Írta: Joel Achenbach
Fényképezte: Phillip Toledano, Robert Clark, Max Aguilera-Hellweg és Mark Thiessen

A 2002-ben alapított SpaceX eddig még nem küldött embert az űrbe, de jövőre alighanem a vállalat Falcon–9 rakétája viszi majd föl az amerikai űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra. Már készül a Falcon Heavy is, amely tágasabb és erősebb, mint a rakétacsalád eddigi tagjai, ám a Mars-utazáshoz még így is szűkös és gyenge lenne. Alig pár héttel azután, hogy a kilövőállásban fölrobbant a SpaceX egy másik rakétája, Musk megígérte: nemsokára hamarosan kifejti a Mars meghódításával kapcsolatos távlati terveit.

Egyelőre nem tudni, vajon azon is dolgozik-e a SpaceX, hogy űrhajósai majd egészségkárosodás nélkül vészeljék át a hosszú utat, és megéljenek a vörös bolygón. Musk azt már bejelentette, hogy 2024-re tervezi az első, személyzettel indított űrhajó felbocsátását, vagyis az első telepesek 2025-ben szállnának le a Marson: „Történelmi távlatban az a lényeg, hogy emberek tíz-, sőt százezreit küldhessük oda, meg persze több millió tonnányi rakományt is.” Ezért olyan fontos a SpaceX vezetője számára az újrafelhasználható rakéta.

A NASA közel öt évtizede, 1969-ben küldte első űrhajósait a Holdra, és mostanáig a Marsot is csak robotokkal fürkészte. Szakemberei szintén tervezik, hogy embert indítanak Mars-expedícióra, ám csak később, a 2030-as években – és akkor is csak bolygó körüli pályára engednék csapatukat. Véleményük szerint a leszállás csupán távlati cél lehet, mivel rendkívül kockázatos manőver.

Abban mindenki egyetért: ha űrutazás, akkor a Mars minden másnál előbbre való célpont.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2016. novemberi lapszámában.