https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/12-300x169.jpg 300w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/12-768x432.jpg 768w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/12-1024x576.jpg 1024w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/12-1068x601.jpg 1068w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/12-747x420.jpg 747w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/12-24x14.jpg 24w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/12-36x20.jpg 36w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/12-48x27.jpg 48w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/12-560x315.jpg 560w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/12.jpg 1200w" sizes="(max-width: 696px) 100vw, 696px" alt="" title="Ecker János - forrás: npg.hu" />
Ecker János - forrás: npg.huA Győr belvárosában található zárt sarokerkélyes barokk polgárház a 19. század első felében tulajdonosa, Ecker János révén a város egyik szellemi központja volt.
A vas- és szénkereskedő, s mellette városi tisztviselő Ecker János (1788–1852) – Kisfaludy Károly osztálytársaként – sokoldalú műveltséget szerzett a benedek-rendi gimnáziumban. Német anyanyelve mellett jól tudott magyarul és latinul. Jártas volt az irodalomtörténetben, de ugyanolyan érdeklődéssel foglalkozott a természettudományokkal is.
1836-ban eladta a vaskereskedést, s csak a közügyeknek élt. Többek között ellenőre volt a Magyar Színpártoló Egyesületnek, s ebben a minőségében
rendkívül sokat tett Győr színházi és zenei életének fejlesztéséért:
ő tárgyalt a színigazgatókkal, intézte a pénzügyeket, heroikus küzdelmet folytatott egy új, megfelelő színházépület emeléséért, illetve az akkori alkalmatlan épület karbantartásáért.
„Krónikás” melléknevét arról kapta, hogy 1823-tól 1852-ig naplót vezetett, amelyben napi rendszerességgel lejegyezte a városi eseményeket, német nyelven. 1841-től külön színházi naplót is írt. A kötetek legnagyobb részét közvetlenül halála után – részben politikai, részben személyes okokból – megsemmisítették. Egyik lánya szerencsére megmentette az 1847–1850 közti naplókat, illetve később a színházi feljegyzésekből is előkerült egy kötet. A felmérhetetlen veszteség mellett a megmaradt anyag ma alapvető helytörténeti forrásműnek számít.
További győri zenei emlékhelyek:
A győri zsinagóga
A Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium
A Nyitott ritmus című Kodály Zoltán-szobor
Az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár
Az orsolyiták kolostora és temploma
Lám Frigyes, Győr színházi életének kutatója így írt Eckerről 1928-ban megjelent, Egy győri polgár a reformkorszakban című könyvében:
„…legnagyobb gyönyörűsége a zene volt. Sok hangszerhez értett, de legszívesebben csellózott. Volt neki rendes négyes társasága [vonósnégyese], amellyel együtt muzsikált. Nevenapját, születésnapját, karácsony második estéjét zenebarátaival töltötte. Megszerzett minden új zeneművet, ebből igen nagy könyvtára volt. Képes volt Pestre vagy Bécsbe utazni egy-egy operai előadásra.”
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/11-1-18x24.jpg 18w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/11-1-27x36.jpg 27w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2019/11/11-1-36x48.jpg 36w" sizes="(max-width: 152px) 100vw, 152px" />Ecker János – forrás: kitud.kkmk.hu
Lám Frigyes ír arról is, hogy Ecker János az 1820-as évektől rendszeres vendége volt Sztankovics János kanonoknak, aki a zöldséges piacra néző erkélyes házában minden héten kétszer tartott zeneestélyt. Akkor is jó kapcsolatot tartottak, amikor 1838-ban Sztankovics győri püspök lett, akinek zenepártolásáról halála után meleg szavakkal emlékezett meg naplójában.
Ecker két évtizeden keresztül birtokolta ezt a ma is álló házat, amely
a reformkori Győr egyik szellemi központja volt.
Mivel a naplóírás és városi teendői sok idejét igénybe vették, elmés módszert talált ki, hogy zavartalanul tudjon dolgozni: megfelelő szögben beállított tükrök segítségével íróasztalánál ülve láthatta, hogy ki áll a kapu előtt. Ha kedves volt a vendég, megnyomott egy gombot, s a látogatható bejuthatott.
A zenekedvelő Eckernek számos művész volt a vendége, szinte mindenki járt nála, aki vendégszerepelni jött Győrbe. Naplójában leírja az akkor fiatal Anton Rubinstein és barátja, a fuvolista Eduard Heindl látogatásait 1847 júniusában, akik – Sztankovits püspök vendégeként – több hangversenyt is adtak a városban. Mindkét fiatalember beleszeretett egy-egy győri kisasszonyba, s pénzük teljesen elfogyván, Rubinstein Eckertől kért kölcsönt, hogy tovább tudjanak utazni. Később Ecker széljegyzetet fűzött a napló megfelelő soraihoz, miszerint a pernahajder zongorista sohasem adta meg tartozását…
A ház leghíresebb látogatója – 1840. január 16-i győri koncertje alkalmából –
Liszt Ferenc volt.
A Megyeházán adott hangverseny után a Püspökvárban elszállásolt Lisztet oda várta a püspök ünnepélyes vacsorára, Liszt azonban szívesebben ment fel Eckerhez.
Mivel az ezt az estét leíró napló is megsemmisült, idézzük Ecker megmaradt naplóinak győri fordítóját, Bay Ferencet:
„A szíves házigazda mellett ott látjuk a hangverseny két szépséges hangú és tüzesszemű szereplőjét is, Brányi Fanni és Vász Lujza kisasszonyokat. A hangok nagy tanára a női nem nagy hódítója és hódolója is volt egyúttal, na meg Ecker János messze földön híres ménfői bora is megtették a maguk hatását. […] Liszt […] meghitt kis társaságát nem hagyta el a püspök fényes vigalmáért.”
A blog hamarosan a Megyeházára is ellátogat, Liszt koncertjének helyszínére!
Ecker János 1852-ben, hatvannégy éves korában hunyt el; a karmeliták templomának kriptájában (Bécsi kapu tér) helyezték örök nyugovóra. Sírköve ma is látható. A naplóiból fennmaradt eredeti kéziratokat a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárban őrzik; anyagából a könyvtár 1973-ban közre is adott magyar fordításban egy bő válogatást Győr 1847-1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta címmel.
Házát 1988-ban jelölték meg nem túl szerencsés szövegű és nyelvtanilag sem pontos emléktáblával.
A homlokzat másik emléktáblája szerint ebben a házban született a világhírű matematikus testvérpár, Riesz Frigyes (1880-ban) és Riesz Marcell (1886-ban).
Források:
Cziglényi László: Győr. Panoráma, cop. 1987
Jenei Ferenc – Koppány Tibor: Győr. Bp. Képzőművészeti Alap, 1964
Emlékművek, emléktáblák győri kislexikona. Győr, Városi Könyvtár, 2001
Bárdos Kornél: Győr zenéje a 17–18. században. Bp. Akadémiai Kiadó, 1980
Győri életrajzi lexikon. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003
Ecker János: Győr 1847–1850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta. Győr, 1973
Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr, 1928
Pernesz Gyula: „A kultúra és Győr szerelmese…”. Győr, 2002
Bay Ferenc: Liszt Ferenc és Bartók Béla hangversenyei Győrött. = Győri Zenei Hetek 1956. Programfüzet.
Győr, 1956
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius