Égi jelenségek 2020. február második felében

[Magyar lap]

FÖLD

2020.02.15.LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA

https://ng.hu/fold/2020/02/15/egi-jelensegek-2020-februar-masodik-f...

Csökkenő holdfázisnál sötét esti órák köszöntenek ránk, legszebb arcát mutatja az állatövi fény, lesz alkonyi és hajnali holdsarló, együttállásokkal.

Alkonyat után a Vénusz rendkívül feltűnő jelenség, s ezt az objektívre erősíthető csillag-szűrő még jobban kiemeli.

FORRÁS: LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA

A kora estéket még mindig a Vénusz uralja

A hónap második felében belső bolygószomszédunk már este 9-ig az égen látszik, így ragyogását igazán sokáig élvezhetjük. Mire lehet jó a különösen fényes bolygó? Ha valamelyik derült, még holdmentes estén lehetőségünk nyílik fényszennyezéstől távoli helyre eljutni, ellenőrizhetjük azt a ritka jelenséget, ami más körülmények közt teljesen hétköznapi: az árnyékunkat. A Vénusz fénye, ha nincs más fényforrás a közelben, elég erőteljes ahhoz, hogy árnyékot vessen, ehhez csupán egy sima fehér papírlapra, esetleg egy fehér falfelületre, vagy más, világos árnyalatú, és sima felszínű holmira van szükségünk (havas talaj is megtenné, de az idei télen ez, úgy tűnik, kimarad). Tartsuk a kezünket a papírtól 1-2 arasznyira, s figyeljük meg a bolygó vetette árnyékot! Akár le is fotózhatjuk, ehhez érdemes azonban a kezünk helyett például magának a fényképezőgépnek vagy más, fixen álló tárgynak az árnyékát megcélozni, természetesen állványról. A dolog egyetlen feltétele az, hogy semmi más zavaró fényforrás, még erős szórt fény se legyen a közelben, ami árnyékot vethetne. A próbálkozást a csillagászati sötétség beállta utánra időzítsük, ez a hónap második felében 19:00 órakörül kezdődik, a holdfény 24-ét követően tér vissza az esti égre.

Figyeljük meg az állatövi fényt!

Állatövi fény kora este, a horizonton még kissé dereng az alkonypír is.

FORRÁS: LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA

Az egyik legszebb égi jelenség megpillantásához is derült, holdmentes és fényszennyezés nélküli égbolt szükséges, így a megfigyelését akár az előzőleg részletezett Vénusz-megfigyeléssel is összevonhatjuk. Napnyugta után egy órával már megjelenik, de kb. másfél óra után a leginkább látványos a nyugati égen derengő ferde fénykúp, amelyben ezúttal a ragyogó Vénusz is helyet foglal (A hónap első felében még jól látható Merkúr a hónap végére belevész az alkonyatba, így ismét csak egy esti bolygónk marad.)
No de mi is ez az állatövi fény, mi adja a halvány derengést? Naprendszerünk keringési síkjában, ahol az állatövi csillagképek is elhelyezkednek, a nagyobb égitesteken túl hatalmas mennyiségű mikroszkopikus porszemcse is található. E por részben a Naprendszerben lezajlott ütközések, részben az üstökösök aktivitásának eredménye, e porkorongban előfordulhatnak még a csillagközi térből eredő szemcsék is, 0,01 százaléknyi arányban. A porszemcsék a napfényt szórják és verik vissza, ezt pillanthatjuk meg a sötét, holdmentes alkonyokon, illetve ősszel hasonló hajnalokon.

Mars-Hold együttállás 18-án hajnalban

A 26 százalékos fogyó Holdtól balra, kissé alacsonyabban, kb. 4 fok távolságban láthatjuk a Mars vöröslő fénypontját a hajnali égen. A párost fél 5 felé érdemes keresni a délkeleti ég alján, ekkor a Mars 5, a Hold 8 fok magasan jár. Mivel a Mars még viszonylag halvány, nem árt, ha derült is az ég alja. Fél 6 felé már erősen világosodik, így a Hold ugyan jól látható még, de a vörös bolygó már egyre inkább belevész a hajnalpírba.

Jupiter-Hold-Szaturnusz együttállás 20-án hajnalban

Látványos égi hármas várja a korán kelőket 20-án: a Hold mellett a Szaturnusz és a Jupiter is látszik majd.

FORRÁS: STELLARIUM

Az égi hármas megfigyeléséhez derült délkeleti horizontra lesz szükségünk, ugyanis már a navigációs szürkület idején lehet látni az együttállást. A megfigyelést igazítsuk a holdkeltéhez, 11 százalék megvilágítású égi kísérőnk a keleti határainknál 05:00 órakor, Budapesten 05:11-kor, nyugaton 05:20-kor kel, s vele egy időben bukkan fel a Szaturnusz is. A Jupiter kicsit korábban kel, így a fényes bolygót a Hold felett, kissé jobbra kereshetjük, távolságuk kb. 5,5 fok, a Szaturnusz pedig a Holdtól balra, 5 fokra, vele egy magasságban látható. Ha nagyon tiszta lesz az ég és nem városi környezetben várjuk a holdkeltét, még a halványan derengő Tejút is feltűnhet, s benne a Mars.

Hajnali holdsarló 21-én

Holdsarló a derengő földfénnyel

FOTÓ: DORNICS ÁKOS

A Holdnak már csupán 5,4 százalékát világítja be a napfény e hajnalon, így még jól látható, de már vékony sarlóban gyönyörködhetünk. A holdkelte ideje keleti határunknál 05:42, Budapesten 05:54, nyugati határunknál 06:03 lesz. Ekkor már erősen világos lesz az ég alja, hisz alig 50 perc választ el a napkeltétől, ezért csak tiszta égen és akadálymentes rálátással érdemes próbálkozni a megfigyeléssel annak ellenére is, hogy nem túl vékony még a sarló.

Alkonyi holdsarló 24-én és 25-én

24-én csak tökéletesen tiszta égbolt és binokulár segítségével pillanthatjuk meg az alig 1,1 százalékos sarlót, 20 perccel napnyugta után érdemes keresni a nyugati látóhatáron, ekkor 3-4 fok magasságban lesz csupán, és csak 20 percünk lesz holdnyugtáig. Másnap, 25-én sokkal kedvezőbb helyzet vár, már 3,8 százalékos lesz a sarló, s 18:30 körül sötétedő horizont felett figyelhetjük meg. Ilyenkor van lehetőség a földfényt is alaposan megnézni, égi kísérőnk meg nem világított részén bolygónkról visszaverődő gyenge fény dereng, s egészíti ki a sarlót „teljes” Holddá.

Hold-Vénusz együttállás 27-én kora este

A jó 14 százalékos megvilágítású, duci sarlótól jobbra, kb. 6 fokra látható a ragyogó Vénusz, derült idő esetén már napnyugtakor megpillanthatjuk mindkét égitestet, és egészen 21 óra körüli lenyugvásukig élvezhetjük a páros látványát. A nem túl közeli együttállást tájjal, városi környezettel egyaránt jól fotózhatjuk, a rendelkezésre álló hosszabb idő során kísérletezhetünk is. Ha kissé fátyolfelhős az ég, mindkét égitest körül kis fényudvar is kialakulhat, e jelenség még izgalmasabbá teheti az együttállás látványát.

Hajnali bolygók és Tejút 29-én

A februári ráadást 29-én hajnalban a Tejút és a 3 bolygó látványa teszi széppé.

FORRÁS: STELLARIUM

Mivel idén szökőév van, így a februárt egy nappal megtoldva még 29-én is lehetőségünk nyílik megfigyelésre. A hónap utolsó hajnalán, a csillagászati szürkület kezdetekor még láthatjuk a Tejút déli régióját, a Skorpió csillagképet, a kelő Nyilas csillagképet, ez utóbbi mellett a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz bolygókat. A három bolygó közel azonos, 8-9 fokos távolságra lesz egymástól, így közeli együttállásról nem beszélhetünk, ám a Tejúttal együtt egy derült kora hajnalon így is szép látványt nyújtanak majd.