altmarius

cultură şi spiritualitate

Százötven éve vette meg a Lánchidat a magyar állam

Írta: Domonkos Csaba
A Lánchíd 150 évvel ezelőtt, 1870. július 1-jén került állami tulajdonba. Hihetetlenül nagy összeget fizettek érte az építtető magántársaságnak, sokkal többet, mint amibe a Margit híd került. Miért volt szüksége a magyar államnak arra, hogy megkösse ezt a szerződést?

Az 1849-ben felavatott Lánchidat egy magántársaság építtette meg, s ennek fejében a vállalat 87 évre nagyon sok privilégiumot kapott az államtól, köztük azt a jogot, hogy az átkelésért díjat szedhessen mindenkitől. 

Az állam azonban 1869-ben vételi ajánlatot tett a hídra, illetve a Lánchídtársaság részvényeire. A cég és a kormány képviselői tárgyalásokat kezdtek, és 1870-ben meg is állapodtak abban, hogy részvényenként 690 forintért az állam megvásárolja a társaság összes részvényét, valamint átvállalja a fennálló adósságokat is. 

A megállapodás szerint összesen 9816 darab részvényt kellett megvásárolni, ezért a kincstár 6 733 040 forintot fizetett ki. (A Margit híd felépítése összesen 5 200 000 millióba került.) A híddal együtt a kormányzat átvette a Lánchídtársaság adósságát, amely további 1 386 400 forint kötelezettséget jelentett, illetve Pestnek és Budának majdan (1931-ben illetve 1936-ban) fizetendő 200-200 ezer forint kártérítést, illetve annak addig évi 12-12 ezer forintos kamatát. 

Miért volt szüksége a magyar államnak arra, hogy megkösse ezt az üzletet? Miért nem maradhatott magánkézen a híd? 

A Lánchíd egy XIX. századi szinezett képeslapon (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum​, leltári szám: KPLGY 2498.1)

A Lánchíd megváltásának több oka is volt, nézzük ezeket sorban. A Lánchídtársulat privilégiumait amiatt kívánta az állam megszerezni, hogy ne legyen versenytársa a tervezett fejlesztésekben, másrészt, hogy a magántársaság ne akadályozza a terveket.

A társaságnak ugyanis kizárólagos joga volt minden átkelés felett Buda és Pest város határai között, ami még a hajóforgalomra is kiterjedt. (A sok helyen olvasható 1 mérföld azonban korabeli tévedés, csak a városok határáig terjedt ez a jog, ami akkor kevesebb volt egy – bécsi – mérföldnél.) Az állam tehát semmilyen más hidat nem építhetett volna, csak ha ahhoz a magáncég hozzájárul, valamint az államnak folyamatosan fizetnie kellett volna a Lánchídon érvényes vámot a Lánchídtársaságnak az általa épített új hidak után is, ami meglehetősen visszás helyzetet eredményezett volna. 

Mindemellett az államnak szüksége volt a Lánchíd jövedelmére. Ahogy a PestBudán korábban már írtuk: a kormányzat nagyszabású kölcsönt vett fel Budapest fejlesztésére. Az összeg 24 millió forintra rúgott, amelynek törlesztéséhez számos jövedelmet rendeltek, de ebből egy volt gyakorlatilag azonnal elérhető, mégpedig a Lánchíd vámbevétele, ami ekkor már messze meghaladta a hídra fordítandó kiadásokat. Eleve a híd megvásárlását is ebből a kölcsönből fedezték.

A hídon fizetendő krajcárokból (a képen a hátán batyut vivő ember magasabb díjat fizetett!) éves szinten hatalmas jövedelme lett az államnak 1870-től (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Leltári szám KPLGY 2017.121.1)

A Lánchíd a részvényesek számára valójában nem volt annyira jó üzlet, legalábbis az 1860-as évekig. A részvények árfolyama csak 1868-ban emelkedett a névérték fölé, s volt időszak, az 1850-es évek elején, amikor a részvények névértéküknek csak a 60 százalékát érték.
Mindemellett maga a Lánchídtársaság is veszteséges volt az 1860-as évekig. A részvényesek ugyan évente jogosultak voltak a részvényeik után fix 4 százalék osztalékra, de ennél több jövedelmet nem tudtak kivenni a cégből, csak az 1860-as évek közepétől. 

Így amikor kiderült, hogy az állam megveszi a részvényeket, az is felmerült, hogy vajon nem a részvényeseket kívánta-e jobb anyagi helyzetbe hozni, gyakorlatilag kimenteni egy rossz üzletből? Ráadásul a Lánchídtársaságban kormányzati politikusok is érdekeltek voltak, mai szemmel nézve ez felvetné az összefonódás és belső kereskedelem gyanúját is.

A Lánchídtársaság és az állam között a tárgyalásokat éppen azért vezette Festetics György, a király személye körüli miniszter az illetékes Lónyay Menyhért pénzügyminiszter helyett, mert utóbbi erősen érdekelt volt az üzletben, nem csupán részvényesként (Lónyay apósa, majd felesége tulajdonában számos Lánchíd-részvény volt), hanem a Lánchídtársaság egyik igazgatójaként is.

A tárgyalásokról a király személye körüli miniszter rendszeresen beszámolt a kormányüléseken. Az állam eredetileg 643 forint 63 kracárt ajánlott részvényenként, míg a társaság 750 forintot kért. A tárgyalások egy időre meg is szakadtak, az állam ugyan 660 forintra emelte az összeget, de azt a társaság elutasította. Nem sokkal ezután a kormányülésen Festetics közölte: bizalmas információként a tudomására jutott, hogy a társaság 690 forintig hajlandó lemenni. Arról nem maradt feljegyzés, hogy a miniszterek magukban mosolyogtak-e a bejelentés után, vagy nyíltan a körükben ülő Lónyay Menyhért miniszterre, a vélhető informátorra, az üzletben érintettre tekintettek. 

1870-től az átkelőhajók után is vámot szedett az állam, ezt a jogot is a híd megvárlásával szerzete meg (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Leltári szám: KPLGY 1205.1)

A tárgyalások, amelyek 1869 márciusában kezdődtek, 1870. június 3-án le is zárultak, azt követően, hogy a kormány által ajánlott 690 forintos árat a Lánchídtársaság részvényesei valóban el is fogadták. Így a híd 1870. július 1-jével a magyar állam tulajdonába került.  A részvényesek a nekik fizetett összeggel nem jártak rosszul, tekintve, hogy a részvények névértéke 500 forint volt. 

Sokan reménykedtek abban, hogy az ügylet azonnali hídvámcsökkentést hoz vagy akár a megszüntetését, de csalódniuk kellett: az állam ugyanúgy szedte a vámot, mint korábban a Lánchídtársaság. Csak 15 ével később, 1885 július 1-jével, hosszas tárgyalások után volt hajlandó a fizetendő összeget csökkenteni, oly módon, hogy a gyalogosvámot a felére szállította (azaz ettől kezdve csak Pestről Budára kellett fizetni), illetve a teherforgalom vámját a Lánchídon magasabb összegben állapította meg, mint a Margit hídon, hogy a teherszállítást az utóbbira  átterelje. (Ekkortól a hídvámbevételek egy részét az új hidak építésére tették félre.)

A Lánchíd megvásárlása heves vitákat nem váltott ki, azt minden politikai szereplő elfogadta, sőt szükségesnek tartotta, mert ebben látta Budapest fejlesztésének kulcsát. A kor talán legnagyobb magyar jogásza, a Haza Bölcse, Deák Ferenc szerint is meg kellett váltani a hidat. A törvényjavaslat vitájában a következőt mondotta:

„A hid megváltása nélkül – minthogy szerződés szerint el van zárva a lehetőség, hogy külön hid építtessék, – nemcsak a két várost, hanem a vasutat a vasúttal sem lehetne összekötni”

A Lánchíd tehát állami tulajdonba került, ezzel együtt az állam megszerezte azt a jogot is, hogy Buda és Pest közé újabb hidakat építsen, amely jogával szerencsére élt is, és néhány éven belül elkészült a Margit híd.

Nyitókép: A már állami tulajdonú híd a századfordulón (Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, KPLGY 2017.536.1.1)

Vizualizări: 2

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

199 state 

(ultimul: Sint Maarten)

Numar de steaguri: 263

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Tari lipsa: 43

1 stat are peste 600,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 90.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

1 stat are peste 20,000  clickuri (Italia)

2 state au peste 10.000 clickuri (Franta,  Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

Rating for altmarius.ning.com 

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29 ORIZONTURI CULTURALE

http://www.orizonturiculturale.ro/ro_home.html

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

33. KORUNK

http://ideakonyvter.ro/53-korunk

Insignă

Se încarcă...

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Erfolgsgeschichte Taunusbahn

Creat de altmariusclassic Sep 13, 2013 at 11:02am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Sep 13, 2013.

Schnell und Steiner

Creat de altmariusplus Iun 19, 2013 at 1:59pm. Actualizat ultima dată de altmariusplus Iun 19, 2013.

Grosse Kunstfuehrer zum Schnell &Steiner

Creat de altmariusclassic Dec 21, 2012 at 6:55pm. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Dec 21, 2012.

Hermann Hesse -bucher

Creat de altmariusscience Nov 7, 2012 at 5:47pm. Actualizat ultima dată de altmariusscience Nov 7, 2012.

Grosse Kunstfuehrer zum Schnell & Steiner - 1

Creat de altmariusclassic Oct 8, 2012 at 7:52pm. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Oct 8, 2012.

Neuerscheinungen zum Schnell &Steiner - 3

Creat de altmariusclassic Oct 8, 2012 at 7:50pm. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Oct 8, 2012.

Neuerscheinungen zum Bohlau - 1

Creat de altmarius Aug 29, 2012 at 7:30am. Actualizat ultima dată de altmarius Aug 29, 2012.

Neuerscheinungen zum Schnell & Steiner - 2

Creat de altmarius Aug 29, 2012 at 7:26am. Actualizat ultima dată de altmarius Aug 29, 2012.

Neuerscheinungen zum Schnell & Steiner

Creat de altmariusplus Mar 14, 2012 at 3:01pm. Actualizat ultima dată de altmariusplus Mar 14, 2012.

Grosse Kunstfuhrer: Maribor

Creat de altmariusconcurs Feb 22, 2012 at 1:08pm. Actualizat ultima dată de altmariusconcurs Feb 22, 2012.

© 2020   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor