Varázslatos, szakrális helyek Magyarországon

[Magyar lap]

Turi Dániel Belföld2023. január 27.

https://www.startlap.hu/utazas/szakralis-gyogyito-helyek-magyarorsz...

Kegyhelyek, gyógyító kövek, misztikus természeti jelenségek - Magyarországon rengeteg olyan szakrális hely és épület van, amiket vallástól függetlenül is érdemes felkeresni. Ezekből válogattunk!

  

Magyarország több mint ezeréves történelme és az azt megelőző évszázadok megszámlálhatatlanul sok, kitörölhetetlen nyomot hagytak hazánkban. Ezek közül sok a különböző vallási, szakrális, sokak szerint gyógyító, illetve csodatévő hely, de több kegyhely és zarándokút is található Magyarországon. Legyen szó kisebb templomokról, akár csak egy-egy különleges szikláról vagy búcsújáróhelyről, ezeket vallástól függetlenül egytől-egyig átjárja a szakralitás, a misztérium, amiért mindenképp érdemes felkeresni őket!

A bükkszentkereszti gyógyító kő

Miskolctól mindössze néhány kilométerre fekszik a festői Bükkszentkereszt, ahová évente emberek százai látogatnak el, ugyanis

egy olyan zarándokhelyről van szó, ahol a legenda szerint Szűz Mária is megfordult.

A történet szerint ugyanis Jézus halála után világgá ment és a falu melletti erdőkben járt, amikor elfáradt és leült egy kőre megpihenni: ez lett a Boldogasszony-kő, amit a helyiek mindig is szentként tiszteltek és – ahogy az a nevéből is kiderül – gyógyító hatást tulajdonítottak neki.

Ahogy terjedt a kő híre, úgy lett egyre népszerűbb a turisták körében, akik közül sokan állítják, hogy a kő közelében elzsibbad a karjuk, a lábuk, sőt, vannak akik azt mondják, hogy rengeteg próbálkozást követően azután tudtak teherbe esni, hogy ők is megpihentek a kövön. De sokan vannak olyanok is, akik állítják: ennek segítségével gyógyultak ki különböző betegségekből is. Természetesen azoknak is érdemes lehet idelátogatni, akik nem hisznek a legendában, hiszen nem messze található a méltán népszerű, 2022 decemberében elhunyt bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi gyógynövénykertje is, de izgalmas és látványos túraútvonalak is keresztezik a Boldogasszony-követ.

A legkisebb sztúpa az országban

Magyarországon az elmúlt évtizedekben több buddhista emlékhely is épült, ezeket nevezzük sztúpáknak. A leghíresebb – és egyben egész Európa egyik legnagyobbja is – a zalaszántói, amit még a Dalai Láma is felszentelt magyarországi látogatása során.

Kevesebben beszélnek azonban az ország legkisebb buddhista sztúpájáról, amit 2008-ban adtak át és a Becske község melletti Csigahegyen található

– ez az átadásakor és azóta is szám szerint a hetedik hazánkban.

Ezek az épületek Buddha életének nyolc meghatározó eseményeiből egyet-egyet hivatottak ábrázolni, a Becske melletti a Megvilágosodás sztúpája – ebből fakadóan azt hivatott szimbolizálni, amikor Buddha 35 éves korában megvilágosodott. A buddhista emlékhelyeket vallástól függetlenül lehet látogatni és sokan vannak egyébként, akik bár nem követik a buddhista tanokat, mégis úgy nyilatkoznak, hogy megtapasztaltak valamiféle nyugalmat és tisztaságot az építmény közelében. Arról nem is beszélve, hogy a környezőCserhátdombjai olyan kilátást nyújtanak, ami már önmagában megér egy látogatást.

