A Városligetben több híd is található, ezek közül a sorban az első már nem látható, 1875-ben elbontották, de a kis híd vélhetően az állandó Duna-híd építésére is hatással volt. Ez a kis híd ugyanis megelőzte a Lánchidat.
A parkban 1799-ben alakítottak ki két szigetet, egy nagyobbat, ennek helyén áll most a Széchenyi fürdő, és egy kisebbet, amelyiken ma a Vajdahunyad vára áll. A kisebb szigetre való eljutás megkönnyítésére az elavult fahíd helyett újat építettek, mégpedig a Dróthidat 1826-ban, amely Pest első függőhídja volt, és ez volt az első vasszerkezetű hídja is! Azaz ez a híd megelőzte a Lánchidat, tehát Budapest büszkesége csak a második függőhíd volt Pesten. (Legalább Budán az első…) De ez a kis híd csak Pesten volt az első, mert 1825-ben Pozsonyban már épült egy hasonló szerkezet. Mindkettőt ugyanaz a személy, egy bécsi szitásmester, Fritz Anton tervezte és építette.
Építése idején a függőhidak már nem számítottak Európában különleges szerkezetnek, Angliában 1741-ben épült már hasonló méretű, de az láncokon függött (hasonlóan a mi Lánchidunkhoz), és ekkoriban épült meg a hatalmas Menai lánchíd, Thomas Telford alkotása. A drótból, azaz kábelből építendő híd viszont új volt, az első francia mérnökök terve szerint 1822–24 között épült Genfben.
A hagyományos függőhídnak két változata van, annak függvényében, hogy mit használnak az útpálya felfüggesztésére. Az egyik esetben láncot – ahogy ugye a Lánchídnál –, a másik esetben pedig kábelt, mint például a jelenlegi Erzsébet híd esetében. Mind a két típust elsőként Verancsics Faustus csanádi püspök írta le az 1816-ban megjelent Machinae Novae című munkájában. Érdekes, hogy francia területen inkább a kábel-, míg Nagy-Britanniában a lánchidakat részesítették előnyben. Az USA XIX. századi hatalmas hídjai is kábelhidak.
Vasquez 1837-es metszete a városligeti Dróthídról
A városligeti Dróthíd a mai Washington-szobor közelében vezetett át a Városliget kisebbik szigetére. De milyen is volt ez a híd? A hídról nagyon részletes ábrázolás maradt fenn, amely gyakorlatilag az építéssel egykorú, az 1827-es, Tomala Ferdinánd „Buda és Pest városoknak és környékeiknek tekinteteik, hozzá kapcsolt leírással” című művében.
E képen jól látszik a híd szerkezete. Maga a mérete nem volt valami nagy, 20-22 métert (12 öl) hidalt át, és 1,8-1,9 méter (6 láb) széles útteste volt, tehát gyalogoshídnak készült, nem arra, hogy fogatokkal keljenek át rajta. Az egynyílású hidat 4 darab, körülbelül 1,7-2 méter magas öntöttvas oszlopról induló kábelek tartották, oldalanként 2-2 kábel. A viszonylag alacsony oszlopok a falazott hídfőkre támaszkodtak, és önállóan álltak, azaz a tetejükön nem voltak összekötve. A fonott vashuzalokból készített 4 kábelt 52 függesztőkábel kapcsolta a fa pályaszerkezethez. Ócsvár Rezső számításai szerint a híd teherbírása 4 tonna körüli volt, azaz a járókelők súlyát könnyedén elbírta. A korlátját méhsejt formájú és mintegy 1 méter magas dróthálóból alakították ki, ez is hozzájárult a Dróthíd elnevezéshez. Maga az építkezés 3 hónapig tartott, és a hidat 1826. augusztus 9-én adták át a forgalomnak. Az építési költség 5978 forint volt. 1875-ben azonban korróziós károk miatt el kellett bontani. Sajnos ma már semmi nem emlékeztet erre a kis hídra, amely nagyjából ezen a helyen állt a Ligetben (Google Maps Streetview link).
Azonban közel 50 évig állt és szolgálta a forgalmat. Jelentősége azonban túlmutat méretén. Egyrészt a pest-budai közönséggel megismertette a függőhidakat, így az első állandó Duna-híd előkészítési munkálatainál mindenki tisztában volt azzal, hogy milyen is e hídtípus. Másrészt a kis híd vélhetőleg a függőhidak stabilitásába vetett bizalmat is erősítette, hiszen ebben a korban sok hasonló híddal szemben az volt a legfőbb ellenvetés, hogy lengenek, mozognak. Annak bizonyítékát, hogy a pestiek számára ez a kis híd a Lánchíd előfutára volt, abban érhetjük tetten, hogy néhol a városligeti lánchídként emlegetik. Ilyen képfelirattal szerepel Carl Vasquez 1837-ben készült metszetén (lásd fentebb), amely a hidat elég elnagyoltan ábrázolja.
Nyitókép: Dróthíd a Városligetben, Hofbauer János rézkarca, 1828 körül
Felhasznált irodalom:
Ócsvár Rezső: A városligeti dróthíd. In: Mélyépítéstudományi szemle 1967/11. szám
Lorászkó Balázs: Gyalogos hidak Magyarországon, Lánchíd Füzetek 18. (Elsőlánchíd Bt., Budapest, 2011)
Vasquez metszete – Dr. Berti Bála olvasói levele. In: Budapest folyóirat, 1967/8. szám
Dr. Seenger Ervin: A városligeti Dróthíd első ábrázolása. In: Budapest folyóirat, 1967/11. szám
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius