Zielinski a 19. század végének, 20. század elejének egyik meghatározó személyisége volt. A hazai vasbetonépítés egyik megteremtője, alkotásai Budapesten és országszerte ma is állnak, ennek jó példája a Margit-szigeti víztorony. A torony terveit nem ő készítette, hanem Ray Rezső Vilmos, de a kivitelezést Zielinski cége végezte. A vasbeton akkor nagyon új anyagnak számított, hazai alkalmazásának egyik úttörője volt Zielinski.
A kivitelezés mellett természetesen tervezett is, például a Városligetben álló és a nevét viselő Zielinski hidat, amelyre pályázatban kerestek tervezőt, és Zielinski olyan neves mérnökökkel versenyzett, mint például a Szabadság hidat is tervező Feketeházy János.
A Zielinski híd (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
A Műegyetem első doktori avatása nagy ünnep volt. A Magyar Nemzet című újság 1902. január 17-én így számolt be erről:
„A magyar királyi József-müegyetemen ma délelőtt avatták fel a mérnöki tudományok első doktorát, Zielinski Szilárd, okleveles mérnököt s műegyetemi magántanárt.
A Budapesti Mérnök- és Épitész-Egylet tagjai s a mügyetemi hallgatók, kiknek régi vágyuk teljesült azzal, hogy a doktori czimet immár a mérnöki tudományokban kiváló ifjak is elnyerhetik, lelkes és szép ünneppé avatták e napot. Emelte az ünnep diszét Wlassics Gyula kultuszminiszternek jelenléte is"
Az avatásról a lap megjegyezte, hogy a Tudományegyeteménél egyszerűbb, de igen méltóságteljes. A beszédek után Zielinski tette le a doktori fogadalmát.
A doktori cím adományozásával Ferenc József 1901. március 22-én ruházta fel a Királyi József Műegyetemet. Zielinski szinte azonnal benyújtotta „Budapest forgalmi viszonyainak rendezése” című dolgozatát.
A tervezett hálózat rajza (Forrás: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1901. évi 10. szám)
Az ekkor 42 éves Zielinski már a századforduló előtt elismert mérnök volt, mind mély, mind magasépítésben jelentős eredményei voltak országszerte. A Budapest alatti gyorsvasúti hálózat volt a doktori disszertációjának fő eleme: a vonalak behálózták volna a fővárost, és a gyorsvasutak (metrók) két helyen is keresztezték volna a Dunát.
Zielinski e dolgozatában nem csak a tömegközlekedést kiszolgáló földalatti hálózatról írt, ő már a föld alatt kapcsolta volna össze a Budapest környéki vasútvonalakat is, amelyekre föld alatti állomásokon szállhattak volna fel az utasok. A szerelvényeket a városon kívüli rendező pályaudvarokon rakták volna össze, a föld alatt elektromos mozdonyokkal továbbították volna azokat, és három helyen álltak volna meg Pest alatt: a Nyugati pályaudvarnál – a felszíni pályaudvar megszűnt volna –, az Astoriánál és a Nagykörút – Üllői út sarkán. A vasútvonalak nem keresztezték a Dunát, tehát a kelet-nyugati forgalom nem haladt volna át a folyó alatt.
Mennyire volt komolyan vehető a terv? Nemcsak a doktori címhez volt elég, de a MÁV is komolyan elkezdett vele foglalkozni, erre külön osztályt is szervezett, de a szép álmokat az I. világháború elsodorta.
Zielinski készített más terveket is Budapestre, például egy olyan gyalogoshídét a mai Erzsébet híd helyére, amelyen villamos is közlekedett volna, de mivel az akkori pesti belváros túl zsúfolt lett volna ahhoz, hogy a villamosok saját erőből feljuthassanak a hídra, nem volt hely a feljárónak, ezért egy daru emelte volna fel a villamoskocsikat.
A gyalogoshíd, amelyet 1890-ben tervezett a mai Erzsébet híd helyére (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. MMKM TEM 247)
Természetesen nemcsak megvalósítatlan tervei születtek Budapestre, a ma ismert fővárosunkban nagyon sok minden köthető Zielinskihez a nevét viselő hídon túl is.
Zielinski vette át a Lánchíd felújításának statikai tervezői feladatait Kherndl Antaltól. A hidat 1914 és 1915 között teljesen átépítették, tulajdonképpen egy új híd épült. A Lánchíd felújításában játszott szerepéért királyi elismerésben részesült.
A Lánchíd átépítése körüli tevékenységéért királyi elismerésben részesült (Fotó: Fortepan/Képszám: 55666)
Azonban ezzel nem zárult le a híddal való munkája, ugyanis a vadonatúj hídpálya nagyon gyorsan tönkrement, ezért Zielinskit kérték fel, mérje fel, mi lehet a baj, a jelentésében megállapította, hogy mind a pálya szerkezetében, mind a kivitelezésben voltak hiányosságok. Ezután az új útpályát Zielinski javaslatai alapján építették meg.
Tervezői sokszínűségét mutatja, hogy számos más épület terveit készítette el, így például a Liszt Ferenc téren álló Zeneakadémia szerkezeti terveit is.
Zielinski Szilárd a hazai építészet egyik megújtója volt, ha nem is stílusában, de anyaghasználatában igen, hiszen a vasbeton nélkül – amelynek egyik korai hazai alkalmazója volt – ma nem léteznének a modern városok. Zielinski a tervezés és kivitelezés mellett oktatott is a Műegyetemen, így mérnökök generációinak adta tovább tudását. Zielinski Szilárd nevét többek között egy díj is őrzi, amelyet a Magyar Mérnöki Kamara – amelynek megszervezéséért sokat tett, és első elnöke is volt – adományoz a kiemelkedő munkát végző mérnököknek.
Nyitókép: A Zielinski híd megnyitásakor, azaz 1896-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.09.030)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius