Rendház a Bakony festői településén

[Magyar lap]

2023.02.01.NG

https://ng.24.hu/kultura/2023/02/01/rendhaz-a-bakony-festoi-telepul...

A ciszterci rendi szerzetesek magyarországi központja Zircen, a Bakony-hegységben található. Ismerkedjünk e csodás helyszínnel és a szerzetesrenddel!

Zirci Apátság és Látogatóközpont

FORRÁS: ZIRCI CISZTERCI APÁTSÁG

 

 

Az első szerzetes közösségek Palesztina és Egyiptom területén alakultak, amikor a remeték közösségben kezdtek élni. A legjelentősebb, aki az egyik első szabályzatot írta, Nagy Szent Vazul (i. sz. 379). Az ő nevéhez kötődik a regulaírás, ami később meghatározta a keleti egyházban a szerzetesek életmódját (Vazul reguláját máig követik a máriapócsi baziliták). A regula szigorú szabályokat ír elő a szerzetesi hivatást választó személyeknek, legyen szó férfiakról vagy nőkről.
Az V. században Nyugaton is elterjedt a szerzetesi életforma, a nyugati szerzetesség atyja Szent Benedek, az ő regulája máig mérvadó, egyaránt követik a bencés és a ciszterci szerzetesek, utóbbi közösség az ősi bencés rendből vált ki, közel ötszáz év elteltével.
„A X-XI. századra sokat változott a barátok élete, számos módon eltértek a regulától, ezért a rend minőségét védő reformok indultak a mai Franciaország területén. A molesmei közösség szigorítani akart, és a rendtársak egy része kivonult Cîteaux-ba, hogy ott külön csoportot alkotva újra Szent Benedek regulája szerint éljenek. Ezt a mozzanatot nevezzük kivonulásnak, és ehhez kötjük a ciszterci rend vagy cisztercita közösség megalakulását” – mondja Szkaliczki Csaba Örs O.Cist., a Budai Ciszterci Szent Imre Templom plébánosa, majd hozzáteszi, a rendalapításra valójában később került sor. A cîteauxi atyák nem akartak eltávolodni a bencésektől, nem volt szándékuk egy új rend alapítása, sokkal inkább az események hatására váltak külön közösségé. Molesme-i Szent Róbert apát, majd Szent Alberik és ezt követően Harding Szent István vezetése alatt folyamatosan formálódott a közösség, kialakult az új napirend, és az új szabályok, melyek egyre jobban eltért a korabeli bencés szokásoktól. 1098-ben megalakult a Citeaux közösség. Egy évszázadon belül már Magyarországra is eljutottak a ciszterci szerzetesek, és Zircen is felépült a Ciszterci Apátság (1182).

„A heiligenkreuzi cisztercieket már II. Béla meghívta Magyarországra, azonban az első monostort (Cikádor) csak fia, II. Géza alapította. Hosszabb szünet után nagy fellendülés következett. III. Bélának mindkét felesége, Châtillon Ágnes és Capet Margit, francia volt. Talán ennek is köszönhető, hogy a király az általa bőkezűen támogatott ciszterciek apátságait közvetlenül (Egres, Zirc, Szentgotthárd, Pilis) vagy közvetve (Pásztó) francia földről telepítette, s biztosította nekik az őket Franciaországban megillető jogokat.” – írja a kezdetekről Bíbor Máté János: A zirci ciszterci apátság könyvtára a középkorban című írásában.

Az Apátság alapító táblája. Jobbra a ciszterci rend címere látható, amelynek fő motívum a máltai kereszt, szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Balra: Vendel Endrédy O.Cist. zirci gyülekezet apát (1939–1981) címere, rajta az „Ora et labora” vagyis imádkozzál és dolgozzál felirattal.

FORRÁS: ZIRCI CISZTERCI APÁTSÁG

Nagyon sokan akartak csatlakozni az új rendhez Európa szerte, a királyi hatalmak támogatták a közösséget, és területet adományoztak a szerzetesek számára, hogy a saját országukban is nyissanak rendházakat. Magyarországon Cikádoron épült fel az első ciszterci rendház (1142), vagyis a mai Bátaszék helyén, de a török hódoltság alatt végleg semmisült. Mintegy tizennyolc apátság működött hazánkban a 14. századig, végül egy sem maradt fenn.

A török kiűzése után az ausztriai és a sziléziai ciszterci közösségek négy apátság újjáépítését vállalták Magyarországon, Zircen, Pilisben, Pásztón és Szentgotthárdon. Hogy a rendházak fennmaradjanak, a szerzetesek tanítói munkát vállaltak, majd átvették az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend néhány iskoláját, így kezdtek oktatni Pécsen, Székesfehérváron, Egerben és Baján – a bajai gimnáziumot a ferencesektől vették át az 1800-as évek végén. Miután a vidéki nagyvárosokban jól működtek az intézmények, felmerült az igény egy budapesti iskola alapítására is. 1912-ben nyitották meg a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, és hamarosan létrehozták a Szent Imre plébániát is. Az új tanítómunka gazdasági biztonságot jelentett a rendnek, de a szocializmus évtizedeiben végbement vallásüldözés megakadályozta a rend további fennmaradását. Az újraszervezés 1989 után kezdődött. Ma 14 tagot számlálnak a ciszterciek Magyarországon, akiknek központjuk Zirc. Ugyan a fővárosban és vidéken is élnek szerzetes atyák, akik havi rendszerességgel összegyűlnek a zirci apátságban, ahol elcsendesedhetnek, és megélhetik a közösség erejét.

Mindegyik település között itt szerveződött a legerősebb közösség, a híres Ciszterci Apátság a Dunántúli-középhegység miatt folyamatosan vonzza a látogatókat, míg a híres zirci sört is sokan keresik. A plébános azonban figyelmeztet, hogy a szeszesital-előállítás nem lényegi tevékenysége az apátságnak, sokkal inkább hagyományőrzés. A ciszterci rend ma az oktatási intézményekből és a szálláshelyek (Pécs, Baja, Balatonalmádi) bérbeadásából tartja fenn magát. Ünnepségeket szerveznek, hogy még többen megismerjék történetüket, a rend szellemiségét és az oktatási területen ismert törekvéseiket. A ciszterci rendi iskolák tanulói országos viszonylatban jó eredményeket érnek el, mind a tudomány, mind a sport területén.

Zirci Apátság

 

Zirci apátság

Az apátsági templom a Bakony vidékének legimpozánsabb, arannyal díszített barokk épülete. A III. Béla király által alapított apátság volt az első háromhajós bazilika, melynek csak egy tekintélyes pillérkötege maradt meg a 82-es főút mellett, jelenleg Szent Imre szobra található ezen a helyen. A török hódoltság után a régi román templomot teljesen lebontották, majd azok köveiből építették újjá, az 1800-as évek közepén pedig tovább bővült az épületegyüttes, és az épület egy klasszicista templomhomlokzatot kapott. A rendszerváltozás után további renoválási munkák zajlottak az épületben. Később, 2013 tavaszán megnyitották a Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont.

Apátsági könyvtár

A kolostor épületében található, elképesztően szép intarziával díszített könyvtár nagyterme. Az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében álló bibliotéka az apátság épületében a második emeleten kapott helyet. Az épületrészben őrzik a magyar történetírás egyik alapművét, a Thuróczy-krónikának (1488) egy példányát.
A templomban magával ragadó a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch főoltárkép (1754), illetve a Wagmaister freskók, a faragott, aranyozott szobrok és berendezések.

Írta: Vermes Nikolett