Ez volt az ókor leghosszabb vízvezetéke

[Magyar lap]

2021.05.13.LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA

https://ng.24.hu/kultura/2021/05/13/ez-volt-az-okor-leghosszabb-viz...

A Konstantinápolyt ellátó, egykor 426 kilométer hosszú, vízvezetéket a Római Birodalom utolsó időszakában építették. De vajon miként tudták karbantartani?

FORRÁS: JAMES CROW / JOHANNES GUTENBERG UNIVERSITÄT

 

A Római Birodalom infrastruktúrája korát megelőző modernitást mutatott, akár az úthálózat, akár a kikötők, akár a híres vízvezetékek rendszerére gondolunk. A leghíresebbekből általában a völgyeket átívelő szakaszokat ismerjük, mint a dél-francia Pont du Gard, amely két évezred elteltével is áll. Az ókori római városok vízellátása kiváló volt, volt olyan város, ahol több víz érkezett a településre, mint ma. Jelenleg is több mint 2000, nagy távolságot átfogó római vízvezetékről van tudomásunk, de még továbbiakat is felfedezhetnek a régészek.
A Konstantinápolyt ellátó vízvezeték is e mérnöki csodák közé tartozik, egyik felét a negyedik, másik, meghosszabbított részét pedig az ötödik században építették. A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem kutatói vizsgálták meg a mai Törökország területén húzódó vízvezeték megmaradt részeit, és feltárták, miként lehetett fenntartani és karbantartani egy ilyen hatalmas rendszert ókori eszközökkel.

Kékkel a 4., pirossal az 5. századi vízvezetékszakaszok láthatóak.

FORRÁS: JOHANNES GUTENBERG UNIVERSITÄT

 

A vízvezeték ugyan nem római találmány volt, ám ők tökéletesítették és terjesztették el ezt a rendszert, s tették a hatalmas birodalom egyik pillérévé. Konstantinápoly ugyan Ázsia és Európa közti elhelyezkedése miatt mind szárazföldi, mind vízi utak fontos csomópontja volt, ám igen kevés édesvíz állt rendelkezésre a város területén. Emiatt először egy, a várostól légvonalban 60, majd később, a város növekedésével egyre nagyobbá váló vízigény miatt egy újabb, légvonalban 120 km távolságban lévő forrásból vezették ide a vizet. Az összesen 426 km hosszú vízvezetéken, amelyet kőből és betonból építettek, 90 nagy híd volt, számos alagút, 5 kilométernyi hosszúságban.

A német kutatók Dr. Gül Sürmelihindi vezetésével a vízvezetékben megmaradt, a használat idején lerakódott vízkő rétegeit fogták vallatóra. E rétegek nagyon sokat elárulnak mind a vízgazdálkodásról, mind pedig az egykori környezetről.
Érdekes módon, míg a krónikákban a rendszer 700 éven át tartó használata szerepel, addig a vezetékekben csak egészen kevéske, összesen 27 év alatt lerakódott vízkövet találtak. Ez azt jelenti, hogy a Bizánci Birodalom fennállta alatt folyamatosan karbantartották a rendszert, így nem tudott nagyobb vízkőréteg kialakulni. Bár maga a vízvezeték a római birodalom utolsó időszakában épült, a megtalált vízkő középkori, a 12. század második felében rakódott le.

Egy darabka vízkő, amely a vízvezetékben rakódott le kb. 25 év alatt, a 12. század második felében.

FORRÁS: JOHANNES GUTENBERG UNIVERSITÄT

 

A kutatók arra is rábukkantak, hogy miként zajlott a tisztítás, karbantartás. Mivel nem maradhatott hetekre vagy hónapokra víz nélkül a birodalom szíve, ezért a vízvezetékhez elkerülő ágat építettek, ez ugyan költséges, ám praktikus megoldás volt. Egy 50 kilométeres szakaszon dupla a vízvezeték, párhuzamosan megy egymás mellett a két ág, hasonló kettősséget a Rómát vízzel ellátó rendszeren is találni.