Misztikus kaptárkövek országszerte

Az úgynevezett kaptárkövek olyan sziklavonulatok az ország területén, amikbe egykor különböző méretű vakablakokat, fülkéket faragtak – Magyarországon legalább ötven lelőhelyen találkozhatunk ezekkel a régmúltat idéző képződményekkel. A legtöbbet Eger, Szomolya és Cserépváralja környékén fedezték fel, de találunk kaptárköveket Egerszalók, Noszvaj és Ostoros határában is – annak ellenére azonban, hogy ennyire nagy számban vannak jelen,

a kialakításuk pontos okairól a mai napig megoszlanak a vélemények.

Sokak szerint egy menekülő, méhészettel foglalkozó törzs vájhatta a kövekbe az apró fülkéket és állítólag innen ered a kaptárkő, a kaptárfülke elnevezés is.

Mások szerint viszont biztos, hogy

valamiféle honfoglalás korabeli hitvilág, mitológia örökségének a nyomai ezek.

Többek közt innen jön az, hogy rendszerint különös neveik vannak, mint például Ördögtorony, Kőasszony vagy Kősárkány. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy több mélyedésben találtak áldozati tárgyakat is. Bármi legyen is az igazság, az biztos, hogy a kaptárkövek népszerűek, így a legtöbb lelőhely környékén túraútvonalat is találunk, de nemrég például a szomolyai kövek környékén megnyitottak egy tanösvényt is, ahol a különös vájatok mellett a helyi élővilággal is megismerkedhetünk.

Csodatévő kegyhely Mátraverebélyen

Nógrád megyében, Hatvan és Salgótarján között található Mátraverebély, ami ma már az ország egyik legnépszerűbb búcsújáróhelye is egyben. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az évszázadok során rengeteg csodás gyógyulásról és történelmi érdekességről szóltak a környékbeli krónikák, ami hamar a vallásos közösség egyik fontos helyévé tette. Olyannyira, hogy 2006-ban Erdő Péter bíboros átadta a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyet – ilyenből mindössze kettő van az országban, az elsőt Máriapócson avatták fel. A legendák egészen Szent László uralkodásának idejéig vezetnek vissza, egészen pontosan 1091-ig: ekkor a király a krónikások szerint a bárdjával kiszélesített egy apró repedést a földben, amiből forrás tört elő. Egy, a 18 században született irat szerint pedig

az 1100-as években egy néma kisfiú, aki ivott az itteni vízből egyszerűen kigyógyult a némaságából – a helyet ezután nyilvánították szentté és innen ered a Szentkút elnevezés is.

A csodás beszámolók száma az évszázadok során csak gyarapodott, a kegyhelyre érkező hívők száma pedig folyamatosan nőtt. A kegyhely öt nagy részből áll: magából a kútból, a Szentkúti-Nagyboldogasszony templomból, a ferences rendházból, az előtte található gyóntatóudvarból valamint a Szent László-forrásból. 2011 óta pedig egy rendkívül különleges ereklyét is tartanak itt: egy, II. János Pál pápa vérével átitatott textíliát.

Százezer éves kövek tengere

A Káli-medence szélén húzódik az úgynevezett Káli-kőtenger, aminek sokan spirituális, gyógyító erőt is tulajdonítanak.

A gyakran többméteres szikladarabok a hatszázezer évvel ezelőtt eltűnt, úgynevezett Pannon-tengerből származnak,

ráadásul a Szent György-vonalak mentén helyezkednek el. Ezek a sárkányvonalnak is nevezett területek az ősi elképzelés szerint a Föld mágnesességére vezethetők vissza és azokon a helyek, ahol keresztezik egymást, különösen jó, gyógyító energiák vannak – sokak szerint akár egy pár perces itt tartózkodás is képes feltölteni az embert.

A Káli-kőtengert azonban azoknak is érdemes meglátogatni, akik nem hisznek ebben: egyrészt az Országos Kéktúra is keresztülvezet rajta, ráadásul családdal is jó program lehet, hiszen a sziklalabirintusok a legkisebbeket is lefoglalhatja.