1667. március 23. | Meghal Wesselényi Ferenc nádor

[Magyar lap]

Szerző: Tarján M. Tamás

62 esztendős korában elhunyt  Wesselényi Ferenc, Magyarország nádora, a róla elnevezett arisztokrata összeesküvés vezető alakja.

Apja II. Ferdinánd (ur. 1619-1637) udvari tanácsosa volt, így a fiú a jezsuiták nagyszombati iskolájában kezdte tanulmányait, de erős alkata és heves vérmérséklete révén hamarosan katonai pályára került. Eredményesen harcolt a török és I. Rákóczi György (ur. 1630-1648) erdélyi fejedelem ellen. II. Ferdinánd magyar és IV. Ulászló lengyel király is honorálta vitézségét, előbbi grófi címmel, utóbbi 100 000 tallér értékű uradalommal és lengyel honossággal.

1644-ben későbbi felesége, Széchy Mária segítségével elfoglalta Murány várát, amit szintén birtokul kapott, ezt a tettét örökíti meg Gyöngyösi István  1664-es, Mársal társalkodó Murányi Venus című eposza. Wesselényi 1647-től a magyarországi csapatok főtábornagya, majd 1655-től haláláig nádor lett. 

Egész életében királypárti főúr, az ország legfőbb méltósága volt, pályáját később mégis egy I. Lipót (ur. 1657-1705) ellen szőtt összeesküvés vezetőjeként fejezte be. Miért történt így? Az ellentét magvát az 1663-64-es török hadjárat hintette el, mely során a bécsi udvar Szentgotthárdnál megverte a török csapatokat, majd háborús fölénye ellenére Vasváron rendkívül kedvezőtlen békét kötött a Portával, török kézen hagyva az előző év során elvesztett Érsekújvárt. Számos főnemest felháborított az indokolatlanul nagyvonalú béke, ők úgy vélték, a császári udvar számára a magyarság beolvasztására törekszik az ország felszabadítása helyett, ezért azt nekik kell megtenni.

Az összeesküvés fejének gróf Zrínyi Miklóst szánták, készen állva egy felszabadító hadjáratra – akár török támogatással is. Zrínyi azonban 1664 novemberében vadászbalesetben elhunyt, így került a nádor (és Zrínyi Péter az új horvát bán) az elégedetlenek élére. Wesselényiék a Habsburgok nagy ellenfelétől, XIV. Lajos királytól (ur. 1643-1715) reméltek segítséget, erre francia részről számos ígéret is érkezett. A francia uralkodó egy németalföldi háború idején számított a nemesi felkelésre, mely meggyengítette volna a Habsburgok közép-európai pozícióit. 

Az összeesküvők egyre gyarapodtak Wesselényi murányi várában: csatlakozott Rákóczi Ferenc gróf (feleségül véve Zrínyi Péter lányát, Ilonát), Nádasdy Ferenc országbíró, Frangepán Ferenc, sőt, Teleki Miklós követ révén I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem is képviseltette magát. Murányi tanácskozásaikon I. Lipót elfogásához és a török támogatással kikiáltott függetlenséghez hasonló kalandos terveket szőttek, mivel azonban XIV. Lajos csak szép szavak formájában küldött segítséget, az összeesküvők tétlenségre voltak kárhoztatva. A nádor aztán 1667. március 23-án váratlanul elhunyt, ezzel a legsúlyosabb csapást mérve a mozgalomra: később a résztvevők gyakorlatilag saját maguk leplezték le szervezkedésüket, amit ártalmatlansága ellenére is véres megtorlás követett.