Molnár Ferenc

[Magyar lap]

 (író)

Molnár Ferenc
Molnár Ferenc portréja (levelezőlap, 1918, fotó: Uher Ödön)
Élete
Születési név	Neumann Ferenc
Született	1878. január 12. Budapest
Elhunyt	1952. április 1.(74 évesen) New York
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Vészi Margit Fedák Sári Darvas Lili
Gyermekei	Molnár Márta
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény, vígjáték
Első műve	Az éhes város (1901)
Fontosabb művei	A Pál utcai fiúk (1907) Liliom (1909) Játék a kastélyban (1926)
A Wikimédia Commons tartalmazMolnár Ferenc témájú médiaállományokat.

Molnár 1941-ben

Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc, Budapest, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) író, újságíró.

Élete

Német-zsidó polgárcsaládban született. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.

Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Tanárai voltak többek között Baráth Ferenc (irodalom), Laky Dániel (földrajz), Kacziány Géza (német nyelv és irodalomtörténet),Vámossy Mihály (történelem), Dapsy László és Francia Kiss Károly (számtan), Szádeczky-Kardoss Gyula(természetrajz), Szotyori Nagy Károly (ének), Weiszburg Gyula (vallás).[1] Utolsó gimáziumi évében megválasztották az önképzőkör titkárának. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfiegyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár.

Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, melyben egy 15 éves lány tragikus szerelmi történetét beszéli el. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberiVígszínházbeli bemutatón. A Pál utcai fiúk című regénye még most is nagy sikert hozna az elhunyt írónak.

1906. május 19-én Budapesten feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt,[2] főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Fél év után különköltöztek, bár a válásra csak négy év múlva került sor.[3] Egy lányuk született, Molnár Márta, aki Horváth Zoltán újságíró, majd később Sárközi György író felesége lett.

Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta. Az1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadway-n bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek.[4] Molnár Ferenc 1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét, amely a pesti gyerekek olykor vidám, olykor szomorú életét ábrázolja.

Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító naplója című könyvét.1922. október 11-én Budapesten feleségül vette Fedák Sárit,[5] de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt, akivel 1926. június 9-én kötöttek házasságot Budapesten.[6]

Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették.

1939-ben a fenyegető nemzetiszocializmus elől Darvas Lilivel Franciaországba, Svájcba, majd 1939-ben New Yorkbamenekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be aBroadway-n Panoptikum című darabját.

1952. április 1-jén New Yorkban halt meg, 74 éves korában, gyomorműtét közben.

Depressziója

Az anekdoták szerint alkoholista és agresszív ember volt, aki első feleségét, Vészi Margitot többször megverte, emiatt el is váltak. De előtte kifejezetten feleségének írta a Liliom című színdarabot, amelyben a városligeti vagány rendszeresen veri az őt eltartó, szelíd, csendes feleségét. Az előadás 1909-ben kudarcba fulladt a pesti Vígszínházban, mire az író idegösszeomlást kapott, és egy évig szanatóriumban kezelték, de ugyanez a darab Berlinben nagy sikert aratott. Beleszeretett a Vígszínházban a női főszerepet játszó Varsányi Irénbe, akinek férjével párbajozott, és emiatt börtönbe került. Vészi Margit ezt követően vált el tőle. A csalódások hatására mély depresszióba esett, és öngyilkosságot kísérelt meg. Amikor a szintén depressziós Bródy Sándor a New York kávéházban próbálta őt kioktatni az öngyilkosság módozataiból, Molnár Ferenc így válaszolt: „Sándor bácsi, kérlek, én öngyilkossági ügyekben csak attól fogadok el tanácsot, akinek már sikerült.”

1940-ben az USA-ba emigrált, és miután titkárnője és szeretője, Bartha Vanda öngyilkosságot követett el, az író újból mély depresszióba esett.[7]

Családja

Lánya Sárközi (Molnár) Márta, Vészi Margittól (festő-írónő, Vészi József főszerkesztő leánya, akit 1906-ban vett feleségül), Sárközi György író felesége. UnokáiHorváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező, Sárközi Mátyás író és Horváth Eszter ének-zene tanár. Dédunokái Lukin Sándor, tévéoperatőr; Lukin Cecília, a Magyar Rádió Gyermekkórusának titkára; Lukin Ágnes, az MTV rendezője; Lukin Gábor, zeneszerző; Lukin Márta opera-énekesnő; Lukin András; Lukin Zsuzsanna, énekes, karnagy és Lukin Katalin, angoltanár.[8]

Művei

Úri divat. Nemzeti színház. Paula: Bajor Gizi

A fehér felhő. Nemzeti színház. Angyal: Bajor Gizi, Hadapród: Rajnai Gábor

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1902–): 340.[9]

• Józsi és egyéb kis komédiák (1904)
• Az ördög (1907)
• Liliom (1909)
• A Testőr (1910)
• A Farkas (1912)
• Úri divat (1916)
• A fehér felhő (1916)
• Farsang (1916)
• Egy haditudósító naplója (1916)
• A hattyú (1920)
• Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya (1921)
• Égi és földi szerelem (1922)
• A vörös malom (1923)
• Az üvegcipő (1924)
• Játék a kastélyban (1926) (teljes szöveg)
• Riviera (1926)
• Olympia (1928)
• Egy, kettő, három (1929)
• A jó tündér (1930)
• Valaki (1931)
• Harmónia (1932)
• Nagy szerelem (1935)
• Delila (1937)
• Panoptikum (1949)
• Nászinduló (1996) [Utolsóként - hagyatékában megtalált - darabja]

Egyéb prózai művek

• Az éhes város (1901)
• Egy gazdátlan csónak története (1901)
• A Pál utcai fiúk (1907) (teljes szöveg)
• Muzsika (1908)
• Egy haditudósító naplója (1916)
• A zöld huszár (1938)
• Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)
• A Dohány-utca és a Körút-sarok (1952)
• A zenélő angyal

Művei alapján készült filmek

• Az ördög (1915, 1918 – rendező Kertész Mihály, 1919, 1921)
• Liliom (1919 – rendező Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező Fritz Lang, 1956)
• A Testőr (1925, 1931, 1941)
• Úri divat (1925)
• A hattyú (1925, 1930, 1956)
• Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren)
• A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező Fábri Zoltán)
• Egy, kettő, három (1961 – rendező Billy Wilder)
• A jó tündér (1935, 1947)
• Nagy szerelem (1937)
• A Pál utcai fiúk (I ragazzi della via Pal - Pal Street Boys) (2003 – rendező Maurizio Zaccaro)

Róla készült művek

• Sárközi Mátyás - Liliom öt asszonya [1]
• Hegedüs Géza. Molnár Ferenc, A magyar irodalom arcképcsarnoka. Trezor (1992)
• Csordás Lajos. Molnár Ferenc, Élet-kép sorozat. Elektra Kiadóház (2004). ISBN 9639391700

Díja

• Corvin-koszorú (1935)
• Magyar Örökség díj (2005) /posztumusz/

Érdekességek

• 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme sorozatot jelentetett meg, ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című művének illusztrációja látható.[2]