DANTE ALIGHIERI : LA DIVINA COMEDIA

[Magyar lap]

Dante Alighieri (eredetileg:Durante Alighieri) (Firenze, 1265? – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus.

Régi nemesi családból származott. Alapfokú iskoláit szerzetesiskolákban folytatta, a retorikában B. Latini volt a mestere. Mindössze 9 éves korában ismerte meg Beatricét, aki egész későbbi életművére hatással volt. Hozzá írta szonettjeit ( 14 soros versforma ). Ezeket összegyűjtötte : Az új élet ( La vita nuova )- ez a világirodalom első lírai regénye. Állítólag Dante legkisebb lánya, amikor szülei akaratát figyelembe véve zárdába vonult, apácai névként a Beatricét választotta.

Beatrice nagyon fiatalon halt meg 1290-ben, halála mélységesen lesújtotta Dantét.

Dante ifjúkorában katonáskodott. 1293-ban nősült meg családja hatására, feleségül vette Calvino Donati leányát, Gemmát, akitől 7 gyermeke született. Dante érdeklődése a politikai élet felé fordult, ennek elősegítése céljából felvetette magát az orvosok céhébe. A hagyomány szerint igazságos és mértéktartó volt, viszont Firenze szabadságának védelmében elszánt politikát folytatott a pápaság ellen. Minden bizonnyal ez vezette romlásba.

Rövidesen száműzték, távollétében pedig máglyahalálra ítélték. Hogy pontosan merre járt, nem tisztázott.

Súlyos nélkülözések következtek ezután. Életútjának nyomon követhető állomásai 1305-1307 között: Verona, Padova, Sarzana, Lunigiana, Romena.

Az irodalomtudomány szerint ez időszakban, kb. 1307-ben fogott neki főművének, az Isteni színjátéknak megírásához, ez a vélemény azonban korántsem egységes, de néhány információ alapján a mű keletkezési idejét nagy vonalakban 1307 és 1321 közé helyezhetjük. Ennek eredeti címe „Komédia”. Giovanni Boccaccio volt Dante első életrajzírója, ő illesztette a mű címéhez az „Isteni” jelzőt. Babits Mihály fordította le magyarra.

1310-ben Dante ismét aktív politizálásba kezdett, egymás után írta a császár érdekében röpiratait és intelmeit. Henrik korai halála azonban véget vetett reményeinek. Az ez utáni éveiről sincs semmi megbízható adatunk, feltételezhető, hogy a párizsi egyetemen teológiai tanulmányokat folytatott.

1316. június 2-án a firenzei tanács általános amnesztiát hirdetett, azonban oly megalázó feltételekkel, hogy ezt Dante nem fogadta el.Ezért a tanács leromboltatta a házát. Visszatér Itáliába, ezután 1318-ban Ravennába költözött. Innen többször is visszalátogatott Veronába, utoljára 1319-ben és 1320-ban, hogy felajánlja művét Can Grandénak.

1321-ben Forli és Velence összefogott Novella da Polenta ellen. Dante a veszedelem elhárítására követségbe ment Velencébe. Az útról betegen tért vissza, s néhány nap múlva meghalt, 1321. szeptember 13-áról 14-ére virradó reggelre.

A firenzeiek több sikertelen kísérlet után, hogy hamvait visszaszerezzék, fiktív síremléket állítottak neki a Santa Croce-templomban.

Művei:

Művei [szerkesztés]

1. Az új élet (La Vita Nuova)
2. Isteni színjáték (La Divina Commedia)
3. Vendégség (Il Convivio)
4. A nép nyelvén való ékesszólásról (De vulgari eloquentia)
5. Az egyeduralom (De Monarchia)

Sandro Botticelli: Dante poklának felépítése

LA DIVINA COMMEDIA

Babits Mihály fordítása

Első ének

A sötét erdőben

Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz útat nem lelém.
Ó, szörnyü elbeszélni mi van ottan,
s milyen e sűrü, kúsza, vad vadon:
már rágondolva reszketek legottan.
A halál sem sokkal rosszabb, tudom.
De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam,
hallanod kell, mit láttam az uton.
Akkortájt olyan álmodozva jártam:
nem is tudom, hogyan kerültem arra,
csak a jó útról valahogy leszálltam.
De mikor rábukkantam egy hegyaljra,
hol véget ért a völgy, mély, mint a pince,
melyben felébredt lelkem aggodalma,
a hegyre néztem s láttam, hogy gerince
már a csillag fényébe öltözött,
mely másnak drága vezetője, kincse.
Igy bátorságom kissé visszajött,
mely távol volt szivemből teljes éjjel,
melyet töltöttem annyi kín között.
És mint ki tengerről jött, sok veszéllyel,
amint kiért lihegve, visszafordul,
még egyszer a vad vízen nézni széllyel:
úgy lelkem, még remegve borzalomtul
végignézett a kiállt úton újra,
melyen még élve senkisem jutott túl.
Majd fáradt testemet kissé kifujva
megint megindulnék a puszta lejtőn,
mindég alsóbb lábam feszítve súlyra.
És im, amint meredni kezde lejtőm,
egy fürge, könnyü párduc tünt elémbe
szép foltos bőrrel, csábosan, megejtőn.
S nem tágított utamból tarka képe,
inkább elzárta s úgy előmbe hágott,
hogy futni fordultam már, visszalépve.
De hajnal aranyozta a világot
s feljött a nap azon csillagsereggel,
mely véle volt, midőn e szép csodákat
megmozdítá Isten az első reggel:
úgy hogy nekem reményt az ellenségre
vínom párduccal s tarka szörnyeteggel
adott az óra s évszak édessége:
de jaj! a félelem megint leláncolt,
feltünvén egy oroszlán szörnyü képe:
mely emelt fővel közeledni látszott
s dühös éhséggel zsákmányát kereste,
úgy hogy a lég tőle remegni látszott.
S egy nőstényfarkas, melynek vézna teste
terhesnek tünt föl minden céda vággyal
s ki miatt lőn már annyi népnek veszte.
Ez megbénított olyan bénasággal,
hogy elvesztém a magasság reményét
a láttából eredő gyávasággal.
És mint ki lesné kocka nyereményét
ha jő a pillanat, mely vakra forgat,
búsan átkozza játékos merényét:
olyanná tőn engem e nyugtalan vad,
mely újra elűzött a magasságtól
ama vidékre, ahol a nap hallgat.
És míg így én, távol a napvilágtól
tépődtem: im valakit mintha látnék:
rekedtnek tünt fel hosszú némaságtól.
Jött a nagy pusztában; s én rákiálték
amint megláttam: "Könyörülj meg rajtam,
akárki vagy, igaz ember vagy árnyék!"
Felelt: "Nem ember, ember régen voltam.
Szüleim Mantovából mindaketten
lombardok voltak: de már rég megholtam.
Bár későcskén, sub Julio születtem,
jó Augusztus alatt Rómában éltem,
hívén a régi, hazug istenekben.
Költő valék és versben elregéltem,
mint menekült, míg nagy Ilion égett,
Anchises jámbor magzata az éjben.
De mondd, mi hajt a völgybe vissza téged?
Mért nem törekszel fel a szép halomra,
melyen kivül nem lelhetsz üdvösséget?"
"Vergiliusz vagy hát s ajkadról omla
ama hatalmas ének égi vize?"
feleltem s szégyen szállt a homlokomra.
"Ó, minden költők dicsősége, dísze,
ki könyved oly buzgón szereti régen,
legyen mostan kegyedben némi része.
Mesterem, mintaképem vagy te nékem,
te vagy csupán, kitől örökbe kaptam
a zengzetes szót, mely ma büszkeségem.
Látod előttem milyen szörnyü vad van,
védj tőle híres bölcs, mert szembeszállni...
vérem remeg a puszta gondolatban!"
"Tenéked másik úton kell ma járni,"
felelt midőn meglátta, hogy sirok,
"ha nem akarsz e vad helyen megállni:
mert ez a szörny, kitől könnyed csorog,
útjába állna, bárki közelednék,
úgy hogy halála lenne e birok.
És oly gonosz, hogy sohse csöndesednék,
rossz vágyának sohsem elég a kár
s evés után csak annál éhesebb még.
Sok állat van, kihez nősténynek áll
és még több fog ennekutána lenni,
míg eljő, ki megölje, az Agár.
Ez nem kiván földet, sem ércet enni,
hanem erényt, bölcsességet, szerelmet
s Feltro s Feltro között fog megjelenni.
Itáliának üdvöt hoz s kegyelmet,
kiért harcolt Turnus s a szűz Camilla
s Euryalus és Nisus, társa mellett.
Minden városon által űzi, vijja
e rossz vadat, míg a pokolba szálland,
honnét az ős irigység fényre hívta.
Miért is úgy hiszem, javadra váland,
ha most követsz és az én vezetésem
utat neked az örök helyre tárand,
hol elszorúlsz majd annyi szenvedésen,
láttán a sok keserves antik árnynak
s az új halált kivánó bús nyögésen.
Onnan azokhoz mégy, kik bízva várnak
a tűzben is, mert egykor, úgy remélik,
- bármikor, - a boldog seregbe szállnak.
S ha te is vágysz felhágni majd az égig,
lesz egy lélek, ki méltóbb nálam arra,
vele hagylak, nem kísérhetlek végig.
Mert a Császár, kinek fenn áll hatalma,
általam (mert törvénye ellen éltem)
nem engedi, hogy nyílna birodalma.
Úr mindenütt s ott kormányoz az égben,
ó, boldog, kit oda választ az üdvre,
hol városában ül királyi székben!"
S én szóltam: "Költő, kérlek könyörögve
azon Istenre, kit te nem ismertél,
hogy ne jussak ennyi kínra se többre,
hogy ahova igérted, elvezetnél,
hogy lássam a szent Péter kapuját
s a szörnyü jajt a kárhozott seregnél."
Elindult és én követtem nyomát.

(http://mek.niif.hu/00300/00362/html/isteni1.htm#2)

[Stefan Goanta]

Ungureşte chiar nu ştiu, deşi am trăit printre maghiari şi am avut şi mai am încă prieteni maghiari.
Numai bine,
Ştefan Goanţă

[altmarius]

Domnule Goanta, pagina aceasta se doreste a fi una de prezentare a faptelor, evenimentelor legate de lumea culturala universala si maghiara, iar pentru diversificare ne-am gandit s-o lansam chiar in limba maghiara.De asemenea am lansat deja pagina franceza si germana. Ne-am gandit sa ne adresam in acest fel prietenilor nostri din tarile respective, avand in vedere ca suntem monitorizat din 108 tari

[Stefan Goanta]

Felicitări!

[silvian dobre]

Mindig is szerettem irodalmat! köszönöm!