altmarius

cultură şi spiritualitate

Séta a történelemben – Hogyan lett Budán várból királyi palota?

Írta: Bukovszki Péter
A Budavári Palotát mindenki ismeri, de azt már talán kevesebben tudják, hogy Nagy Lajostól Luxemburgi Zsigmondon, Mátyáson és Mária Terézián át Ferenc Józsefig számtalan uralkodó palotájának fennmaradt részeit megtekinthetjük a falai között. Hogyan pusztult el a fényes középkori palota és hogyan bukkantak rá elfeledett Atlantiszként a XX. században? Bemutatjuk!

A budai Várhegy déli részét uraló egykori királyi rezidencia monumentális külső és zegzugos belső terei látogatók ezreit vonzzák évről évre. Nem hiába: a XIX. és XX. századi falak mellett rendre előbukkannak a középkor szeletei is, izgalmas eklektikát kölcsönözve ezáltal a gigantikus épületegyüttesnek. 

Pünkösdkor újraindultak a tematikus Budai Várséták is, amelyek a Vár eddig ismeretlen útjain vezetik végig a látogatót Buda csaknem 800 éves történetének legérdekesebb helyszíneire. Érintik a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően a közelmúltban újjávarázsolt helyszíneket: a Főőrség épületét, a Mátyás-kutat, Lovardát. A séták során láthatjuk a hajdani pompás Királyi kerteket, Buda borászati történetét bemutató helyeket, és barangolhatunk a Budavári Palotanegyedben és a Polgárvárosban is. Mivel a járványhelyzet továbbra sem múlt még el, a séták egy részén úgynevezett tourguide készüléken érkezik a tájékoztatás, ami abban segít, hogy biztonságos távolságra lehessenek egymásól a túrázók. 

A Budai Vársétákhoz csatlakozva felmerülhet a kérdés: Hol laktak itt a királyok? Hogyan festett az épület évszázadokkal ezelőtt, az Anjouk és Mátyás korában? És egyáltalán: hogyan lett erődből, várból Királyi Palota?

Nos, a tematikus séták egyike, a Várból Palota éppen ezekre a kérdésekre adja meg a választ: szakképzett, a palota történetét alaposan ismerő Czakó Borbála, a Várkapitányság sétavezetője kalauzolta végig stábunkat a nagy idők regényes történelmét őrző helyszíneken. Mivel pedig mi a Pestbudánál igencsak kedveljük az időutazást, így örömmel fogadtuk a sétavezetés lehetőségét. Hogy mi mindent láttunk és a Budavári Palota mely izgalmas termeibe nyertünk bebocsátást, azt most bemutatjuk!

Az Oroszlános udvar és az Oroszlános kapu, szemben a Palota krisztinavárosi szárnya (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Vár születik

A Budavári Palota olyan, mint egy időszalag: 800 év építkezéseinek emlékeit őrzi falai között (illetve padlója alatt), a tatárjárástól egészen a második világháború utáni újjáépítésekig.

A budai Vár kiépítése a tatárjárás utáni „második honalapító”, IV. Béla királyunk nevéhez fűződik. A mongolok dúlását követően óriási várépítési hullám indult meg az országban, hiszen nem lehetett tudni, visszajönnek-e még a hódítók, ezért jól védhető erődítések sorát emelték a Magyar Királyság területén. Ebbe a sorba illeszkedett a budai Vár kiépítése is, amely immár nemcsak önmagát, hanem a Duna túlpartján lévő jól prosperáló kereskedővárost, Pestet is védte – sorolta az érdekességeket a sétavezető.

A legkorábbi, IV. Béla-korabeli városfal egy szakasza a nyugati pincerendszer bejárata előtt előtt (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Ebből az időszakból máig fennmaradt sétánk első állomása, az eredeti, Béla-kori városfal egy szakasza, illetve egy hozzá tartozó bástya alapja, melyek megtekinthetők a mai Szent György tér nyugati szélénél. Az Árpád-kori városfal a budai Vár legrégebbi építményei közé tartozik; a magyar történelem egy fontos szelete, melynek 800 éves köveit akár meg is érinthetjük! – tette hozzá a Várkapitányság sétavezetője.

A Palota legmagasabb tornya

Ha azonban a királyok lábnyomát keressük, délebbre kell sétálnunk – hívta fel a figyelmünket Czakó Borbála. Az uralkodók palotája a mai Hollós kapu vonalától sohasem nyúlt északabbra. A területen található legrégebbi, hercegi főhöz köthető építmény a Várhegy legdélebbi végén helyezkedik el. Ez a hajdanvolt István-torony csillag alakú alapja, amely a Budavári Palota „E” épülete mellett látható. Nevét vélhetően Anjou Nagy Lajos királyunk testvéréről, István hercegről kapta, aki ezen a helyen építtette fel rezidenciáját. A magas gótikus torony a középkori palota legjellegzetesebb, legjobban felismerhető eleme volt, amely minden korabeli ábrázoláson azonnal szembetűnik. 

Szemben, a falépcső fölötti, repkénnyel borított falszakasz az István-torony maradványa (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Az épületegyüttes Luxemburgi Zsigmond idején fejlődött európai szintű uralkodói székhellyé. A német-római császárként is uralkodó Zsigmond nagyszabású építkezéseiből azonban mára igen kevés maradt fenn. Ilyen például a boltozatos, jelenleg kőtárként működő pince és a fölötte elhelyezkedő gótikus terem, amely bár a vár lovagtermének tűnhet, egykor vélhetően a királyné lakosztályainak részéhez tartozott, a nagyterem ettől északabbra, egy mára megsemmisült palotaszárnyban lehetett. A Zsigmond-kori épületek alaprajzát egyébként az Oroszlános udvar és az Oroszlános kapu kövezete is jelzi. 

Az Oroszlános udvar kövezetét úgy rakták le, hogy a középkori palota felszín alatt húzódó alaprajzát kövesse (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

A kétszintes kápolna

Az István-toronytól nem messze újabb gótikus emlékhez visz utunk: a hajdani királyi kápolna altemplomához. A sétavezető stábunknak azt is elárulta, hogy az István-toronyhoz hasonlóan szintén Nagy Lajos idején emelt, eredetileg Szűz Máriának szentelt várkápolna királyok által használt, de mára elpusztult része a mai látható altemplom fölött helyezkedett el, az alsó részt vélhetően az alacsonyabb rangú emberek használták. 

Az egykori várkápolna altemploma részben rekonstrukció. A falakon kivehető, meddig maradt meg az eredeti falszakasz (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Bár belső berendezéséből mára semmi nem maradt, azt tudjuk, hogy Hunyadi Mátyás is féltő gonddal viseltetett iránta: ezüstözött keresztelőmedencét és orgonát is építtetett a kápolnába. A török hódítást követően a várkápolnát dzsámivá alakították át, amelyhez kívülről még minaretet is csatoltak. Bár a rekonstruált altemplom a séta állomását képezi, jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum területén zajló építkezések (A Szent István-termet magába foglaló épületrész) miatt átmenetileg nem tekinthető meg, de amint lehet, újra látogathatóvá teszik – mondta el a sétavezető.

A várkápolnát 1990-ben újra felszentelték, mégpedig Szent István tiszteletére (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Sétánk vezetője azt is hozzátette, hogy a kápolna mellett volt még egy fontos hely, amely Mátyáshoz köthető, mégpedig a híres Corvina-könyvtár, melynek 216 megmaradt kötetét szerte a világban több könyvtár őrzi, közülük 55-öt Magyarországon. Bár a híres könyvtár a vatikáni után a második legnagyobb volt az akkori világon, ennek termei azonban nem maradtak ránk, így annak pompás helyiségeit már csak az emlékezet őrzi. 

Mátyás és második felesége, Beatrix címerét őrző kút (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

A középkori palota világát idézi a várkápolna mellett elhelyezkedő, nemrégiben izgalmas kiállítótérként újjászületett úgynevezett Királypince is. Ez a hatalmas, boltozatos terem a középkorban zárt udvarként funkcionált, ezt jelzi az az erkély is, amelynek maradványait a régészek a XX. század során itt találtak meg és rekonstruáltak. A fal, amelyen az erkély található, eredeti, ebbe később ajtót vájtak, s benne két helyiséget alakítottak ki, amelyekben ma a korabeli várélet epizódjait tekinthetjük meg (a fönt említett okok miatt egy ideig ezt is csak kívülről lehet megnézni). 

A Királypince eredetileg a középkori palota egyik udvara volt, csak a XVIII. században alakították pincévé (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

A középkori palota pusztulása

A középkori palota Nagy Lajos óta tartó fejlődésének a török uralom és Buda visszafoglalása véget vetett: az épület nagyrészt elpusztult. A sétavezető elmondta azt is, hogy bár az 1686-os ostrom a várból ugyan kiűzte a törököt, az országból azonban még nem. A harcok során szinte teljesen elpusztított és porig égett vár újjáépítése során ezért a védművek, a várfalak és katonai létesítmények rendbehozatala élvezett elsőbbséget, a Palota még álló romjaihoz sokáig nem nyúltak hozzá. 

A Buda felszabadítása után emelt és 1800-as évek végén lebontott Zeughaus, a fegyvertár barokk kapuját Hauszmann Alajos helyeztette át a keleti várfal kapuja mellé a Királyi Palota századfordulós bővítésekor (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Ilyen katonai épületre a legjobb példa a Zeughaus, amely a Sándor-palota mellett, a Szent György tér és a Budavári Palota mai „A” épületének helyén állt. A fegyvertárként szolgáló egyszerű épület 1723-ban leégett, ám 1730-ban újjáépítették és csak a Királyi Palota hauszmanni bővítése során bontották le. Barokk kapui azonban megmaradt, az ugyanis annyira megtetszett Hauszmann Alajosnak, hogy beépítette a keleti várfalba, ahol ma is látható. 

Új élet költözik a romok közé

A Palota 1686 után magára hagyott romjainak sorsa csak az 1710-es években került elő újra. Ekkor a maradványok felhasználásával egy kisebb épületet emeltek a várparancsnok számára (a mai palota „E” épületének területén), a középkori palota többi, felszín feletti részét visszabontották, a törmelékkel pedig feltöltötték a romterületet. Ekkor alakították pincévé a hajdani várudvar egy részét is (Királypince). 

Ami elpusztult: a középkori Buda 1470-ben. Bal szélen a magas István-torony látszik, alatta a gótikus palota részei: zárt erkélyek és a várkápolna szentélye is kivehető (Hartmann Schedel metszete nyomán, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

A középkori palota lejtőkön álló részeit azonban nem bontották el teljesen, hanem feltöltötték, hogy egy szintbe kerüljenek a várhegy tetejével. A művelet az utókor számára abból a szempontból szerencsésnek volt mondható, hogy ennek köszönhetően megmaradhattak az útókorra a föld alatt értékes terek – mesélte a sétavezető.

Újra lesz Budán királyi palota: Mária Terézia kora

Bár a Bécsben székelő Habsburg uralkodók nagyon ritkán jártak Budára, a magyarok azonban egyre jobban szerették volna, ha egykori királyi rezidenciájuk újjáépül. Erre Mária Terézia idején nyílt lehetőség, aki engedélyezte egy királyi rezidencia építését a korábbi helyén, egy feltétellel: ha a magyarok maguk teremtik elő az ehhez szükséges pénzt. 

A mai Palota dunai, a kupolától délre fekvő szárnyai (C, D és E) alkották a Mária Terézia kori palota tömbjét, amely harmadakkora volt, mint a mostani épület (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Az építkezés 1749-ben megkezdődött. A lapos „U” alaprajzú, szimmetrikus épület főhomlokzata a Dunára nézett, oldalszárnyai pedig a mai Oroszlános udvar területét ölelték körbe. Bár a barokk rezidencia elkészült, Mária Terézia mindössze kétszer járt benne. A királynő azonban Raguzából Budára hozatta a Szent Jobbot, amit először a Szent Zsigmondról elnevezett palotakápolnában, később az ereklye számára épített kápolnában helyeztek el – tudtuk meg a Várkapitányság sétavezetőjétől, aki azt is hozzátette, hogy 1790-től a magyar Szent Koronát is a budai királyi palotában őrizték.  

Minden idők legpompásabb magyar királyi palotája

A Palota később a Budára költöztetett Nagyszombati Egyetemnek adott otthont, majd 1795-től nádori rezidenciaként szolgált tovább. Az 1849-es tavaszi hadjárat során azonban ismét megsérül a Palota, amelyet Ferenc József 1852-es látogatására rendbe hoznak ugyan, ám már ekkor kiütközött a probléma: az épület túl kicsi ahhoz, hogy a császárt és udvartartását fogadni tudja. Az ekkortól időről időre napirendre kerülő bővítés kérdése a kiegyezés után kapott lendületet, ám csak a XIX. század végén, 1885-ben kezdődött meg a tervezés, Ybl Miklós vezetésével. A reprezentációt szolgáló, 1890-ben elkezdődött bővítés munkálatait egy évvel később Hauszmann Alajos vette át, így a lassan újjászülető épület már az ő elképzeléseit tükrözi.

A Szent István-terem részlete (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

A bővítés olyan nagyszabású volt, hogy egyetlen korábbi építkezéshez sem volt mérhető. A Mária Terézia korabeli épület először a krisztinavárosi szárnyai bővült, majd a dunai szárny megduplázódásával nyerte el ma látható nagyságát: 304 méter hosszan nyúlik el a Várhegyen. A sétavezetője azt is elárulta, hogy az impozáns külsőhöz elképesztően gazdagon díszített belső tér tartozott, a dunai homlokzat mögött 200 méter hosszan elnyúló, egymásba nyíló teremsor a második leghosszabbnak számított Európában a Versailles-i palota hasonló teremsorához képest. A Palota termei közül három történelmi díszterem emelkedik ki a Nemzeti Hauszmann Program keretében jelenleg újjáépülő, a korszak iparművészetének csúcsteljesítménye, a Szent István-terem, a krisztinavárosi szárnyban helyet kapó Hunyadi-terem és a dunai főszárnyban kialakított Habsburg-terem.

A Palota Hunyadi-terme a Hauszmann-féle átépítés után, benne a kolozsvári Mátyás-szobor kicsinyített másolatával (Fotó: Magyar Iparművészet, 1906)

Ekkor épültek újjá a palotakertek is: az üvegházzal, szecessziós kerti házzal, sziklarakásokkal, egzotikus növényekkel beültetett, kanyargós sétányokkal teleszőtt parkot bármelyik európai uralkodó megirigyelhette volna. 

A modern kor: pusztulás és a középkori palota újrafelfedezése

Az elkészült hauszmanni palota és környezete a kontinens egyik legszebb uralkodói lakhelye volt, mely, a második világháborúban óriási károkat szenvedett. Az épület sok helyen kiégett, beázott, belső terei elpusztultak. A lassan berendezkedő kommunista rezsim számára az előző rendszer maradványa nem volt érték, ezért a hauszmanni forma rekonstruálása részükről fel sem merült – mesélte Czakó Borbála.

A jelen: jobbra a hatvanas években rekonstruált gótikus terem kívülről, balra a 2010-es években készült posztmodern bővítés lifttel (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

A nagyjából egyórás időtartamú Várból Palota sétán tehát szó szerint végigjártuk a Budavári Palota hányatott, de kalandos történetének emblematikus állomásait, megismerve a legendás épületegyüttes titkait. 

A budai Vár, és vele együtt az egykori királyi palota története állandó építkezések és bontások végtelen sorából állt, amely a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően napjainkban építéssel és alkotással folytatódik, és a Budai Vársétáknak köszönhetően immár a nagyközönség számára is elérhető élményforrásként szolgál.

Nyitókép: a Budavári Palota a Hunyadi udvar felől nézve, szemben a felújítás alatt álló Mátyás-kút (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Vizualizări: 4

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

1 stat are peste 20,000  clickuri (Italia)

2 state au peste 10.000 clickuri (Franta,  Germania)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

altmarius.ning.com-Google pagerank,alexa rank,Competitor

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusistoric Duminică.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor