altmarius

cultură şi spiritualitate

MAGAZIN

2019.05.08.NG

Bali János matematikusként végzett, zenéből doktorált, egyetemi docens, Liszt-díjas művész. Előadóművészként, kutatóként és oktatóként egyik fő területe a reneszánsz.

Mi tette a reneszánszt kivételes korszakká? A hely, a kor? A lehetőségek koncentrálódása segített a lángelmék kibontakozásában?
Egyáltalán, mit értünk reneszánszon? Az egész fogalomkört, a humanizmust is beleértve, rengeteg félreértés övezi. Az antik világ művészeti és filozófiai ideáinak újjászületése mint vezérlő elv eredendően itáliai jelenség, ami persze nem jelenti azt, hogy az Alpokon túli területek később ne vettek volna részt a folyamatban. A maihoz képest kezdetleges közlekedési lehetőségek dacára abban a korszakban az anyagi és a szellemi javak meglepően intenzív áramlását láthatjuk. Itáliában az antikvitás tárgyi emlékeivel jószerével még ma is mindenütt találkozhatunk, és az antik szellemi örökség Közel-Keleten fennmaradt része is Itáliába, a tengeri kereskedelem központjába került. Az a tény azonban, hogy a Pantheon eredeti bronzborítását beolvasztották a Szent Péter-székesegyház készülőfélben lévő oltárához, jelzi, hogy mennyire többrétegű volt ez a viszony.


Bali János, zeneszerző, zenetudós, pedagógus, karmester, furulya- és fuvolaművész
FORRÁS: ARNÓTH BALÁZS

A humanizmus ma oly sokat használt fogalma miként köthető mindehhez? 
A mai közbeszédben a humanizmus szó „emberközpontúság” értelemben használatos, és valami örömteli ragyogást sugall, szembeállítva a középkor „vallási sötétjével”. A reneszánsz korban azonban nem ezt jelentette, hanem az antikvitásra való hivatkozás kulcsszava volt: a studia humanitatis, a humán tanulmányok középpontba állítása. A reneszánsz korántsem volt derűs. Az akkori idők sok nyomtatott kottájának előszava a házi muzsikálást éppenséggel melankólia ellen ajánlja. A maihoz hihetetlenül hasonló egzisztenciális válság, egyfajta világvégevárás jellemezte az akkori idők Európáját. Járványok, éhínség és háborúk… A kivezető utat Amerika felfedezése és a gyarmatosítás megindulása, a mindmáig legnagyobb zöldmezős beruházások jelentették – talán ugyanezért olyan közkeletű vágyunk manapság a Mars és más planéták meghódítása. Az egyirányú Mars-utazás jó példa: aki annak idején hajóra szállt az új kontinens felé, tudhatta, hogy többé nem látja viszont a szülőföldjét; még abban sem lehetett biztos, hogy túléli a kísérletet. Az az érzésem, hogy a reneszánsz derűje elsősorban a túlélést biztosító önsegítés volt, hasonlóan a mai obligát optimizmushoz és mosolykultuszhoz. Az érzékenyebb mai fiatalok a reneszánsz emberéhez hasonló gondolatokat fogalmaznak meg: szoronganak, azt érzik, puskaporos hordón ülnek. Igazat kell adnom nekik: noha még soha nem volt ilyen magas a várható élettartam, mint ma, és már kevesebben halnak meg háborúkban, mint közlekedési balesetekben, azért komor jövő sejlik föl előttünk.

Az individuumnak, a képességek kibontakozásának és elismertetésének azért jót tett a humanizmus eszméje?
A humanizmus a skolasztika, illetve a hét szabad művészet rendszerére alapozott tantervvel szemben az antikvitás humán tudományainak – filozófia, irodalom, művészetek és történelem – tanulmányozását helyezte előtérbe. A humanisták működése valóban nagy eredményeket hozott, előkészítette, lehetővé tette a filozófia és a technika újkori fordulatait. A humanizmus még a művészeteknél is exportképesebb itáliai terméknek bizonyult. Vajon mi eredményezte a rendkívül szerencsés együttállásokat, amelyek például Leonardo és Michelangelo működésében teljesedtek ki? A reneszánsz értékeléséhez figyelembe kell vennünk, hogy már a 12–13. század folyamán elképesztő szellemi zenit alakult ki. Párizs volt a központja ennek az időszaknak, ekkoriban épültek a gótikus katedrálisok, ekkoriban született a skolasztika, a regény, ekkor kezdődött a párbeszéd a zsidósággal, a gnózissal, az iszlámmal. Amúgy rendkívül fontos kérdés, hogy ez a páratlan időszak miért ért oly méltatlan véget…

Az interjút készítette: Szira Péter

A teljes interjút elolvashatja a magazin 2019. májusi lapszámában.

Vizualizări: 5

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

 

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor