A magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja

[Magyar lap]

2019.09.05.MTI

https://ng.hu/kultura/2019/09/05/a-magyar-eklektikus-epiteszet-kiem...

1919. szeptember 5-én halt meg Schulek Frigyes, a magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja, a Halászbástya és a János-hegyi kilátó tervezője.

Schulek Frigyes mellszobra Székesfehérváron.

FORRÁS: WIKIPEDIA/BORY JENŐ ALKOTÁSA

1841. november 19-én született Pesten szepességi eredetű evangélikus lelkészcsaládban, apja kereskedelmi iskolai tanár volt. Anyját hároméves korában veszítette el, valószínűleg emiatt került el Pestről, iskoláit Orsován, Lőcsén és Debrecenben végezte, a gimnáziumot Pesten fejezte be. Kiváló nyelvérzékkel rendelkezett, tudott románul, németül, franciául, ismerte az ógörög nyelv alapjait. A főként a matematikában és rajzban jeleskedő diák a szünidőt rendszeresen Pesten töltötte, képzeletét megragadták a rohamosan fejlődő városban épülő palotaszerű házak. “Eltökéltem magamat, hogy olyan pályára lépek, amely alkalmat nyújt íly szép és nagyszerű művek alkotására” – írta visszaemlékezésében.

A nyári szünidőben építkezéseken dolgozott, a reáliskola elvégzése után néhány hónappal kőművessegédi oklevelét is megkapta. Egy évig a budai József Műegyetemre járt, szerény anyagi helyzete miatt egy év alatt tette le a legfontosabb tárgyakból a vizsgát, majd Bécsben a művészeti akadémián, a neogótikus bécsi városházát tervező és a Stephanskirche felújítását irányító Friedrich von Schmidt keze alatt tanult.

Steindl Imrével együtt részt vett az önképzőkörként indult, de rövid idő alatt rangos építészeti fórummá vált Wiener Bauhütte megalapításában, műemlékek felmérésében és restaurálásában. 1866-ban ő készítette a regensburgi dóm helyreállításához a felmérési terveket, és a munkában is részt vett, neve Európa-szerte ismertté vált. A kiegyezés évében, 1867-ben, rövid párizsi kitérő után tért haza, 1869-ben olaszországi tanulmányutat tett. A következő évben felkérték az ulmi székesegyház restaurálásának vezetésére, de ő inkább idehaza maradt, hogy Steindllel dolgozzon, és elvállalta a frissen létrehozott Mintarajziskola tanári tisztét.

Schulek lett az 1872-ben alapított Műemlékek Országos Bizottságának első építésze. A következő évtől irányította az akkor már rendkívül rossz állapotú budavári Nagyboldogasszony-templom (a Mátyás-templom) restaurálását, amelyet élete egyik fő műveként, egyben a magyar műemlékvédelem úttörő munkájaként tartanak számon. A munkálatok csak a millennium évére, 1896-ra fejeződtek be teljesen, részben Schulek rendkívüli precizitása, részben az anyagi források időnkénti elapadása miatt. A gótikus templom szinte minden kövét kicserélték, újrafaragták, a barokk toldásokat eltávolították. Ahol nem talált a munkához eredeti dokumentumot, mint például a nyugati homlokzat vagy a torony esetében, maga tervezte meg az új részleteket, igyekezve megfelelni a millenniumi Magyarország koronázó főtemplommal szemben támasztott reprezentációs igényének.

A templom újra régi fényében tündökölt, és ezután Schulek Frigyes a környező épületrészek lebontásával szellősebbé tette, majd újrarendezte a Szentháromság teret, és megtervezte a páratlan panorámát biztosító, neoromán Halászbástyát. Az épületegyüttes egy középkori erődítmény “képzeletgazdag utánérzése”, és ma az egyik leglátogatottabb budapesti műemlék. A templom előtti téren álló Szent István-szobor egyik oldaldomborművén a király előtt térdelő Schulek is látható, bal térdén kéttornyú templommakettel. Más restauráló munkái is jelentős átépítéssel jártak, mint például a lőcsei városháza, a jáki, a kisszebeni, a pozsonyi templom, a visegrádi Salamon-torony esetében.

Önálló munkáira is a történeti stílus jellemző. Tervei szerint épült a szegedi “Kakasos” református templom észak-német gótikus stílusban. Elkészítette a szegedi Fogadalmi templom terveit is, a neoromán stílusú épületet a párizsi Sacre Coeur mintájára fehér kővel akarta burkolni. A terveket túl drágának találták, Foerk Ernővel dolgoztatták át, a monumentális épület csak 1930-ra készült el.
Amikor a főváros vezetése 1907-ben úgy döntött, hogy a János-hegyen a fából készült emelvény helyére állandó kilátót építenek, az ő tervei szerint épült az 1910-ben felavatott, neoromán stílusú Erzsébet-kilátó Budapesten. A 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel, a lépcsőházban kisebb pihenőfülkéket alakítottak ki.

Erzsébet-kilátó

FORRÁS: WIKIPEDIA

Schulek soha nem indult pályázatokon, az anyagiak sem nagyon érdekelték, de megbízásait rendkívül alaposan, szakmai alázattal végezte. 1903-tól Steindl Imre utódaként a középkori építészet professzora volt a budapesti Műegyetemen, 1914. évi nyugalomba vonulása után a Műegyetem díszdoktora lett. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1917-ben rendes tagjává választották. Legjobb barátai az építész Steindl Imre, az Országház tervezője és a festő Székely Bertalan voltak.

Élete utolsó éveit Balatonlellén töltötte, itt érte a halál hetvennyolc éves korában, 1919. szeptember 5-én. Fia, Schulek János is építészmérnök lett, ő tárta fel Mátyás király visegrádi palotáját, az ő irányításával kezdődött az 1930-as években a Mátyás-templom felújítása, majd a második világháború után a Halászbástya helyreállítását vezette. Apa és fia sírja a visegrádi temetőben található.