cultură şi spiritualitate
Szerző: Tarján M. Tamás
„Igen, Samantha, mi itt a Szovjetunióban mindent megteszünk azért, hogy ne legyen háború a Földön. Minden szovjet ember ezt akarja.”
(Jurij Andropov Samantha Smithnek írt leveléből)
1982. november 12-én került a Szovjetunió pártfőtitkári székébe Jurij Andropov korábbi magyar nagykövet, a KGB egykori első embere, aki az 1956-os forradalom és az 1968-as „prágai tavasz” mellett többek között a szovjet disszidensek elleni hajtóvadászatban és az Afganisztán elleni intervencióban is oroszlánrészt vállalt. Andropovot Leonyid Brezsnyev halála után választották meg a szocialista nagyhatalom első emberének, az új főtitkár pedig másfél éve alatt keményvonalas külpolitikájával és mérsékelt belső reformjaival tűnt ki.
Az 1914-es születésű politikus egy vasutas gyermekeként emelkedett fel a világ egyik szuperhatalmának vezetői székébe, miután fél évszázad alatt végigjárta a Szovjet Kommunista Párt ranglétráját. Andropov 1930-ban lépett be a párt ifjúsági tagozatába – a Komszomolba –, mely szervezetnek később első embere is lett. A fiatalembert 1939-ben felvették az SZKP soraiba, miután pedig a második világháború évei alatt kitűnt partizántevékenységével, a győzelem után szépen emelkedett felfelé a párthierarchiában: 1947-ben még csak Karéliában, másodtitkári pozícióban tevékenykedett, négy év után azonban már Moszkvába költözhetett, három évvel később pedig megkapta élete nagy lehetőségét, kinevezték budapesti nagykövetnek.
Andropov – nemzetünk fájdalmára – karrierjét Magyarországon alapozta meg, ugyanis oroszlánrészt vállalt az 1956-os forradalom vérbe fojtásában, miután az utolsó pillanatig sikerült megtévesztenie – legalábbis kétségek között tartani – a Nagy Imre-kormányt a szovjet csapatkivonási szándék őszinteségéről. A kutatók mindazonáltal úgy vélik, a felkelés látványa sok szempontból komoly változást idézett elő Andropov személyiségében, és döntően járult hozzá ahhoz, hogy hatalomra kerüléséig a pártfőtitkár szélsőségesen keményvonalas szellemben politizált.
A nagykövet aztán 1957-ben visszatért Moszkvába, ahol tíz esztendőre az SZKP KB Szocialista Országok Együttműködési Főosztályának élére került, 1962-ben pedig titkári állást kapott a párt Politikai Bizottságában. Karrierje következő fontos állomása a KGB parancsnoki tisztség elnyerése volt – 1967-ben –, melyet egészen pártfőtitkár koráig megtartott; hovatovább ő volt az első vezető, aki ebből a pozícióból jutott el a főhatalomig. Az állambiztonsági szervek vezetőjeként Andropov igazi keményvonalasként viselkedett: részt vett az 1968-as „prágai tavasz” leverésében, ráadásul az intervencióban azáltal is döntő szerepet játszott, hogy – egy nem létező CIA-összeesküvésről és a NATO beavatkozási szándékáról szóló jelentéseivel – a KGB-n keresztül tudatosan dezinformálta a pártot és a közvéleményt. Andropov emellett abba is komoly energiát fektetett, hogy a szovjet hírszerzés nyomon kövesse a hírneves disszidenseket – például Szaharovot, Szolzsenyicint –, sőt, szerepe lehetett az egyes emigránsok ellen végrehajtott, vagy tervezett támadásokban is. A KGB-vezér világméretű „hajtóvadászatot” tervezett a Szovjetunió kritikusai ellen, a blokkon belül pedig pszichiátriai eszközöket akart bevetni a „rendszer ellenségeivel” szemben. Andropov az 1979-es afganisztáni beavatkozásban is döntő szerepet játszott.
Bár a politikus 1973 óta tagja volt a Politikai Bizottságnak, és szemlátomást komoly hatalom összpontosult kezében, 1982 novemberében mégis meglepetésként hatott, hogy Brezsnyev halála után két nappal – Csernyenko helyett – ő foglalta el a pártfőtitkári széket. A nyugati világban – budapesti és prágai „viselt dolgaira” való tekintettel – megválasztását általános ellenszenv fogadta, a külpolitika terén pedig Andropov nem is cáfolt rá a balsejtelmekre. Annak ellenére, hogy egyik leghíresebb tette az a barátságos gesztus volt, amikor válaszolt a 10 esztendős Samantha Smith levelére, és a kislányt Moszkvába invitálta, ezen az eseten kívül az andropovi diplomácia igencsak híján volt a rokonszenves lépéseknek: az afganisztáni intervenció már eleve megterhelte az amerikai-szovjet viszonyt, a pártfőtitkár pedig azzal is fokozta az ellentéteket, hogy 1983 során megszakította a fegyverzetcsökkentésről szóló tárgyalásokat. Emellett súlyos tehertétel volt a két szuperhatalom viszonyában az 1983 őszén, Szahalin felett lelőtt dél-koreai polgári repülőgép esete is, így aztán bizonyára nem okozunk vele meglepetést, ha megemlítjük, hogy Ronald Reagan elnök egy ízben Andropov országát egyszerűen csak a „gonosz birodalmának” titulálta.
Ebben a birodalomban ugyanakkor 1982 novembere után komoly belső változások kezdődtek, a főtitkár ugyanis egyszeriben véget vetett Brezsnyev halogató politikájának, és nagyarányú leváltásokat eszközölt az alkalmatlannak bizonyult pártgarnitúrában. Amellett, hogy az SZKP-n belül hamarosan számos büntető eljárás indult a korrupt és alkalmatlan hivatalnokok ellen, Andropov a nyilvánosság elé tárta a gazdaság hanyatlásának és a tudományos fejlődés stagnálásának problémáit, így például 1983-ban bejelentette a szovjet csillagháborús program végét. A politikus, aki reformintézkedésein túl a Szovjetunióban társadalmi problémaként jelentkező alkoholizmus ellen is szigorúan fellépett, a belpolitika terén tehát szakított a brezsnyevi időszak módszereivel, és sok szempontból olyan irányban indult el, ami később Gorbacsovot jellemezte.
A 70. életévéhez közelítő Andropov ugyanakkor hatalomra jutásakor már igen rossz egészségi állapotban volt: 1983 februárjától kezdve veseelégtelenségben szenvedett, emiatt pedig az év végén már állandóan ágyba kényszerült. A politikus 1984 februárjában fejezte be életét, és bár utódja, Konsztantyin Csernyenko kijátszotta végakaratát – hiszen a kiszemelt Gorbacsov helyett ő lépett a párfőtitkár örökébe –, hamarosan teljesültek szándékai: 1985 során a peresztrojka atyja került a Szovjetunió élére, azonban már ő sem tudta megállítani azt a bomlást, amit vélhetően Andropov is felismert.
Numar de steaguri: 273
Record vizitatori: 8,782 (3.04.2011)
16,676 (3.04.2011)
Steaguri lipsa: 33
1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)
1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)
1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)
2 state au peste 20,000 clickuri (Italia, Germania)
4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, Ungaria, Spania,, Marea Britanie,)
6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Canada, )
10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia, Australia, Irlanda, Israel, Grecia, Elvetia , Brazilia, Suedia, Austria)
50 state au peste 100 clickuri
20 state au un click
1.EDITURA HOFFMAN
https://www.editurahoffman.ro/
2. EDITURA ISTROS
https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/
3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI
https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1
4.ANTICARIAT UNU
https://www.anticariat-unu.ro/wishlist
5. PRINTRE CARTI
6. ANTICARIAT ALBERT
7. ANTICARIAT ODIN
8. TARGUL CARTII
9. ANTICARIAT PLUS
10. LIBRĂRIILE:NET
https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452
https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top
14. ANTICARIAT NOU
https://anticariatnou.wordpress.com/
15.OKAZII
https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150
16. ANTIKVARIUM.RO
17.ANTIKVARIUS.RO
18. ANTICARIAT URSU
https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home
19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS
20. EDITURA SPANDUGINO
21. FILATELIE
22 MAX
http://romanianstampnews.blogspot.com
23.LIBREX
https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom
24. LIBMAG
https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/
https://www.libris.ro/account/myWishlist
http://magiamuntelui.blogspot.com
27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/
28.RADIO ARHIVE
https://www.facebook.com/RadioArhive/
29.IDEEA EUROPEANĂ
https://www.ideeaeuropeana.ro/colectie/opere-fundamentale/
30. SA NU UITAM
31. CERTITUDINEA
32. F.N.S.A
https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html
Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ
1. Radu Sorescu - Petre Tutea. Viata si opera
2. Zaharia Stancu - Jocul cu moartea
3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi
4. Ioan Slavici - Inchisorile mele
5. Gib Mihaescu - Donna Alba
6. Liviu Rebreanu - Ion
7. Cella Serghi - Pinza de paianjen
8. Zaharia Stancu - Descult
9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte
10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani
11. George Calinescu Cartea nuntii
12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…
Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.
© 2024 Created by altmarius. Oferit de
Embleme | Raportare eroare | Termeni de utilizare a serviciilor
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius