A Bachman Zoltán tervezte pécsi látogatóközpont üvegtetejének köszönhetően egyszerre érezhetjük magunkat a múlt és a jelen részesének
Fotó: Profimedia

Ezrek hajtanak el Budán a Szentendrei úti római vízvezeték és a közelében álló amfiteátrum mellett, tömegek kelnek át a Flórián téri aluljárón, ügyet sem vetve a római kori leletekre. Hiába született terv a Zsófia utcánál látható polgárvárosi és a Katyni mártírok parkjánál lévő katonavárosi amfiteátrumot összekötő Via Antiqua sugárútra, semmi nem lett belőle. Óbuda rendezési koncepciójához az építész Olgyay testvérek Rómát vették alapul: ott több épület bontása árán, de sikerült a szakembereknek az ókori épületeket a nagyváros szövetébe illeszteni. A falusias Óbuda rendezésekor is észszerűnek tűnt hasonló terv.

„1945-ben lesz 1800 éve (...) Óbuda vagy átvitten Budapest várostörténeti születésének. Valóban semmivel sem lehetne jobban megrögzítenünk ezt a fontos évszámot, mint ezzel a forumszerű útvonallal, amely szinte élő múzeuma volna a múltnak. A Via Antiqua a hagyomány tiszteletében a jelent szolgálná, és megnyitásával méltóképpen ünnepelhetnénk meg szép fővárosunk 1800 éves születésnapját” – írták 1942-ben az Olgyay fivérek. Sem 1945-ben, sem később nem valósult meg a tervük: a területen álló ókori és középkori települések szerkezetét a lakótelepek építésekor figyelmen kívül hagyták.

A pécsi ókeresztény sírkamrák utóélete szerencsésebben alakult. 2007-ben adták át a világörökségi védelem alatt álló leleteket méltó módon bemutató korszerű látogatóközpontot. Visy Zsolt régész akkor mesélte el lapunknak: a műemlékek iránti figyelem nem újdonság Pécsett. „Amikor elődeink az 1780-as években belefogtak a mai Káptalani Levéltár építésébe, alapozás közben rátaláltak a Péter-Pál sírkamrára. És mert nem akarták megsemmisíteni, néhány méterrel odébb kezdték el megépíteni a palotát.”