cultură şi spiritualitate
2021. május 10. 17:27
Pest város kertészete 1867-ben, a Városligetben kezdte meg működését Fuchs Emil (1830-1896) irányításával. A növényházakat a Páva-szigeten alakították ki, ahol felügyelői házat is építettek. Fuchs Emil 35 évesen, 1865-ben váltotta a városi főkertészi hivatal élén Pecz Ármint, az állatkert parkjának tervezőjét. Gondozásba vette az elhanyagolt Városligetet, fasorokat és virágos területeket alakított ki. Munkája eredményeként jelentek meg a városligeti rondón (ismertebb nevén Köröndön) is az első virágágyások. A Körönd színpompás rózsakertje akkoriban a Liget egyik közismert látványossága volt.
A virágok kultusza hasonló méreteket öltött a 19. század második felében, mint napjainkban. Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra felépült az Iparcsarnok, amely előtt kialakították az első nagyvárosi jellegű ligeti sétaparkot, látványos virágágyásokkal, szökőkúttal, zenepavilonnal. Magán a kiállításon önálló pavilonban kapott helyet a virág- és zöldségbemutató, mely szép sikert aratott. Ifjabb Emich Gusztáv zoológus kezdeményezésére ugyanebben az évben alakult meg az Országos Magyar Kertészeti Egyesület. A kertészeti kultúra fejlesztése jegyében az egyesület 1886-tól rendszeresen szervezett virágkiállításokat a Városligetben is.
Harminc kiállító közel ezer virágot és dísznövényt mutatott be az 1885-ös Országos Általános Kiállítás keretében rendezett első tavaszi virág-, gyümölcs- és zöldségkiállításon (Vasárnapi Újság, 1885. 21. szám)
A bécsi Prater Blumenkorsoinak mintájára a Városligetben is rendeztek látványos, tavaszi virágkorzókat. Első alkalommal 1893. május 20-án vonultak fel a ligeti korzón az arisztokrácia és ismert fővárosi személyiségek virággal gazdagon díszített fogatai. A Stefánia út két oldalán mintegy 35 ezer fős közönség gyűlt össze. Az elegáns úrihölgyek – külön látványosságként – az erre az alkalomra épített tribünökön foglaltak helyet. A Vasárnapi Újság így számolt be a rendkívüli eseményről: „A korcsolyacsarnok előtt húzódó félkörben állott fel a gyönyörűen díszített kocsik hosszú sora. Négy órakor a főrendező intésére megkezdődött a korzó. A kocsik lassú ügetésben haladtak egymás után a Stefánia úton az István útig, honnan visszafordultak és megkerülve az ártézi forrás környékét ismét visszatértek. Így ment ez a keringés másfél órán át szakadatlanul. Körülbelül 500 kocsi vett részt a korzóban. A hölgyek mind elegáns öltözékben foglaltak helyet, aranyos kosárkákkal, melyekből a virágokat szórták. A fővárosi élet ismert alakjait a közönség mindig megéljenezte, s a kedvelt művésznők fogatába szívesen dobálta az apró bokrétákat.”
A felvonulás este hat órakor ért véget, majd az Iparcsarnokban monstre hangversenyt tartottak, amelyre szintén nagyszámú közönség volt kíváncsi.
Félezer, virágokal díszített fogat vonult végig többször is a népes közönség előtt a Stefánia korzón (Goró Lajos rajza, Vasárnapi Újság, 1893. 23. szám)
A következő év májusában megrendezett, második virágkorzó, a felvonulók és a nagy számú vegyes összetételű közönség viselkedése miatt botrányos jelenetekbe fulladt. Szépen földíszített kocsik, szép lovak, szép hölgyek ezúttal is megjelentek, de a kocsizók és a közönség közötti szellemi összhang nem alakult ki. A bajt az ünnepély fénypontja, a „virágok csatája” okozta. Az előre megbeszélt koreográfia szerint a kocsikból virágesőt szórtak a közönségre. Arra azonban nem számítottak, hogy a közönség bárdolatlanabb része ugyancsak elkezdi dobálni virággal a kocsikban ülőket. Mentől többször fordultak meg a kocsik, annál élénkebb és általánosabb lett a virágdobálás, majd elkezdték a kocsik virágait is letépdesni. A Magyar Szalon így tudósított a kibontakozó „virágcsatáról”: „A harmadik fordulónál már tíz helyen is áttörték a kordont, a tömeg beözönlött az elzárt térre, körülfogta a kocsikat, melyek ezentúl már cammogva, megrekedve, folytonos hahó között mozoghattak előre. Roppant tolongás kezdődött mindenfelé. A tömeg megrohanta a kocsikat, a virágdíszt, a kocsisok az ostorral, az inasok az üres virágos kosárral hasztalan csaptak a fosztogatók nyaka közé. A kocsik egy része nemsokára megkuszálva, összeborzolva menekült a korzóról; de csöbörből vederbe jutottak, mert a kordonon kívül hemzsegő tömegek láttak virágfosztogatáshoz.”
Gróf Károlyi Istvánné virágokkal feldíszített fogata indulásra készen (Klösz György felvétele, Vasárnapi Újság, 1893. 22. szám)
Az 1894-es virágcsata valószínűleg a legjelentősebb összecsapás volt a Városligetet párhuzamosan használó különböző társadalmi csoportok, az úri osztály és a köznép között. Ám a virágfosztogatással végződő kocsifelvonulás nem szegte a szervezők kedvét. A következő évtizedekben újabb ötletekkel igyekeztek életben tartani a tavaszi virágkorzót. 1897-ben a budapesti sportegyletek rendeztek kerékpáros rendezvényt, amely mintegy 30 ezer nézőt vonzott. A virágokkal feldíszített kerékpárok felvonulását a Műcsarnok előtt katonazenekar játéka kísérte. 1904-ben a Budapesti Automobil Klub rendezett automobil virágkorzót.
Elvonulnak a díszemelvény előtt az automobil virágkorzó résztvevői (Balogh Rezső felvétele, Vasárnapi Újság, 1904. 21. szám)
A kalandos történetű virágkorzóknál békésebb hangulatú események voltak a Ligetben rendszeresen megrendezett kerti ünnepélyek és kertészeti kiállítások. 1904. május 3-án napsugaras, derűs időben nyílt meg a virágok kiállítása, melyet Ilsemann Keresztély (1850-1912), a főváros kertésze rendezett a Műcsarnokban és környékén. A tavaszi virágkiállítás olyan nevezetes eseménynek számított, hogy megnyitására az épp a magyar fővárosban tartózkodó Ferenc József is ellátogatott. Fogadására természetesen összegyűltek az előkelőségek: miniszterek, arisztokraták, az előkelő társaság hölgytagjai sorakoztak fel a király tiszteletére a Műcsarnok lépcsőjén. Miközben érdeklődéssel végignézte a kiállítást, számos kérdést intézett a főkertészhez, sőt, a Vasárnapi Újság tudósítója a szélesebb közönség számára is közreadhatta az alábbi királyi szavakat: – Szívesen jöttem el a kiállításra, mert a virágokat magam is nagyon szeretem!
A korabeli sajtófotón (balról) a király Ilsemann Keresztély főkertésszel társalog, jobbról pedig a Műcsarnok nyíló virágokkal és dísznövényekkel berendezett oszlopcsarnoka (Vasárnapi Újság, 1904. 19. szám)
Nem sokkal a Mezőgazdasági Múzeum ünnepélyes átadása előtt az egyik elkészült épületrészben és az előtte elterülő kertben nyílt meg 1906 májusában a húszéves Országos Magyar Kertészeti Egyesület jubileumi kiállítása. A korabeli tudósítások szerint változatosságával és tömérdek újdonságával becsületére vált az egyesületnek a virágbemutató. Tetszettek a látogatóknak a látványos virágkötészeti munkák is. Különleges kertészeti attrakciót is megtekinthettek az érdeklődők: korábban jégbe fagyasztott és frissen hajtatott májusi gyöngyvirágot, az úgynevezett jégcsíráktól a kifejlett illatos virágokig.
A kiállításon megfordult külföldi szakértők páratlannak mondották a főváros azalea- és rhododendron-gyűjteményét (Vasárnapi Újság, 1906. 19. szám)
A 20. század elején elkezdődött a nemzetközi virágkiállítások napjainkig tartó sorozata is a Ligetben. A legnagyobb hazai kiállítási épületben, a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg 1910-ben a II. Nemzetközi Tavaszi Kertészeti Kiállítást. Ezen bemutatkozott a királyi várkertészet, a főváros margitszigeti kertészete és herceg Esterházy Miklós kismartoni kertészete mellett több szászországi kiállító is.
A kiállított virágok és nézőik, az előtérben magyar palergonia-gyűjtemény az Iparcsarnok díszes központi szükőkútja körül (Balogh Rudolf felvétele, Vasárnapi Újság, 1910. 20. szám)
1912-ben az Auguszta tüdőbeteg-szanatórium javára rendeztek kerti ünnepélyt a városligeti Gerbaud-pavilonban. A jótékony célú eseményen megjelent a főhercegi pár, József főherceg és a szanatórium névadója, Auguszta főhercegnő is. Jelenlétük sok előkelőséget vonzott az egyébként is népszerű ligeti Gerbaud-ba. A megjelenteket csinos hölgyek igyekeztek rábírni minál több virág megvásárlására. A közönség, amellett, hogy jól szórakozott, a virágok megvásárlásával támogatta a tüdőbetegek gyógyítását.
Nem tudtak az urak ellenállni a csinos úrihölgyek ostromának, minden elkelt a jótékonysági virágvásáron (Homicskó rajza, részlet, Vasárnapi Újság, 1912. 20. szám)
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület a két világháború között is rendszeresen szervezett kiállításokat a Városligetben. 1938-ban tervpályázatot írtak ki egy állandó kiállítási helyre, ahol a kertészeti kiállításokat, gyümölcsbemutatókat meg tudják tartani. Az építkezés 1939 tavaszán indult, és az év második felében már fel is avatták a korszerű Virágkiállítási Pavilont. Ám a remek adottságú kertészeti kiállítóhely csak néhány évig működhetett. 1942-ben még itt nyílt meg a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete utolsó nagy kiállítása. 1944-ben azonban az épület bombatalálatot kapott és olyan súlyos károkat szenvedett, hogy a háborút követően elbontották.
A Virágkiállítási Pavilon kertjében, az épület modern stílusához illően, geometrikus alaprajzú ágyásokban mutatták be 1941-ben a legújabb virágfajtákat (Fortepan / Lukács Zsolt)
Természetesen nem csupán feldíszített kocsikon és kertészeti kiállításokon tűntek fel a virágok, hanem tavasztól késő őszig gyönyörködtették a látogatókat a szabadban, a Liget sétányain. A Városliget kertészeti aranykora az 1900-as évek elején köszöntött be. A harmadik jelentős budapesti főkertész, az 1912-1930 között működő Räde Károly (1864-1946) nevéhez fűződik a városligeti közpark 20. századi szerkezetének kialakítása. A jelentősen megnövekedett forgalom miatt kibővítette és átrendezte a Városliget közúti hálózatát és sétányait. Tágas, pihenésre alkalmas pázsitfelületeket létesített, játszótereket alakított ki a gyermekeknek. A látogatott helyekre szép látványt nyújtó tulipánfákat és díszalmafákat telepített. A park megújult arculata jól illett a Liget vidám, nyüzsgő élethez.
A virágágyások kialakításánál Räde Károly az újszerű, geometrikus stílus híve volt. A képen a Körönd virágládákkal kombinált ágyásai 1913-ban (Räde Károly felvétele, A Természet, 1927)
A második világháborút követő évtizedekben váltakozó intenzitással gondozták a Liget virágágyásait, de a 20. század elejének kertészeti aranykora egészen a legutóbbi időkig nem tért vissza. Az utolsó, átfogó kertépítészeti átalakítást a BNV elköltözése után, az 1970-es évek második felében valósította meg a Főkert. Nőtt a parkosított területek aránya, rendezték a Széchenyi Fürdő előkertjét is. A rondó állapota viszont az 1980-as évekre jelentősen leromlott. Eltűntek a virágágyások, helyükön egyszerű gyepes rét maradt.
A Széchenyi Fürdő előtti virágos park 1959-ben (Fortepan / Móra András)
Az utóbbi időben ismét kedvező változások tapasztalhatók. A Mezőgazdasági Múzeum felélesztette és gondosan ápolja a ligeti virágkiállítások 130 éves hagyományát. A Liget Projekt nyertes tájépítészeti tervpályáza növelte a kiültetett virágok mennyiségét az elmúlt években. Többek között egy látványos rózsakertet hoztak létre az Olof Palme Ház új főbejárata előtti területen. (x)
Rózsakert látványterve
Numar de steaguri: 273
Record vizitatori: 8,782 (3.04.2011)
16,676 (3.04.2011)
Steaguri lipsa: 33
1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)
1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)
1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)
2 state au peste 20,000 clickuri (Italia, Germania)
4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, Ungaria, Spania,, Marea Britanie,)
6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Canada, )
10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia, Australia, Irlanda, Israel, Grecia, Elvetia , Brazilia, Suedia, Austria)
50 state au peste 100 clickuri
20 state au un click
1.EDITURA HOFFMAN
https://www.editurahoffman.ro/
2. EDITURA ISTROS
https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/
3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI
https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1
4.ANTICARIAT UNU
https://www.anticariat-unu.ro/wishlist
5. PRINTRE CARTI
6. ANTICARIAT ALBERT
7. ANTICARIAT ODIN
8. TARGUL CARTII
9. ANTICARIAT PLUS
10. LIBRĂRIILE:NET
https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452
https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top
14. ANTICARIAT NOU
https://anticariatnou.wordpress.com/
15.OKAZII
https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150
16. ANTIKVARIUM.RO
17.ANTIKVARIUS.RO
18. ANTICARIAT URSU
https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home
19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS
20. EDITURA SPANDUGINO
21. FILATELIE
22 MAX
http://romanianstampnews.blogspot.com
23.LIBREX
https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom
24. LIBMAG
https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/
https://www.libris.ro/account/myWishlist
http://magiamuntelui.blogspot.com
27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/
28.RADIO ARHIVE
https://www.facebook.com/RadioArhive/
29.IDEEA EUROPEANĂ
https://www.ideeaeuropeana.ro/colectie/opere-fundamentale/
30. SA NU UITAM
31. CERTITUDINEA
32. F.N.S.A
https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html
Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ
1. Radu Sorescu - Petre Tutea. Viata si opera
2. Zaharia Stancu - Jocul cu moartea
3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi
4. Ioan Slavici - Inchisorile mele
5. Gib Mihaescu - Donna Alba
6. Liviu Rebreanu - Ion
7. Cella Serghi - Pinza de paianjen
8. Zaharia Stancu - Descult
9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte
10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani
11. George Calinescu Cartea nuntii
12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…
Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.
© 2024 Created by altmarius. Oferit de
Embleme | Raportare eroare | Termeni de utilizare a serviciilor
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius