altmarius

cultură şi spiritualitate

A modern Budapest megteremtője – 125 éve hunyt el Lechner Lajos

A cikk angol nyelvű változata: Lajos Lechner, the creator of modern Budapest, died 125 years ago

Írta: Bodó Péter
A Lechner egy jól csengő név az építészi és a mérnöki világban: előbbi elsősorban Lechner Ödönnek, utóbbi pedig Lechner Lajosnak köszönhető. Az azonos családnév ellenére nem voltak rokonok, a művészi és műszaki tehetség egymástól függetlenül is összesűrűsödött bennük. Az éppen 125 évvel ezelőtt elhunyt Lajos egészen más pályán is mozgott, mint a nála bő egy évtizeddel fiatalabb Ödön. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi mindent köszönhet neki hazánk és különösen Budapest.

Lechner Lajos 1833-ban született Budán. Hazafias természetét mutatja, hogy 1849-ben önként jelentkezett honvédnek, pedig csupán tizenhat éves volt ekkor. Egészen a világosi fegyverletételig harcolt az 52. honvédzászlóaljban Görgey Artúr vezetése alatt. A börtönbüntetést és a császári seregbe besorozást szerencséjére el tudta kerülni, de a mérnöki tanulmányait így is csak huszonegy évesen 1854-ben kezdhette meg a budai József Politechnikumban. Diplomája megszerzése után a Budai Építészeti Igazgatóságnál helyezkedett el, ahol többek között a Hans Petschnig tervezte Budai Főreáltanoda – vagyis a mai Toldy Ferenc Gimnázium – építésének ellenőrzésében vett részt.

Lechner Lajos idős korában (Forrás: Preisich Gábor: Budapest városépítésének története)

Hogy nemzetközi tapasztalatokat szerezzen, 1870-ben hosszú európai tanulmányútra indult. Figyelme már ekkor a városrendezés területére irányult, így különösen Párizsban töltött hosszú időt, hiszen a francia főváros a világ élvonalában járt e téren, ott teremtették meg a legmodernebb elvek szerinti városrendezést. Hazatérve a Közmunka és Közlekedési Minisztérium főmérnökeként helyezkedett el, de pozíciójától függetlenül 1871-ben elindult a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által meghirdetett pályázaton is, melynek keretében az egységes Budapest általános rendezési tervét kellett elkészíteni.

A pályázóktól öt fontos feladat megoldását várták: 1. a városrészek csoportosítását; 2. a főútvonalak és terek megjelölését; 3. a programban megadott középületek elhelyezési javaslatát; 4. javaslatot a közművek megoldására; 5. javaslatot a parkosításra. Ezek helyét alaptérképeken kellett jelölni, melyeket a Közmunkatanácstól igényelhettek az érdeklődők. Mellékelni kellett még hozzá távlati képeket, illetve a középületekről részletesebb rajzokat is. Az indulók segítségként megkapták még a Közlekedési Minisztérium tanulmányát a Duna szabályozásáról és egy tízoldalas dokumentumot a program célkitűzéseiről.

Balról jobbra: Lechner Lajos, Feszl Frigyes, valamint Klein és Fraser építészek városrendezési koncepciója (Forrás: Preisich Gábor: Budapest városépítésének története)

Az 1871. november 1-i határidőig csupán tíz tervet nyújtottak be, melyeket a következő hetekben kiállítottak a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében is. A hónap végén összeülő bírálóbizottság végül december 3-án hozott döntést: a tízezer koronát jelentő első díjjal Lechner Lajos Veritas jeligéjű tervét jutalmazta. A második helyezett Feszl Frigyes – a Pesti Vigadó építésze – lett, a harmadik díjat pedig Klein és Fraser londoni tervezők kapták. A térképek és rajzok többsége sajnos elveszett, csupán az angol pályázók munkáinak egy része maradt fenn. De a szöveges leírásokból kiindulva képet alkothatunk Lechner eszméiről, illetve utóbb a szakirodalom rekonstruálta is.

Lechner Lajos szerint a főváros akkor válhat egységessé, ha a két része harmóniába kerül egymással. Ezért Buda fejlesztésére nagyobb hangsúlyt helyezett volna: a Vár megközelíthetőségén javított az oda vezető utak kiépítésével és a kapuk lebontásával. Pesten Lipótvárost fejlesztette volna, elsősorban az Újépületet lebontása és helyének kiépítése által. Egyébként a körutas-sugárutas szerkezet híve, de az akkor már meglévő sugárutakon érdemben nem módosított volna, csak a Stáció – ma Baross – utat szélesítette volna ki. A zsűri mindazonáltal jelezte, hogy Lechner elképzelését sem tekintette teljes mértékben kivitelre érdemesnek, értékelésében úgy fogalmazott, hogy a pályázat inkább azzal az eredménnyel járt, hogy számos ötletet adott a Székesfőváros Műszaki Osztályának a végleges rendezési tervhez, melyet a pesti oldalra 1872-ben, a budaira pedig 1876-ban készítettek el.

Pest 1872-es városrendezési terve (Forrás: Siklóssy László: Hogyan épült Budapest?)

A városrendezés láthatóan fontos nemzeti ügy volt, melyről még Andrássy Gyula miniszterelnök is kifejtette véleményét. Szívügye volt egy reprezentatív sugárút létesítése a fővárosban, mely a párizsi Champs Elysées mintájára hirdeti Magyarország és benne Budapest gazdasági erejét, mely az 1867-es kiegyezés után valóban robbanásszerűen erősödött. Az Országgyűlés 1870-ben törvényt is hozott annak megvalósításáról, melynek útvonalát a Terézvárosban jelölték ki úgy, hogy a Belvárost kötötte össze a Városligettel. A szükséges kisajátítások után a Sugárút részletes szabályozási tervét Lechner Lajos készítette el, és mivel behatóan ismerte azt, a bérházak építésére létrejött Sugárút Építő Vállalat őt kérte fel vezérigazgatójának.

A Sugárút a Városliget felé nézve 1878 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.107)

A kiegyezés után a főváros lakosságszáma meredeken emelkedni kezdetett, és a nagy népsűrűség megkövetelte a higiéniai viszonyok fejlesztését is. A főváros 1873-ban nemzetközi tervpályázatot hirdetett a csatornázásra, melyet Lechner Lajos nyert meg, és így a hatalmas munka – melyet csak a század végére fejeztek be – az ő elgondolásai szerint valósult meg. A hálózat gerincét a Nagykörút alatt fektették le, ahol korábban egyébként is egy patak, a Duna kiágazása folyt. Lechnernek nagy szerepe volt magának a Nagykörútnak a kiépítésében is. Erről ugyanúgy az Országgyűlés által hozott törvény rendelkezett, mint a Sugárútról, ám jóval lassabban valósult meg. Hivatalos átadását a millenniumi ünnepségek keretében tartották, de még a XX. század elején is épült néhány bérház az útvonalra. Az építkezési kedv is alacsonyabb volt, Lechnernek ezt sikerült mégis fokoznia, így lendítve ki az ügyet a holtpontról.

A Nagykörút és a Kerepesi (ma Rákóczi) út kereszteződése 1894-ben (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.04.019)

A Nagykörúttal párhuzamosan folyt az Országház építése is, melyben Lechner Lajos főellenőrként vett részt, feladata a kezdeti feltételek megteremtése volt. A főváros neki köszönhet még számos infrastrukturális fejlesztést: a már említett csatornahálózaton túl utak, közművek és rakpartok jöttek létre a szakmai irányítása mellett. Noha ezek kevésbé látványos beruházások – és ma már talán fel sem tűnnek –, de elengedhetetlenek voltak az egészséges nagyváros megteremtéséhez. Közülük esztétikailag kiemelkedik a káposztásmegyeri vízmű, amely azon túl, hogy javította az életkörülményeket, még igényes építészeti alkotás is.

A káposztásmegyeri vízműtelep látképe az 1890-es években (Forrás: Fővárosi Vízművek Zrt. archívuma)

Azonban Budapesten kívül is fontos mérnöki, városrendezési tevékenységet fejtett ki. E területen működésének legfőbb helyszíne Szeged volt, amelyet 1879 tavaszán döntött romba a Tisza. Az árvízben az épületek jelentős része elpusztult, melyek helyén viszont lehetőség nyílt egy modern nagyváros létrehozására. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a katasztrófa egy prosperáló időszakban történt, amikor hatalmas összegek álltak rendelkezésre az újjáépítésre. Lechner Lajosnak köszönhetően Szeged egy körutas-sugárutas városként épült újjá, melyet elsőrangú középületek díszítettek. A tervezés mellett – melyet munkatársaival mindössze néhány hónap alatt végeztek el – a helyszínen négy éven keresztül irányította is az építkezéseket. Az 1890-es években a gyorsan iparosodó Miskolccal foglalkozott: 1897-ben elkészítette a rendezési tervét, mely első lépésben csak a meglévő városszövetre terjedt ki, de javaslatokat tett a külső kapcsolatok megteremtésére is.

Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Forrás: Móra Ferenc Múzeum)

Lechner Lajos a tervezői munkásságán túl fontos hivatali pozíciókat töltött be: az 1870-es évek elejétől a Közmunka és Közlekedési Minisztérium főmérnöke volt, és e minőségében részt vett például az 1873-as bécsi világkiállítás zsűrijében, majd öt évvel később a párizsi világkiállításon már a magyar részleg helyettes kormánybiztosa volt. 1884-től a Székesfőváros Műszaki Tanácsának alelnöke, majd 1886-tól középítési igazgatója. Tagja volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek is, melynek 1891–1894 között szintén az alelnöki tisztét töltötte be. Hatvannégy éves korában, 1897. november 18-án hunyt el Budapesten. Emlékét Szegeden nagy tiszteletben tartják, és teret is elneveztek róla. De a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi, ingatlan-nyilvántartási és térinformatikai háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont is úgy fogalmaz saját bemutatkozásában, hogy Lechner Lajos kreatív és tökéletességre törekvő várostervező szemléletét tartja követendő példának.

A nyitóképen: A Sugárút az Oktogonnál 1880 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.019)

Vizualizări: 1

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

206 state 

(ultimul: Ciad)

Numar de steaguri: 270

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 36

1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, UngariaSpania,, Marea Britanie,)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia,  Canada,  )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

20 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4.ANTICARIAT UNU

https://www.anticariat-unu.ro/wishlist

5. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

6. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

7. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

8. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. LIBRĂRIILE:NET

https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452

11. LIBRĂRIE: NET

https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top

12.CONTRAMUNDUM

https://contramundum.ro/cart/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15.OKAZII

https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. ANTICARIAT URSU

https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home

19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS

http://www.teora.ro/cgi-bin/teora/romania/mbshop.cgi?database=09&action=view_product&productID=%20889&category=01

20. EDITURA SPANDUGINO

https://edituraspandugino.ro/

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23.LIBREX

https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/

25. LIBRIS

https://www.libris.ro/account/myWishlist

26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

32. F.N.S.A

https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.

© 2023   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor