Fotó: Pixabay

A kutatók nyolc nagyszabású tanulmány eredményeit vetették össze, és arra a megállapításra jutottak, hogy aki egészségesen akar élni, annak étrendjében mérsékelt mennyiségű szénhidrátnak is kell lennie. A diéta teljes kalóriamennyiségéből a 40 százaléknyi szénhidrátnál kevesebb vagy a 70 százaléknyinál több növeli a korai halál esélyét.

Az adatok alapján ugyanakkor nem minden szénhidrátban szegény étrend egyforma. Azok, akik szénhidrát helyett több húst - bárányt, baromfit, marhahúst -, vajat, sajtot és zsírt fogyasztanak, átlagosan korábban halnak meg, mint azok, akik fehérje és zsírszükségletüket olyan növényi alapú élelmiszerekből nyerik, mint az avokádó, a diófélék és a hüvelyesek.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az Észak-Amerikában és Európában is elterjedt, húsokban gazdag és szénhidrátban szegény étrend megrövidítheti az élettartamot, ezért kerülendő. Ehelyett ha valaki a szénhidrátban szegény diétát akadja követni, és növényi alapú zsírokat és fehérjéket fogyaszt, az hosszú, egészséges öregkorra számíthat.

Sara Seidelmann, a Harvardi Egyetem kardiológusa szerint a kutatócsoport jelentős munkát tett le az asztalra, és alapos választ adott a kérdésre. A szakértő kifejtette: miközben az étkezés előkelő helyet foglal el mindenkinél, elég nagy a zavar a fejekben azzal kapcsolatban, hogy mit is kellene enni. „Nap mint nap megjelenik egy tanulmány, az egyik azt állítja, hogy a szénhidrátban gazdag étrend jobb, a másik pedig, hogy a szénhidrátban szegény a jobb" - mondta Seidelmann.

Az alacsony szénhidráttartalmú étrendet a magas szénhidráttartalmúval direkt módon nem lehet összehasonlítani, mivel ahhoz hosszú évekig tartó vizsgálatra lenne szükség, ráadásul az emberek nem csupán egyfajta étrendet követnek. A kutatók ezért 15 400, 45 és 64 év közötti ember megfigyeléses vizsgálatát végezték. A résztvevők négy különböző társadalmi-gazdasági hátterű, amerikai közösségből származtak, és kérdőíveken válaszoltak az étkezési szokásaikkal kapcsolatos kérdésekre. Egészségi állapotukat 25 éven át figyelték meg, és az eredményeket esetleg befolyásoló körülményeket, mint a dohányzás, jövedelem és cukorbetegség is figyelembe vették.

A világ más tájain végzett hét további megfigyeléses tanulmány eredményeivel már összesen több mint 430 ezer ember adatait elemezhették.

A kutatók megállapították, hogy azok az 50 évesek, akik mérsékelt mennyiségű szénhidrátot fogyasztottak, és az energiabevitelük fele szénhidrátból állt, további 33 éves élettartamra számíthattak, négy évvel hosszabb életűek lehetnek. mint azok, akik szénhidrátban szegény étrenden éltek, és egy évvel hosszabb azokénál, akik magas szénhidráttartalmú ételeket ettek.

A szerzők hangsúlyozták, hogy a tanulmány természete miatt nem bizonyíthatóak az okok és hatások. Ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy a nyugati típusú étrenden élők, akik nagyon kevés szénhidrátot esznek, gyakran fogyasztanak kevesebb zöldséget, gyümölcsöt és gabonaféléket, és esznek több állati fehérjét és zsírt. Ezek az állati termékek pedig gyulladásokat idézhetnek elő, gyorsítják a biológiai öregedést, az oxidatív stresszt, és hozzájárulhatnak az idő előtti halálozás kockázatának növekedéséhez.

A magas szénhidrátfogyasztás gyakori Ázsiában és a szegényebb országokban, ahol például sok fehér rizst fogyasztanak. Ezek hozzájárulnak a krónikusan magas glikémiás terheléshez és az anyagcsere romlásához.

Walter Willett, a tanulmány társszerzője és a Harvard Egyetem T. H. Chan Közegészségügyi Iskolájának epidemiológusa és táplálkozási szakértője szerint a túl sok és a túl kevés szénhidrátbevitel is káros lehet, de leginkább az számít, hogy milyen típusú zsírt, proteint és szénhidrátot fogyasztunk.

Seidelmann hozzátette: a szénhidrátban szegény diéta, ami általában húsalapú, azért népszerű, mert rövid távon jól működik. A kutató azonban leszögezte: minél több növényi alapú ételt fogyasztunk, annál alacsonyabb a korai halálozás kockázata.