cultură şi spiritualitate
Körülbelül 10 méterrel a felszín alatt járunk, a Szt. Gellért Gyógyfürdő és Uszoda alatt, fejem felett villamosok dübörögnek, miközben a Szabadság hídra vezető ívben a Szent Gellért térről haladnak tovább Pest felé.
A rettentő meleg és párás közegben Koroknai Zsuzsa geológus segít megérteni a Gellért-hegy és az alatta fakadó vizek természetét: „Nagyjából 230 millió évvel ezelőttre, a triász időszakra nyúlik vissza a Gellért-hegy kialakulása. A hatalmas Pangea szuperkontinensbe az Egyenlítő mentén, kelet felől beékelődő Neotethys-óceán déli, feldarabolódó platformján és a köztes medencékben rakódott le az a kovás mészanyag, amiből a hegy fő tömegét alkotó dolomit, helyenként tűzköves dolomit kialakult. Ezt aztán a hatalmas földi erők, szerkezetmozgások gyűrték, törték és a mai helyére mozgatták. Útközben, az eocén végén az oligocén elején (40-32 millió évvel ezelőtt) elöntötte a területet a tenger, különféle meszes üledékeket (konglomerátum, mészkő, márga) halmozva fel, melyek ma is megtalálhatóak a Gellért-hegyen.
A miocénben (23,03-5,3 millió évvel ezelőtt), törések mentén a terület fokozatosan kiemelkedett, szárazulattá vált. A pleisztocénben (2,5 milliótól 11 700 évvel ezelőttig) a mindenkori erózióbázis szintjén édesvízi mészkövek képződtek. Ennek maradványaival ma a Gellért-hegy tetején találkozhatunk. Ezen kívül a Gellért-hegyen és környékén a pleisztocént és a holocént kevés lösz, Duna teraszképződmények (kavics és kavicsos homok), valamint feltöltés képviselik.”
Majd a geológus rátér a termálvíz forrásaira. Tőle tudom, hogy a Budai hegység kiemelkedésével kezdődött meg a csapadék beszivárgása, és a mai bonyolult, vízszintkülönbségek által vezérelt vízáramlási rendszerek kialakulása. Három fő törészóna határozza meg a hegy mai szerkezetét. Egyik a Gellért-hegy északkeleti oldalán futó, északkeleti peremvető: ehhez kapcsolódnak a Rác fürdő forrásai. A keleti fővető a Duna medre alá húzódik, a Duna vonalában található gellért-hegyi (alhévízi) termálvízforrások feltehetőleg ehhez kapcsolódnak. A hegy központi részének legnagyobb törése a kelet-nyugati irányítottságú, a Citadellától közvetlenül délre haladó Citadella-vető. „Csak termálvíz lép felszínre a Gellért-hegy lábánál, aminek a budai termálkarszt más vizeitől kissé különböző vízkémiai összetétele eltérő forrásterületre enged következtetni” – fejtegeti Koroknai Zsuzsa.
Ez a termálvíz tör fel a Gellért I. sz. forráscsoport, az úgynevezett Ősforrás hasadékaiból is, ami a Ferenc József (ma Szabadság) híd építése, és a környék rendezése előtt közvetlenül a Duna-parton fakadt. Összesen 14 elkülöníthető helyen tör fel alulról a víz, ebből 13 a forrásmedencében szerteágazó 1,5 m mély árkokban, járatokban található, a 14. feltörési hely pedig az oldalvágat végen lévő függőleges hasadék – mutat rá a földtani szakember. Utána elindulunk kifelé a fürdő gépházai felé.
Innen már Veres Györggyel, a fürdő műszaki csoportvezetője kalauzolásával követjük a termálvíz útját, egészen a medencékig. Miközben a Gellért-hegy gyomrába vájt alagútban battyogunk a vízkitermelő kutakig, megtudom a műszaki szakembertől, hogy ő maga is szívesen kutatja munkahelyének múltját. Kíváncsiságból rákérdezek, számára melyik a legkedvesebb legenda, erre ő egészen az érett középkorig forgatja vissza az idő kerekét. „Ekkor megfigyelték, hogy a Hortobágyról nyugat felé hajtott állatok útközben szerzett sebei begyógyultak, ha az Ősforrás vizén terelték keresztül a jószágokat” – emeli ki György, s ezután egy számára is sokkal szakmaibb és bizonyítottabb vonatkozást hoz fel: Anno a régi Sárosfürdőben kialakított kádakba vödrökkel hordták a termálvizet. Erre külön vízhordókat alkalmaztak. „Azért hívták Sárosfürdőnek, mert az Ősforrások vize vöröses-barnás vas-mangán oxidos iszap kíséretében jutott a felszínre – taglalja a szakember. Fénykorában 40-42 °C-os vizet adott a forrás, aminek a Duna közelsége miatt változik a vízszintje. Bár semmilyen közvetlen összeköttetése sincsen az Ősforrásnak a folyammal, de a nyomáskülönbség miatt áradáskor megemelkedik a gyűjtőmedence vízszintje is. Aszályos időszakban pedig lejjebb apad.”
A kezdeti időktől szivattyúk segítségével látták el termálvízzel az épületet. Pontosabban, csak a Duna szabályozása előtti tér szintjén lévő 4 darab, összesen 800 m3 térfogatú ülepítőtartályba juttatták el a vizet, ahol pihentették (és teszik ezt most is a Gellért tárókban kialakított kutakból folyó) majdani fürdővízzel. „Gyakorlatilag ezekben a tartályokban ülepszik le a kitermelt víz iszaptartalma, hogy a medencék felé már a lehető legtisztább gyógyvíz haladjon tovább. Másfelől pedig a fürdő változó vízigényét igyekeztek ily módon kielégíteni, tehát az ülepítők egyfajta puffertartályként is funkcionálnak” – teszi hozzá Veres György.
Egészen 1980-ig zajlott így a termálvíz-vételezés. Ekkor ugyanis már sem a forrás hőfoka, sem a vízmennyisége nem bizonyult elegendőnek a fürdő igényeinek kielégítéséhez – pláne a forrás alacsony vízállása mellett. György a leírásokat idézve vázolja a megoldást, miszerint már a ’60-as években felmerült egy, a Gellért fürdő feladó gépházából induló, nagyjából a felső rakparttal párhuzamos, de körülbelül 50-60 centiméterrel, annak szintje alatt futó, a Rudas és a Rác fürdőket is összekötő Gellért-táró alagút létesítése. Ennek céljául további vízforrások keresését és használatba vételét tűzték ki. „Jelenleg a több üzemen kívüli megfigyelő kút mellett a Gellért fürdő vízigényét a Gellért táró I-es és III-as kútjai látják el – árulja el a műszaki csoportvezető.
Kettő töltővezeték indul el a távolabbi kútból, amikből a fent már említett ülepítőkbe kerül a termálvíz. Hogy miért fut két vezeték a kutakból? György meglehetősen gyakorlatias választ ad: „Karbantartás, tisztítás vagy egy esetleges hiba esetén a munkálatok alatt sem áll le a víz szállítása, hiszen a másik cső még üzemben van.” Ülepítés, azaz tisztítás után – mert a termálvizet vegyszeresen nem kezelik – a feladó gépházban lévő szivattyúk segítségével kerül a medencékbe (és részben a zuhanyzókba is) a víz.
Noha a néhai télikert, azaz a mai pezsgőmedence, ami az alján lévő pezsegtető fúvókák miatt kapta a nevét, és a köré-fölé épített átriummal az épület védjegyévé vált, az itt készített temérdek emlékkép okán. A pezsegtetést régen a medencetérben lévő kacsaszoborba rejtett, U-alakú csővel oldották meg: ezen jut fel és vissza a levegő az alkotás belsejében anélkül, hogy a víz a légsűrítő kompresszorral érintkezne.
Azt azonban kevesen tudják, hogy „ezt a 70-es évek közepén gyakorlatilag teljesen elbontották – hoz meglepő fordulatot az épület kiváló ismerője , s rögvest el is árulja ennek okát: eredetileg bauxitbetonból építették, és az idők során kiderült, hogy nem jó az állékonysága. Ugyanakkor az újjáépítéskor figyeltek rá, hogy az eredeti Zsolnay-burkolatok kerüljenek vissza a beltérbe.” Ezzel egy időben egy másik, de annál praktikusabb változtatás is történt itt: addig a medencetéren keresztül mentek hátra a vendégek az öltözőbe, ami higiéniai gondokat okozott. Ezt két, a medencetér alatt futó alagúttal oldották meg. Ráadásul a felújításkor az is kiderült, hogy a korábbi pezsgőmedence rossz alátámasztása miatt statikai szempontból nem megfelelő módon lett kialakítva, úgyhogy nem egészen fél évszázada, az akkor kapható legerősebb (S54-es) cementből készült betonból építették újjá a fürdő közepét. Ez olyannyira jól sikerült, hogy György tapasztalatai szerint kollégái sem hajlandóak belefúrni az ebből az anyagból készült részekbe – inkább más rögzítési eljáráshoz folyamodnak.
Maradjunk még a medencetér alatt! Nemcsak a fejünk felett lévő tetőbe épített légcsatornákkal és a mozgatható tető korszerűsítésével, hanem az lenti vízkezelő gépészettel is egyedülálló megoldással találkozunk. Ez utóbbi konkrétan olyan homokszűrő tartályok beszerelésében nyilvánult meg, amik teljesen automatikusan mosták vissza magukat, valamint egy hideg- és egy melegvíz-motoros szeleppel tartották a medence hőmérsékletét. Vagyis a medence saját magának engedett hideg vagy meleg vizet, esetleg mindkettőt. „Ez az akkoriban fejlett nyugati technológia működik ma is a fürdőben. Meglehet, azóta megannyi mindent kellett rajtuk cserélni, de alapvetően ugyanezekkel a tartályokkal szűrjük a vizet most is” – tudom meg a műszaki csoportvezetőtől. Ahogyan azt is, hogy anno a medencetér fűtését gőzzel, hűtését pedig klímaberendezéssel oldották meg, ezt alkatrészhiány miatt, a ’80-as években hagyták abba. Mostanság már csak tárgyi mivoltukban maradtak meg a korabeli masinák, hiszen a fenti tényezőn túlmenően ma már sem gazdaságilag, sem az előírások szempontjából nem üzemeltethetők – így maradt a friss levegő bevezetése és a távhőalapú fűtés.
Utunkat még mindig a gépházban, de ezúttal az udvari hullámmedence legendás gépezetének megtekintésével folytatjuk. Veres György az intézményben eltöltött 26 éve alatt ezt a berendezést is alaposan megismerhette. Örömmel magyarázza el e mechanikus monstrum működését: „Képzeljünk el két darab, fallal körbevett kamrában elhelyezett óriási ládát, közöttük elválasztó fallal. Ezeket nyomja lejjebb, illetve emeli ki a szerkezet. A tengelykapcsoló meghajtását kezdetekben kézi erővel végezték, majd később villanymotor beszerelésével vették le a terhet a működtető kolléga válláról. Tehát a gépházban üzemelő motorból átmegy a nyomaték egy hajtóműbe, ahonnan mindkét oldalra vezet egy-egy kihajtás, tengelykapcsoló szerepét betöltő kuplung. Végül pedig kis fogaskerekek, amik oldalanként külön-külön meghajtanak egy-egy nagy fogaskereket. „Idevágóan szeretném igazolni azt a városi legendát, miszerint a fogaskerekeken még az eredeti marhabőrfedés található. Egyfelől zajcsökkentési céllal alakították így ki a fogakat. Másrészt pedig a bőrbevonat némi rugalmasságot is ad a fogaskerekeknek. Tekintve, hogy ezek állandóan gépzsírban állnak, nem láthatóak” – szúrja közbe György. Azért van az egyik oldalon egyel kevesebb fog az áttételben, hogy a két oldal ne egyszerre dolgozzon, így változatosabb a hullámkép.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 8 percenként éri utol egyik oldal a másikat, ezzel igyekeztek a 20. századi tervezők imitálni a tenger hullámzását. Véleményem szerint ez roppant jól megvalósult!” Visszatérve a hullámgép működésére: rudakkal egy ponton alátámasztott gerendák segítségével egyfajta hintamozgást hoznak létre. Ahogy a láda vízbe süllyed, az alóla kiszorított víz révén keletkezik a hullám. Nem gondolnánk, de a medence vízszintje nagyban befolyásolja a hullámképzést: az oldalsó túlfolyó vályú szintjéhez képest plusz/mínusz 5-10 centiméteren belül ideális a hullámképlet. Ha az iménti értéknél alacsonyabb a vízszint, akkor csapkodja a gép a vizet; túltöltés esetén meg erőlködik a berendezés és a medence legvégén „löki ki” a vizet. Éppen a precíz vízszinttartás miatt bizonyult elengedhetetlennek, hogy a hullámzás idejére kézzel lezárják a vályúkat: ennek hiányában a ciklus végére akár 5 centivel csökken a vízszint. Szerencsére az utóbbi néhány évben megtörtént felújítás alkalmával – többek között – a nyílások ki- és becsukódását is számítógépre bízták.
Búcsút intek e szecessziós csodának, ám az épületből kilépve még maradt érdekesség: a Sziklakápolna irányában látható az a kék, henger alakú hirdetőtábla, aminek a közepében szintén az alagút egyik szellőzőjáratát alakították ki. Egy ventilátor folyamatosan fújja ki odabentről az elhasznált levegőt. Télen, jóval fagypont alatt meglehetősen érdekes kipárolgásokat, páralecsapódásokat figyelhetünk itt meg.
Numar de steaguri: 273
Record vizitatori: 8,782 (3.04.2011)
16,676 (3.04.2011)
Steaguri lipsa: 33
1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)
1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)
1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)
2 state au peste 20,000 clickuri (Italia, Germania)
4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, Ungaria, Spania,, Marea Britanie,)
6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Canada, )
10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia, Australia, Irlanda, Israel, Grecia, Elvetia , Brazilia, Suedia, Austria)
50 state au peste 100 clickuri
20 state au un click
1.EDITURA HOFFMAN
https://www.editurahoffman.ro/
2. EDITURA ISTROS
https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/
3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI
https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1
4.ANTICARIAT UNU
https://www.anticariat-unu.ro/wishlist
5. PRINTRE CARTI
6. ANTICARIAT ALBERT
7. ANTICARIAT ODIN
8. TARGUL CARTII
9. ANTICARIAT PLUS
10. LIBRĂRIILE:NET
https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452
https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top
14. ANTICARIAT NOU
https://anticariatnou.wordpress.com/
15.OKAZII
https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150
16. ANTIKVARIUM.RO
17.ANTIKVARIUS.RO
18. ANTICARIAT URSU
https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home
19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS
20. EDITURA SPANDUGINO
21. FILATELIE
22 MAX
http://romanianstampnews.blogspot.com
23.LIBREX
https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom
24. LIBMAG
https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/
https://www.libris.ro/account/myWishlist
http://magiamuntelui.blogspot.com
27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/
28.RADIO ARHIVE
https://www.facebook.com/RadioArhive/
29.IDEEA EUROPEANĂ
https://www.ideeaeuropeana.ro/colectie/opere-fundamentale/
30. SA NU UITAM
31. CERTITUDINEA
32. F.N.S.A
https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html
Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ
1. Radu Sorescu - Petre Tutea. Viata si opera
2. Zaharia Stancu - Jocul cu moartea
3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi
4. Ioan Slavici - Inchisorile mele
5. Gib Mihaescu - Donna Alba
6. Liviu Rebreanu - Ion
7. Cella Serghi - Pinza de paianjen
8. Zaharia Stancu - Descult
9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte
10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani
11. George Calinescu Cartea nuntii
12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…
Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.
© 2024 Created by altmarius. Oferit de
Embleme | Raportare eroare | Termeni de utilizare a serviciilor
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius