; Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika ún. virtuóz triászát alkotja.

Életpályája

Édesapja is hegedűs volt. 1801 körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben valószínűleg Bécsben is járt, ahol műveiből több nyomtatásban is megjelent. Káldy Gyula szerint Ludwig van Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát. A Bécsi kongresszus idejében is Bécsben játszott. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot; 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban mecénásra talált. 1820-ban Pesten játszott. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott.1824-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, aprímásságot kénytelen volt másnak átengedni. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorában magára hagyatva élt.

Művei

• Magyar Verbunkosok, magyar táncok (84 dallam) kortársak lejegyzése nyomán.
• A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és aRákóczi-indulónak is ő a szerzője.

Emlékezete

Utca viseli a nevét:

• Budapesten
• Szegeden és
• Berettyóújfaluban.

Forrás

• Magyar életrajzi lexikon

Bibliográfia

• Irodalmi Vita a Rákóczi-induló szerzőségéről (Zenészeti Lap, 1862–63)
• Major Ervin: Bihari János (Zenei Szemle, 1928. 1–2. sz.)
• Major Ervin: Bihari műveinek tematikus katalógusa (Zenei Szemle, 1928. 5–7. sz. Függelék)
• Isoz Kálmán: Bihari és a katonafogdosás (Zenei Szemle, 5–7. sz.)
• Szelényi István: Bihari (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)
• Major Ervin: Bihari János verbunkosainak visszhangja a XIX. századi magyar zenében (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)
• Pivárcsi István: Magyar zeneszerzők kalandjai (2013)