A hirtelen feltűnt haló megörökítésével igyekeznem kellett, mivel ezek a légköroptikai jelenségek általában csak rövid ideig látszanak. Díszletként, praktikusan a lakóházunk mellett található rózsabokrot választottam, ami a tavaszias hangulatot jól visszaadja. Technika oldaláról egy Canon EOS 6D asztrokamera és egy 16-35 L f/2,8-as objektív állt rendelkezésemre, amelynél rendhagyóan kis blendét, f/12-őt használtam, hogy a képen a közeli és távoli részletek is élesek legyenek. 
Fotó: Ladányi Tamás

Pünkösdhétfő langyos délutánján 10-12 km magasságban lévő leheletfinom fátyolfelhők úsztak át az égen. E vékony felhők nem vetettek árnyékot, viszont a jégkristályaik mikroszkopikus prizmákként megtörték a fény útját, s ennek köszönhetően szép 22 fokos naphalót hoztak létre. A haló jelenség a sodródó felhőkkel együtt változott, néha épp csak sejthető volt, míg pár perccel később élénk színekkel pompázott az égen a fénygyűrű, hogy aztán ismét elhalványuljon. A felhők szálas szerkezete a magasban uralkodó szél irányát mutatja, s egyúttal azt is láthatjuk, hogy nemcsak egy felhőréteg volt odafenn: az eltérő magasságú légrétegek eltérő széljárása másfelé igazította a felhők szálacskáit. A haló jelenségek tavasszal és ősszel a leggyakoribbak, különösen a meleg frontok előtt felvonuló fátyolfelhőkön, de fronttól függetlenül is létrejönnek, ahogy 2018-ban, pünkösd hétfőjén is. Könnyebb megfigyelni a jelenséget, ha a Napot ki tudjuk takarni valamivel - ez esetben a rózsa tökéletes, ráadásul dekoratív megoldásnak bizonyult.

Írta: Landy-Gyebnár Mónika és Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu