https://papageno.hu/wp-content/uploads/2018/05/Orlai-petofi1-e1525594764152-300x169.jpg 300w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2018/05/Orlai-petofi1-e15255... 768w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2018/05/Orlai-petofi1-e15255... 747w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2018/05/Orlai-petofi1-e15255... 24w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2018/05/Orlai-petofi1-e15255... 36w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2018/05/Orlai-petofi1-e15255... 48w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2018/05/Orlai-petofi1-e15255... 802w" sizes="(max-width: 696px) 100vw, 696px" alt="" title="" />
Petőfi Sándor - forrás: WikipediaPetőfi Sándor Nemzeti dal című verse a Petőfi-kultusz kialakulása során eggyé vált 1848. március 15-ével, a Pesten kitört forradalommal.
A vers keletkezéséről Petőfi a következőket írta naplójában: „A Nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-án írtam azon lakomára, melyet az ifjúság március 19-én akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Míg én az egyik asztalnál a Nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának.” A Nemzeti dal autográf példánya a költő 1848-ban papírra vetett kéziratos verseit tartalmazó füzetben maradt fenn, amely az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található.
A Nemzeti dal 1848. március 15-i elhangzásának történetét maga Petőfi is feljegyezte: „E költemény buzdította március 15-én a pesti ifjúságot. Elszavaltam először az ifjak kávéházában, azután az orvosi egyetemben, azután a szeminárium terén (most már 15-dik március tere), végre a nyomda előtt, melyet erőszakosan elfoglaltunk, a Hatvani utcában (most Szabadsajtó utca). A szabaddá lett sajtó alól ez a költemény került ki először.”
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/03/Pilvax-kávéház-300x162.jpg 300w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/03/Pilvax-kávéház-24x13.jpg 24w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/03/Pilvax-kávéház-36x19.jpg 36w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/03/Pilvax-kávéház-48x26.jpg 48w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/03/Pilvax-kávéház-560x303.jpg 560w" sizes="(max-width: 650px) 100vw, 650px" />Pilvax kávéház – forrás: OSZK
A költő kortársa, Egressy Gábor színész és rendező, aki az egyik helyszínen hallgatta Petőfi szavalatát, így emlékezett vissza: „Ekkor Petőfi fölemelkedik, mint egy túlvilági alak, mint megtestesült népszenvedés, mint egy ezeréves tantalusi szomjúság – mint végítélet halálangyala. Elüvölti Nemzeti dalát. – E hangok leírhatatlanok. Most is hallom és látom azokat, és örökké fogom látni és hallani, mert e kép és hang elválaszthatatlanok. Leírhatatlan e dalnak hatása a népre, mely nőttön nőtt – s megesküvék Isten szabad ege alatt.”
A Landerer nyomda korszerű, amerikai Columbian-gyorssajtójának köszönhetően a vers már aznap több száz példányban terjedt Pest-Budán. Másnap lefordították németre, majd augusztusban francia nyelvre.
Más értékes korabeli dokumentumok mellett Petőfi néhány oldalas feljegyzése is érdekes, amely a forradalmi nap részleteibe ad betekintést Históriai jegyzetek címmel. A kézirat Petőfi Sándor testvérén, Petőfi Istvánon keresztül került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe.
Petőfi Sándor neve a magyar és nemzetközi olvasóközönség előtt mint a „szabadságharc költője” vált ismertté. Ez a kép éppen a nagy irodalmi szellem és nagy történelmi fordulópontnak a későbbi kultusz által szentesített frigye miatt alakult ki, és valójában jelentősen leegyszerűsítette alakját a közönség szemében.
A fiatalon elhunyt költő pályafutása és irodalmi tevékenysége pedig sokkal színesebb, érdekesebb és igényesebb, mint ahogy az iskolában tanított és kiemelt versek egy-egy sorát felidéző halvány emlékeink alapján feltételeznénk.
Állíthatjuk ezt, hiszen kevesen tudják róla, hogy jó nyelvérzéke volt; több nyelven írt és olvasott. Többek között lefordította George James Robin Hood című regényét és Alexander Dumas novelláit. Barátjával, Arany Jánossal együtt tervezték a Shakespeare-drámák lefordítását. Petőfi a Coriolanus fordításával el is készült, majd 1848 tavaszán hozzákezdett a Rómeó és Júlia fordításához, de ez a szabadságharc miatt félbemaradt.
Az íráson, fordításon kívül kiváló érzéke volt a rajzoláshoz is. A jelenleg ismert rajzai közül különösen jellegzetes, barátjáról és fia keresztapjáról, Arany Jánosról készült portré. A költő hagyatékában fennmaradt a fiáról, Zoltánról készült rajz is.
https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/03/Petőfi-rajza-Arany-200x300.jpg 200w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/03/Petőfi-rajza-Arany-280x420.jpg 280w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/03/Petőfi-rajza-Arany-16x24.jpg 16w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/03/Petőfi-rajza-Arany-24x36.jpg 24w, https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/03/Petőfi-rajza-Arany-32x48.jpg 32w" sizes="(max-width: 533px) 100vw, 533px" />Petőfi rajza Aranyról – forrás: OSZK
Petőfi 1849-ben csatlakozott Bem József lengyel tábornok erdélyi seregéhez. A katonai feletteseivel gyakran hadilábon álló költő Bem tábornokban valódi támogatóra, jó barátra lelt. Bem a csatákban tanúsított hősies magatartása miatt érdeméremmel tüntette ki Petőfit, majd századossá, később őrnaggyá léptette elő. A csaták eseményét is feljegyző Petőfinek egy Bemmel készült riport-töredéke is fennmaradt, de ezen kívül ismerjük Bem Józsefről készült rajzait is.
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius