Az 1800-as évek második felében egy magas, megnyerő modorú fuvolaművész tűnt fel az európai koncerttermek színpadán. Különös történetek keringtek róla, és művészete nemcsak a közönséghez talált utat, hanem a legmagasabb előkelő körökhöz is. Ő volt Terschak Adolf (1832-1901), aki a Fogarasi-havasok lábánál fekvő Nagyszebenben, az erdélyi szászok fővárosában tette meg első lépéseit a fuvolaművészet felé.
Terschak Adolf születési helye ma is kétséges, annyi azonban bizonyos, hogy zenei tehetsége már korán megmutatkozott, és Nagyszebenből indult el világhódító útjára. Mivel mestereit hamar túlszárnyalta, Bécsbe készült, hogy az ottani konzervatóriumban tanulhasson, ám ebben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei megakadályozták. Sőt – hogy elkerülje a sorozást – a Havasalföldre távozott hosszabb időre. A konzervatórium kapui zárva voltak a forradalom idején, így Terschak csak 1850-ben léphetett be az intézménybe, igaz akkor rögtön magasabb osztályba kerülhetett és két év elteltével már diplomát kapott.
Terschak Adolf egy különleges fuvolaféleség, a rendkívül bonyolult technikájú panaulon mestere volt, amelynek legmélyebb hangja a kis G hang, ezért jelentősen hosszabb, mint a mai fuvolák. Ő volt ennek a modellnek az utolsó jelentős képviselője.
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/panaulon.vs_.flute_-... 300w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/panaulon.vs_.flute_-... 150w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/panaulon.vs_.flute_-... 450w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/panaulon.vs_.flute_-... 600w" sizes="(max-width: 700px) 100vw, 700px" />Ziegler panaulonja és a mai modern fuvola méretei
Tanulmányait befejezve Terschak hazatért Nagyszebenbe, de 1853 végén megkezdte első nagyobb koncertkörútját Nyugat-Európa irányába. Fellépett Bécsben, és 1854 elején már Hamburgban, Berlinben, valamint más nagyobb német városokban koncertezett. Utazóművész életében nem volt megállás, mert Terschak 1854 májusában már Londonban volt, és sajtóbeszámolók szerint hangversenyezett Írországban és Skóciában is, így összesen több mint nyolcvan koncertet adott a Brit-szigeteken. Végül 1854 őszén már Franciaországban volt, ahol Párizs, Lyon és Marseille érintésével, a német területeken keresztül, hangversenyezve tért haza Nagyszebenbe másfél év után, 1855 őszén.
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/NAGYSZEBEN-Hunfalvy-... 300w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/NAGYSZEBEN-Hunfalvy-... 768w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/NAGYSZEBEN-Hunfalvy-... 150w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/NAGYSZEBEN-Hunfalvy-... 450w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/NAGYSZEBEN-Hunfalvy-... 600w" sizes="(max-width: 1000px) 100vw, 1000px" />Nagyszeben / Hermannstadt látképe, 1863., Hunfalvy János – Magyarország és Erdély eredeti képekben II. 1863 56. – forrás: hagyomanyokhaza.hu
Párizsban kapta meg az „erdélyi csalogány” jelzőt, de egyes sajtóforrások úgy beszéltek róla, mint a jelenleg élő legnagyobb fuvolaművész, akinek előadóművészete egyenrangú Liszt Ferencével. Ám Terschak csak rövid ideig maradt Erdélyben – természetesen ezalatt is rendszeresen fellépett – és hamarosan újabb koncertkörútra indult, de ezúttal a keleti irányba. Ennek során Moszkva, Szentpétervár, Tallin, Riga, Odessza, Dorpat és a Balti-tenger térségeinek nagyvárosai voltak turnéjának állomásai.
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Herbdblatte... 300w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Herbdblatte... 768w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Herbdblatte... 150w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Herbdblatte... 450w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Herbdblatte... 600w" sizes="(max-width: 800px) 100vw, 800px" />Terschak Adolf op. 187-es számú műve, a Herbsblätter, fuvolára és zongorára, a Szergej Mihailovics nagyhercegnek szóló ajánlással
Terschak harmincas éveiben más műfajokkal is próbálkozott, így írt vígoperát és melodrámát is, de inkább fuvolaműveivel hódította meg újra és újra a közönséget. Valamikor az 1860-as években költözött át Bécsbe, majd 1875-ben már Münchenben találjuk, ahol állást kapott a Bayerische Königliche Musikakademie-n. Nem tudjuk pontosan milyen minőségben kapta ezt a megtisztelő posztot, de mivel képzett zenész volt, taníthatott a fuvolán kívül akár zeneszerzést és zeneelméletet is.
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-fiatal.jpg-... 220w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-fiatal.jpg-... 150w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-fiatal.jpg-... 300w" sizes="(max-width: 350px) 100vw, 350px" />Az ifjú Terschak Adolf
A fuvolaművész sohasem tért át a müncheni fuvolakészítő-reformer, Theobald Böhm modern, ma is használatos fuvolájára, mindvégig hű maradt panaulonjához. Ötvenes éveihez közeledve, 1880-81 folyamán sikeres koncertkörutat tett Norvégia, Svédország és Dánia érintésével. Egy észak-amerikai koncertkörutat is tervezett, de ez nem valósulhatott meg, sem akkor, sem később. Végül a közel hatvanéves Terschak Adolf 1890-ben elindult élete talán legnagyobb koncertkörútjára, amely során Szibérián átkelve eljutott Kínába és Japánba is. A nagyobb szibériai városokban, mint például Tomszk, vezényelte is a helyi szimfonikus zenekarokat, többek között Beethoven műveit dirigálta.
A távol-keleti koncertsorozat során Kínában is fellépett, de a legkiemelkedőbb állomása kétségkívül az a pillanat volt, amikor zártkörű hangversenyt adott a japán császári családnak. Minden jel szerint „Erdély csalogánya” volt az első, aki európai fuvolaművészként ilyen lehetőséget kaphatott. A művész még több hónapon át időzött Japánban és többek között olyan városokban adott elsöprő sikerű koncerteket, mint Tokió és Yokohama.
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Congress-Li... 242w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Congress-Li... 768w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Congress-Li... 150w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Congress-Li... 450w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Congress-Li... 300w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Congress-Li... 600w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2022/11/Terschak-Congress-Li... 871w" sizes="(max-width: 765px) 100vw, 765px" />Terschak ötvenes éveiben – forrás: Dayton Miller Collection, Congress Library, Wahington DC
A következő években romló szemével küzdött, ám hatvankét évesen, 1894 tavaszán ismét nyugat-szibériai koncertkörútra szánta el magát – ezúttal utoljára. Hazafelé tartott Taskentből, amikor megbetegedett, és végül hosszabb időre Wrocławban rekedt, ahol 1901 őszén hunyt el.
A 20. század elején Terschak Adolf emlékezete még sokáig élt a közönség és a szakma köreiben, hogy azután fokozatosan merüljön a feledés homályába. A fuvolavirtuóz valódi utazóművész volt, talán a legutolsók egyike, és olyan földrajzi helyekre vitte el a bécsi fuvolát, a panaulont, valamint a nyugati világ zenéjét, ahol hangszeres művészek közül azelőtt szinte senki sem járt. Terschak fia festőművész lett, lánya pedig énekesnő. Egyik késői leszármazottja az orgonaművész, művészetterapeuta Ricarda Terschak, aki 2012-ben hunyt el Nagyszebenben.
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius