Szent Kinga

[Magyar lap]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szent Kinga
Szent Kinga szobra a budapesti Belvárosi plébániatemplom mellett
Születése
1224. március 5. Esztergom
Halála
1292. július 24. (68 évesen) Ószandec
Boldoggá avatása	1690 Boldoggá avatta: VIII. Sándor pápa
Szentté avatása	1999. június 16.[1] Szentté avatta: II. János Pál pápa
Ünnepnapja	július 24.
Minek/kiknek a védőszentje?	Lengyelország,Litvánia[1]
A Wikimédia Commons tartalmazSzent Kinga témájú médiaállományokat.

Árpád-házi Szent Kinga (vagy Kunigunda; Esztergom, 1224. március 5. – Ószandec, 1292. július 24.[2]) Árpád-házikirálylány, magyar szent. IV. Béla király lánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvániavédőszentje.[1]

Élete

IV. Béla és Laszkarisz Mária első gyermekeként született.[2][1]

Korán eljegyezték a Piast-házbeli V. Boleszláv lengyel fejedelemmel, akihez tizenöt évesen, 1239-ben feleségül is ment.[3] A házasság jó hatással volt a lengyel–magyar kapcsolatokra.[4] Szüzességi fogadalma hatására Boleszláv is örök tisztaságot fogadott (ún. Szent József-házasságban éltek[3]).[5][6]

A Szent Kinga által alapított pienineki várfalmaradványai

Kinga teljes hozományával hozzájárult a tatárok elleni védelemhez,[1]ennek ellenére 1241-ben végigdúlták Lengyelországot is; a fejedelmi pár előbb a szepességi Podolinba, majd a Dunajec bal partján álló Csorsztinvárába menekült.[2][1]

A tatárjárás után, 1249-ben hazalátogatott Magyarországra, és az apjától kapott bányászokkal 1251-ben megnyittatta a Wieliczkai sóbányákat.[2][1]Férje 1257-ben neki adományozta a Szandec nevű területet.[7][1] Kinga1280-ban[7] (más források szerint 1273-ban[8]) klarissza kolostort alapítottÓszandecben, de emellett másutt is kórházakat, templomokat, kolostorokat építtetett.[1] Kinga és Boleszláv buzgósága elősegítette Szent Szaniszló boldoggá avatását, melyre 1253-ban került sor.[2]

Férje 1279-ben elhunyt. Kinga ekkor klarissza apácaként az általa alapított ószandeci kolostorba vonult vissza húgával, a fél évvel korábban megözvegyült Jolánnal együtt. 1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották. Az első templom1285-ben épült. 1287-ben egy tatár betörés során az apácáknak Csorsztin várába kellett menekülniük; az ostromlókatBaksa Simonfia György magyar csapata futamította meg. A kolostort a tatárok feldúlták, az újjáépítést Kinga irányította. Itt hunyt el 1292-ben, 10 hónapnyi betegség után.[3][2][1]

Legendák

Kinga gyűrűje

Kinga sószobra a wieliczkai sóbányában

Egy legenda szerint amikor Kinga hazalátogatott a tatárjárás után, édesapja kíséretében eljutott a máramarosisóbányákba. Az egyik aknaszlatinai tárnában gyönyörködve nézte a csillogó, hófehér sótömböket. Ahogy eszébe jutottak lengyel alattvalói, akik csak sós forrásokból párologtatott, (ún. főtt) sóval kénytelenek beérni, így szólt atyjához: „Atyám, add nekem ezt a sóaknát, és engedd meg, hogy innen egyenesen Lengyelországba vihessék a sótömböket.” A király teljesítette leánya kérését, Kinga pedig lehúzta ujjáról a jegygyűrűjét, és az akna birtokbavételének jeléül a mély aknába dobta. Később, a wieliczkai sóbányák megnyitásakor a bányászok az első kitermelt sótömbben megtalálták Kinga gyűrűjét.[2][1]

Kinga fésűje

Egy másik legenda szerint Kinga a tatárok elől menekült Lengyelországban, és amikor a Pieninek-hegységhez ért apácatársaival, egy szalagot dobott a háta mögé, ami kanyargós folyóvá vált; így jött létre a Dunajec. Ezen a tatárok keservesen ugyan, de átjutottak, ezért a fésűjét dobta háta mögé, amiből pedig egy sűrű erdő lett, amin a tatárok már nem tudtak átjutni.[1]

A szenttéavatás helyszíne, a szabadtéri oltárÓszandecben

Emlékezete

1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta, öt évvel később pedig XII. Ince pápa Lengyelország egyik védőszentjévé tette. 1999. június 16-án avatta szentté II. János Pál pápa Ószandecben.[2][1] Ünnepe július 24.

Szülővárosában, Esztergomban utca viseli a nevét.[1]

Ószandecben a klarissza kolostor udvarában működik a Szent Kinga Háza múzeum, melyben Szent Kinga kultuszának emlékei láthatók.[8] A kolostort körülvevő fal mellett áll az a székelykapu, amit Magyarországajándékozott a városnak Kinga szentté avatása emlékére. A belvárostól fél óra sétára áll a fából épült szabadtéri oltár, ahol II. János Pál pápa 1999-ben szentté avatta őt.[9]

Származása

▼ kinyitSzent Kinga ősei

Jegyzetek

1. ^ Jump up to:^{a b c d e f g h i j k l m n} Árpád-házi Szent Kinga (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2012. július 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
2. ^ Jump up to:^{a b c d e f g h} Diós István: Árpád-házi Boldog Kinga (magyar nyelven). A szentek élete. Szent István Társulat / Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
3. ^ Jump up to:^a b c Kiállítás nyílik Árpád-házi Szent Kingáról (magyar nyelven). Múlt-Kor /MTI, 2013. március 8. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
4. Jump up↑ Divéky Adorján.szerk.: Szekfű Gyula: Lengyelország történelmi fejlődése, A magyarság és a szlávok (magyar nyelven). Lucidus Kiadó. ISBN 963 85 954 7 7[1942] (2000). Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 6.
5. Jump up↑ Bokor József (szerk.). Boleszláv, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET.ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.). Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 6.
6. Jump up↑ Rieth József: Szemérmes Boleszláv (magyar nyelven). Magyar katolikus egyház, 1997–1999. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
7. ^ Jump up to:^a b Man in the Pieniny (angol nyelven). Pienineki Nemzeti Park, 2014. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
8. ^ Jump up to:^a b Ószandec - Szt. Kinga (Stary Sącz) (magyar nyelven). Lengyelország Nemzeti Idegenforgalmi Honlapja, 2013. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
9. Jump up↑ Must-sees (angol nyelven). Ószandec Turisztikai Információs Központ, 2014. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
10. Jump up↑ Miroslav Marek: Arpad 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. május 4. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
11. Jump up↑ Miroslav Marek: Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. november 25. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
12. Jump up↑ Miroslav Marek: Diessen 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 2. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
13. Jump up↑ Miroslav Marek: Wittelsbach 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 20. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
14. Jump up↑ Miroslav Marek: Wettin 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 20. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
15. Jump up↑ Miroslav Marek: Geldern-Heinsberg (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. március 30. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
16. Jump up↑ Miroslav Marek: The Laskaris family (angol nyelven). Genealogy.eu, 2002. október 1. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
17. Jump up↑ Miroslav Marek: The Angelos family (angol nyelven). Genealogy.eu, 2003. december 8. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)

További információk

• Dümmerth D. (1977): Az Árpádok nyomában, Panoráma, Budapest
• Bérczi Sz. (2008): Magyarországi szent királylányok emlékezete. TKTE. Budapest (ISBN 978-963-87437-2-5)
• Török J. (1991): A magyar föld szentjei, Tulipán Könyvkiadó Kft, Budapest
• White, K. E. (1993): Szentek kislexikona. Maecenas Könyvkiadó, Budapest
• Kis magyar legendárium, Magyar katolikus egyház (magyar)
• Święta Kinga, Ószandeci klarissza kolostor (lengyel)
• Święta Kinga - patronka Polski, Histmag.org (lengyel)
• Św. Kinga (1234-1292), franciszkanie.pl (ferencesek) (lengyel)