Rekonstrukció igazolja, hogy pontos portré született az ókori fiúról

[Magyar lap]

2020.09.23.NG

https://ng.hu/kultura/2020/09/23/rekonstrukcio-igazolja-hogy-pontos...

Az 1-3. századi Egyiptomban gyakran készítettek portrét az elhunytakról.

Kép: Nerlich AG, et al. PLOS One (2020); CC BY 4.0

 

Szakértők egy csoportja azt a múmiát, illetve a hozzá készült portrét elemezte, amely egy 3-4 éves gyermektől maradt fenn – számol be a Live Science. A betegségben, feltételezhetően tüdőgyulladásban, elhunyt fiú teste az 1. század második feléből származik, és az egyiptomi Havaránál fedezték fel az 1880-as években.

A görög-római korban, az 1-3. században viszonylag népszerűek voltak a térségben az úgynevezett múmiaportrék. Ezeken az elhunytat örökítették meg, a szakértőket pedig régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a portrék mennyire is lehettek pontosak.

Andreas Nerlich, a München-Bogenhauseni Akadémiai Klinika igazgatója és kollégái legújabb tanulmányukban bemutatják, hogy miként vetették össze a gyermek képmását rekonstruált arcával. A szakértők CT-vel vizsgálták meg a múmiát, arcáról pedig háromdimenziós modellt készítettek. Nerlich szerint a portré rendkívül pontos volt, igaz, a képen a fiú idősebbnek tűnik – az efféle ábrázolás bevett gyakorlat lehetett a korszakban.

A kutatók nagyjából ezer múmiaportrét ismernek, de csak száz köthető konkrét múmiához. Nerlich és csapata elsőként folytatott olyan vizsgálatot, melyben egy gyermek képmását hasonlították össze a koponyája alapján létrehozott modellel. Az elemzésből az is kiderült, hogy a fiú agyát és belső szerveinek egy részét eltávolították, ez bevett szokás volt az egyiptomi mumifikálás során. A kutatók a gyermek csontjai és fogai alapján a korára is következtetni tudtak, a tüdőszöveteket vizsgálva pedig arra jutottak, hogy a fiú tüdőgyulladásban halhatott meg.

A rekonstrukcióban a modern gyermeki standardokat, a fiú koponyáját, fogait, illetve magát a portrét vették alapul – utóbbi a bőr-, haj- és szemszín kiválasztása miatt volt fontos. Úgy tűnik, az arc arányait kifejezetten pontosan adta vissza a művész, a kutatók pedig azt is megállapították, hogy a portré nem sokkal a fiú halála után készülhetett.