Árpád-házi Szent Erzsébet

[Magyar lap]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Árpád-házi Szent Erzsébet
Születése
1207. Sárospatak vagy Pozsony, Magyar Királyság
Halála
1231. november 17. Marburg, Német-római Birodalom(24 évesen)
Tisztelete
Szentté avatása	1235. május 28., Perugia Szentté avatta: IX. Gergely pápa
Ünnepnapja	november 17.
Jelképei	rózsa
A Wikimédia Commons tartalmazÁrpád-házi Szent Erzsébet témájú médiaállományokat.

Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek

Szűz Mária mellett egy 1470 közül készült türingiaitriptichonon

Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony,1207. július 7.? – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. Születési dátuma – az évszámtól eltekintve – feltehetően nem pontos, hiszen bátyja, IV. Béla 1206 novemberében – egyes források szerint 29-én – született.

Szent Erzsébet élete

Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel.)

Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai tartománygróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermann-nal, a tartománygróf fiával. ErzsébetEisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő tartománygróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban.[1] Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) ésGertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.

Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát,vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.

II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.

Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.

Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.

Erzsébet leprás beteget fürdet; akassai Szent Erzsébet-dómszárnyasoltárának szárnyain 12 képen Árpád-házi Szent Erzsébet életének eseményei láthatóak

A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbertbambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.

Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgbaköltözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.

Sírhelye a marburgi Szent Erzsébet-templomban

Ereklyetartója a marburgi Szent Erzsébet-templomban

Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. A szentté avatás ugyanott történt, ahol 7 évvel korábban Assisi Szent Ferencé. A szertartás IX. Gergely pápa prédikációjával végződött. Beszédének szövege azonos lehetett, amelyet a pápa Kasztíliai Beatrixnek küldött az ezt követő napokban. Ebben a pápa összefoglalja Erzsébet nemes cselekedeteit és követendő példaként állítja Beatrix elé. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Szent Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.

Erzsébet és a rózsák

Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.

Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképei.

Emlékezete

Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása 1235-ben (vázlat)

A Marburgban lefolytatott szentté avatási per (1231–1235) aktáinak tanúsága szerint kevesebb, mint öt hónap telt el Erzsébet halála és a sírjánál történt első csoda között, ami hírének gyors elterjedését bizonyítja. A csodás gyógyulásról beszámolók többsége ugyan 50–100 kilométeres körzetből érkezett, de volt köztük egy utrechti, a következő évben pedig a liège-i egyházmegyéből is. A Német Lovagrend nevében Türingiai Konrád, Erzsébet sógora vállalta magára a szentté avatási ünnepség költségeit, és szintén a rend anyagi támogatásával kezdődött meg a ma is álló marburgi Szent Erzsébet-templom építése. Az ünnepélyes szentté avatásra a perugiai domonkos kolostorban került sor 1235pünkösdjén, majd ezt követően nagymértékű Erzsébet-tisztelet alakult ki a közép-itáliai domonkosok körében. A 13. századi magyarországi és csehországi Erzsébet-kultusz is részben a domonkosokhoz köthető. V. István lánya, Mária királyné révén Erzsébet kultusza átterjedt a 14. századi Nápolyra is: valószínűleg ő volt a megrendelője a nápolyiSanta Maria Donna Reginaban található, Szent Erzsébet életét bemutató falkép-ciklusnak is.

• Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon.
• Erzsébet tisztelete a 13. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, -templomok, -kápolnák és -kolostorok.
• Az egyik legismertebb Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyház a kassai Szent Erzsébet-dóm.
• A bogotai székesegyház az ő tiszteletére van szentelve.
• Párizsban a Paroisse Elisabeth-templom viseli a nevét[2]
• Londonban a Southwark Cathedral egyik kápolnája Erzsébet és Assisi Szent Ferenc nevét viseli.
• A belgiumi Mons-ban is van Szent Erzsébet-templom, főhajója két oldalán két hatalmas történelmi magyar zászló függ.
• Budapesten a VII. kerületben 1931-ben Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján a Szegényház teret, amelyen egy Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom áll,[3] a szent legendája nyomán átnevezték Rózsák terére.
• 2007-ben, a Szent Erzsébet-emlékév alkalmából az esztergomi Tabán híd a Szent Erzsébet híd nevet vette fel, a városban ezen kívül egy egyházi iskola és óvoda viseli a nevét.
• A budapesti Árpád híd által kettéválasztott óbudai Szentlélek tér déli oldalát átnevezték Szent Erzsébet térre.
• Ferenc József 1898. szeptember 17-én felesége emlékére és Szent Erzsébet tiszteletére Erzsébet-rendet alapított.
• A magyar katolikus egyház Erzsébet ünnepnapjához közel eső vasárnapon minden évben gyűjtést rendez a rászorulók javára.
• Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek.
• Ünnepnapja alkalmából osztják ki a Szent Erzsébet Rózsája díjat
• Az ő legendáját dolgozta fel Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumában.
• Richard Wagner Tannhäuser című zenedrámájának Erzsébete is az ő emlékezetét őrzi.
• Életéről írt musicalt 2009-ben Andorka Péter zeneszerző Hajnal Géza szövegkönyvére, A Rózsalány címmel.
• Az Erzsébet gyakori magyar lánynév.

Korabeli életrajzok magyar nyelven

• Magyarország virága. 13. sz.-i források Árpád-házi Szent Erzsébet életéről. (Szerk. J. Horváth Tamás, Szabó Irén), Szent István Társulat, Budapest, 2001, ISBN 9789633612255, 390 p

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmazÁrpád-házi Szent Erzsébettémájú médiaállományokat.

• http://www.szozat.org/index.php/lira/tartalom/2176-tamas-istvan-arp...
• Rózsák terei Szent Erzsébet Templom
• Sík Sándor: Szent Erzsébet: női eszmény
• Wartburg honlapja
• Erzsébet: egy európai szent. Kiállítás születésének 800. évfordulój...
• Szobra a budapesti Rózsák terén
• A Rózsalány - Andorka Péter musical-operája
• Musical: Elisabeth - Die Legende einer Heiligen
• Szent Erzsébet.lap.hu - linkgyűjtemény
• Szent Erzsébet élete kifesthető lapokkal gazdagított füzetben

Jegyzetek

1. Ugrás fel↑ Éppen tíz évvel Wartburgba érkezése után. 14 éves volt ekkor, éppen elérte azt a kort, amelyet a kánonjog a házasságkötés alsó határaként megszabott.
2. Ugrás fel↑ Címe 195 rue du Temple, 75003 Paris, honlapja itt elérhető.
3. Ugrás fel↑ Építésze Steindl Imre. Honlapja itt elérhető
4. Ugrás fel↑ Miroslav Marek: Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. november 25. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
5. Ugrás fel↑ Miroslav Marek: Arpad 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. május 4. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
6. Ugrás fel↑ Miroslav Marek: Diessen 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 2. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
7. Ugrás fel↑ Miroslav Marek: Wittelsbach 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 20. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
8. Ugrás fel↑ Miroslav Marek: Wettin 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 20. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
9. Ugrás fel↑ Miroslav Marek: Geldern-Heinsberg (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. március 30. (Hozzáférés: 2013. július 4.)

Források

• Diós István (szerk.) (1993): Magyar katolikus lexikon. Szent István Társulat, Budapest, 1993. ISBN 963-360-727-2
• A szegedi Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium évkönyve. 1997. ISBN 963-85643-3-4
• Gecser Ottó (2007): Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza a középkori Európában, Vigília, 2007. július [1]
• Dümmerth Dezső (1977): Az Árpádok nyomában, Panoráma, Budapest
• Bérczi Szaniszló (2008): Magyarországi szent királylányok emlékezete. TKTE. Budapest (ISBN 978-963-87437-2-5)
• Török József (1991): A magyar föld szentjei, Tulipán Könyvkiadó Kft, Budapest
• White, K. E. (1993): Szentek kislexikona. Maecenas Könyvkiadó, Budapest
• Klaniczay Gábor: Szent Erzsébet a középkori Európában. História XXIX. 5-6 szám. Budapest: (kiadó nélkül). 2007.

Kapcsolódó szócikkek

• Johannes Rothe
• Tannhäuser
• Erzsébet-apácák