altmarius

cultură şi spiritualitate

Nyolcvan éve lett közlekedési csomópont a Széll Kálmán tér

Nyolcvan éve lett közlekedési csomópont a Széll Kálmán tér

Írta: Domonkos Csaba
Egykor agyagbánya, majd sportpálya volt a mai Széll Kálmán tér helyén, ahol 80 éve, 1941. júniusában adták át azt a villamoscsomópontot és a gyalogos-felüljárót, amely évtizedekig meghatározta a „Kalef” arculatát. Akkor a tér közepén a villamosok számára körforgalmat hoztak létre, ahonnan a járművek minden irányba tovább tudtak haladni. Modern utasvárókat, buszvégállomásokat is építettek, de a korabeli nagyközönség tetszését nem nyerte el maradéktalanul a fejlesztés.

Ma már nehéz elképzelni, hogy a Buda egyik közlekedési csomópontjának számító Széll Kálmán tér helyén egykor agyagbánya volt. Az 1892-ben bezárt üzem helyén kialakult bányatavon telente a budai közönség korcsolyázott. A XX. század elején sportközpont lett a területen, teniszpályákkal, öltözővel.

A Széll Kálmán tér helyén egykor sportpálya volt, a felvétel 1906-ban készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 115856)

A villamosok ekkoriban csak érintették a területet, amelyet 1929-től neveztek Széll Kálmán térnek. A közlekedési csomópont kialakításának terve az 1930-as években jelent meg, hiszen a tér fontos közlekedési utak találkozása. Nemcsak villamosok, de a korabeli áruszállítás miatt kiemelt jelentőségű budai körvasút vágányai is érintették, amelyek a Déli pályaudvart kötötték össze Óbudával és az Újpesti vasúti híddal. A körvasutat már részben a háborús felkészülés jegyében 1938-ban építették ki, ami miatt a Budapesti-Budai Torna Egyesület (BBTE) itteni teniszpályáját és klubházát le kellett bontani.

A terület így alkalmassá vált arra, hogy kialakítsák azt a közlekedési csomópontot, amelyen keresztül össze lehetett kapcsolni a Hegyvidékről, a Nagykörútról és Buda déli részéről érkező villamos- és buszjáratokat.

Az építkezés 1939-ban kezdődött. A munkálatok során nem csak egy új villamos-végállomás épült az egykori sportpályák helyén, de elkészült a Vérmező felé vezető bevágás és az itteni alagút is, amely Sávoly Pálnak, az Erzsébet híd későbbi tervezőjének munkája volt. Ekkor épült az a gyalogos-felüljáró is, amely a legutóbbi átépítésig a tér meghatározó eleme volt.

A tér 1941-es terve (Forrás: Magyar Építőművészet, 1941. július) 

A téren két, egyenként 100 személy befogadására alkalmas várócsarnokot is kialakítottak, és egy árusító pavilont is építettek, amelyet a Magyar Építőművészet 1941. évi 7. számában így jellemzett Zlinszky István:

„Az árusítópavillon háromlevelű ló­here alakú építmény, melynek egyik szárnyában IBUSz-árusítófülke, do­hánytőzsde, rendezőfülke, két telefon fülke, férfi és női toalett nyert elhelye­zést, a másik szárny fűthető váróhelyiségül szolgál, a harmadik szárny­ban pedig a Stühmer-cég cukrászdát és espressót rendezett be. A három szárnyat köralakú, üvegbeton-kupolával ellátott nyitott helyiség köti össze. Ennek közepén budakalászi mészkőből készült virágtartó és ivó­kút van elhelyezve. Az építmények lábazata csiszolt és fényezett ruskicai márványból, az alsó szegély buda­kalászi mészkőből készült, a felső rész vasváz közötti üveg.”

Az épületeket Hanák Pál tervezte, akit pályázaton választottak ki. Az üzemi épületben nemcsak a személyzet szociális helyiségeit, de – a háborúra tekintettel, bár az építkezés idején Magyarország még nem állt háborúban – óvóhelyet is építettek.

A csarnok központi kupolája (Forrás: Magyar Építőművészet, 1941. július) ​ 

A tér nem pusztán a villamoshálózat egyik csomópontja volt, de számos autóbuszra is itt lehetett átszállni, az ekkor épített villamos-, illetve buszvégállomást már a jobb oldali közlekedés elvei szerint alakították ki.

A teret 1941-ben összesen kilenc villamosjárat érintette, soknak ide került a végállomása, így a 6-os villamosé, de ekkortól járt idáig (a legutóbbi átszervezésig) a 61-es és az 59-es villamos is. A járművek akkor nagy hurokvágányokban járták körül a teret, gyakorlatilag egy körforgalom alakult itt ki, ahonnan a villamosok minden irányba tovább tudtak haladni. Erre a bonyolult rendszerre azért volt szükség, mert az akkori villamosok nem úgy néztek ki, mint a ma megszokottak: sokuknak csak az egyik végükön volt vezetőállás.

A Széll Kálmán tér egyik pavilonja 1941-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 174343)

A teljes átépítéssel 80 éve, 1941. június 16-án végeztek. Ekkor adták át a teret, amelytől nem volt mindenki elragadtatva. Már az is ellenérzéseket szült, hogy felszámolták az itteni sportközpontot, az átadás után pedig sokan amiatt méltatlankodtak, hogy a zöldterületet egy újabb aszfaltsivatag váltotta fel. Pedig az építkezés során megpróbáltak minél több helyet hagyni a növényeknek, ahogyan azt a már idézett cikk is írja:

„A tér szebb kiképzése cél­jából azokat a területeket, amelyeket a közönség nem használ, kertészetileg képeztük ki és a szép zöld felületek hatásosan tagolják a tér felületét.”

A II. világháború idején a villamosközlekedés és így a tér jelentősége felértékelődött, hiszen a gumihiány miatt a villamoshálózatot az áruszállításhoz is aktívabban használták. Budapest ostromában a tér súlyos károkat szenvedett, az újjáépítés során először a közlekedési és szállítási lehetőségeket állították helyre, az utasvárót csak 1947-re újították fel.

Majd az első nagy átalakítás a metró építésekor történt, hiszen annak felszíni várócsarnoka miatt a régi „gomba” épületet kellett elbontani. A tér közepén a kisebb zöld sziget és a hurokvágány még megmaradt, bár ez utóbbi egyre inkább jelentőségét vesztette. 

A főváros évtizedekig tervezte az 1951-től 2011-ig Moszkva térnek nevezett közlekedési csomópont átépítését, amely az elmúlt évtizedben meg is történt. Éppen öt éve, 2016 júniusában adták át az új Széll Kálmán teret. 

Nyitókép: A Moszkva tér – korábban Széll Kálmán tér, amely 2011-ben kapta vissza eredeti nevét – 1952-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 129401)

Vizualizări: 1

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

19. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

25. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor