Zarándokhely a Tenkes-hegy lábánál

[Magyar lap]

KULTÚRA

2020.05.12.DR. OTTÓ ANITA

https://ng.hu/kultura/2020/05/12/zarandokhely-a-tenkes-hegy-labanal/

Baranya megyében, a Villányi-hegység nyugati vonulatát képező Tenkes-hegy lábánál fekszik hazánk egyik legismertebb kegyhelye Máriagyűd, amelyet évente mintegy félmillió zarándok keres fel.

A máriagyűdi bazilika

FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA

A szőlőtőkékkel szabdalt borvidéken már messziről jól kivehetőek a Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt bazilika hívogató tornyai.  A kegytemplom közelében lévő Szentkút vizének csodatévő híre már régóta nagy ismertséget adott a helynek. Az épületegyüttes fölött található szabadtéri oltár és az árkádos hodályok szolgálnak helyszínéül az évente mintegy 5 alkalommal megrendezett nagybúcsúknak, de számos kisebb jelentőségű búcsút is tartanak itt az egyházi év során. A fölötte található kálvária stációképei a híres Zsolnay kerámia-manufaktúra munkáját dicsérik.

FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA

Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt bazilika Máriagyűdön.

FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA

A kultuszhely kegyszobra 1006-ból származik, melyhez akkoriban kápolnát is emeltek. Az első templomot II. Géza király építtette 1148-ban. 1537-től református templom lett, majd az ezt követő hányattatott évtizedeket követően – melynek során még török mecsetként is használták – végül ismét a reformátusok gondozásába került. A későbbi évek elhanyagoltságában az eredeti kegyszobornak is nyoma veszett.

A bazilika melletti szabadtéri oltár.

FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA

Az első feljegyzett jelenés 1687-ben történt, amikor a török megszállás alól felszabaduló területekre ferences atyák települtek. Az egyre szaporodó jelenések nyomán az emberek elkezdték visszakövetelni a templomot, míg nem a 18. század első harmadára Gyűd már jelentőségteljes kegyhellyé vált, különösen az  1737-38-as pestisjárvány idején érkeztek ide tömegesen a hívők. 1713-ban az elveszett kegyszobor helyére Nesselrod Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök adományozta a templomnak azt a kegyszobrot, amely ma is a főoltár trónusán áll. A jelenlegi templom 1742-ben épült.

Máriagyűd és a távolban a Szársomlyó hegyének jellegzetes körvonalával.

FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA

A „Gyűdi Szent Szűz”, vagy a „Tenkes-hegy Fehér Asszonya” oltalma alá helyezett  templom VII. Pius pápa által 1805-ben kapott zarándokhelyi elismertséget, majd 1846-ban Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. 2008-ban XVI. Benedek pápa bazilika címet adományozott a kegytemplomnak.

Azok számára, akik a kegyhelyet gyalogos zarándoklat keretében keresnék fel, az Esztergomból induló Magyar Zarándokút remek lehetőséget kínál, de a közép-európai Mária Út útvonala is keresztülhalad rajta.

Írta és fényképezte: dr. Ottó Anita