Lélegzetelállító vidéki templomok Magyarországon

[Magyar lap]

Felemelő érzés végiglátogatni hazánk Árpád-kori templomait. Most bemutatunk néhányat.

Szeretlek Magyarország 
2015. június 23.

Keresztény templomaink között nem egyet találunk, amely közel ezer éves, alapítása Szent Istvánhoz vagy az Árpádházi királyok egyikéhez kötődik. I. István a római központú kereszténység felvételekor rendeletet hozott a vallás tiszteletéről és a templomépítésről. Meghagyta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, és rendeletében azt is előírta, mivel lássák el a települések a templomokat.

"István két érsekséget alapított, az esztergomit és a kalocsait, továbbá nyolc püspöki egyházmegyét szervezett, központjaik Veszprémben, Pécsett, Győrött, Egerben, Vácott, Csanádon, Biharban és Gyulafehérváron voltak. A magyar egyház feje az esztergomi prímás-érsek lett. Az egyház jövedelme kettős eredetű volt: egyrészt a püspökségek hatalmas földadományokat kaptak a királytól, másrészt a tized (latin decima - dézsma) is az egyházat gyarapította, amelynek szedését István törvényben rendelte el."

Forrás: Sulinet Tudásbázis

A jáki templom 1948-ban - Forrás: Fortepan.hu/Berkó Pál

A legrégibb alapítású kolostoraink és templomaink között a pannonhalmi a leghíresebb. Ám mi most nem ezzel foglalkozunk, hanem bemutatunk nektek 8 másik Árpád-kori templomot. Mindegyikük megér egy kirándulást.

1. Árpás

A Rábaközben bújik meg ez az izgalmas kis falu. Tudtátok, hogy már a római birodalom idején fontos szerepet játszott a kereskedelemben? Erre húzódott ugyanis a Borostyánút. A település templomát Szent Jakab tiszteletére emelték a premonstrei rend tagjai az 1200-as évek közepén. A hozzá tartozó épületekben egykor apácák laktak, a törökök kivonulását követően klarissza nővérek vették birtokba a monostort. 1751-ben ők építtették újjá a templomot. Az akkori építészek természetesen a kor divatjának megfelelően itt-ott barokk stílusúvá alakítottak. Az épült egésze megőrizte eredeti formáját, masszív, karakteres kialakítását. Az árpási templom alábbi fotója a Pinteresten látható.

2. Bélapátfalva

Gyönyörű helyen, a Bükkben, a Bél-kő alatt elterülő községben találjátok az 1232-ben alapított apátsági templomot és a hozzá tartozó egykori monostor romjait. A torony nélküli, román stílusú épületet a 14-15. században gótikus stíluselemekkel építették át. (Külseje a kor itáliai templomait idézi; emlékeztet például az assisi Santa Maria Maggiore templomra és a Santa Chiara bazilikára.) Az épület dísze vitathatatlanul a rózsaablak a főhomlokzaton, illetve a bejárat a vízszintesen váltakozva rakott szürke és vörös téglasorokkal, valamint a bélletes kapu.

A templom egy 1951-es fotón - Forrás: Fortepan.hu/Gyöngyi

A templom napjainkban - Forrás: Wikipédia

3. Bodrogolaszi

Még a 12. században emelték egy magaslatra a félköríves szentéllyel záruló templomot. Résablakai arra utalnak, hogy a vallási funkció mellett egykor védelmi feladatokat is ellátott - erre utal a templom körül húzódó falmaradvány is. A templom eredetileg a Tokaj-Hegyalján és környékén megtelepedett, szőlészettel-borászattal foglalkozó bevándorlók, a vallonok számára készült. (A vallonok a mai Belgium déli részéről származó népcsoport, francia vagy flamand anyanyelvűek is lehetnek.) A templomot többször is átépítették: a 18. század végén, a 19. század második felében és az 1970-es évek végén. Utóbbi volt a legnagyobb átalakítás, végső formáját így nyerte el az épület.

A híres templom - Forrás: Geocathing

4. Csaroda

Végtelenül izgalmas, karcsú épület áll a Tiszahát egyik településén. A Káta nemzetség tagjai emeltették a 13. században. A többi Árpád-kori templomhoz képest kifejezetten kecses, magasra törő. Belsejét már építésekor falfestményekkel díszítették, szentek láthatók a freskókon: a bizánci Kozma és Damján, majd Péter, Pál és János apostol alakja került a falra, végül Szent Anna, és Mária - a gyermek Jézussal. A festmények a 20. századi feltárásoknak köszönhetően bukkantak elő, mivel a reformáció idején a kálvinista hívek (akiknél a katolikusokkal ellentétben a szentek kultusza nem része a vallásnak) bevakolták, lefestették.

Forrás: Pályázat.gov.hu

5. Csengersima

Lélegzetelállító helyen áll a templom: a Szamos egyik holtágának partján. Azt pontosan nem tudjuk, mikor épülhetett, valószínűleg az 1200-as évek első évtizedeiben. Egyhajós, kicsiny épület, homlokzatát torony díszíti. Először a 15. században építették át. Egy ízben majdnem teljesen elpusztult. A tatárok az 1700-as években betörtek a Rákóczi-szabadságharc, valamint a pestisjárvány miatt elnéptelenedett faluba, és felgyújtották a templomot. 1729 és 1734 között építették újjá. Az 1890-es évek végére az épület állapota leromlott, ám csupán évtizedekkel később újították fel. Egyik éke az 1760-as években, népi barokk stílusban készült gyönyörű, kazettás famennyezet.

Forrás: Pályázat.gov.hu

6. Ják

Szombathelytől nem messze találjátok az egyik leghíresebb, és talán az egyik legépebben maradt középkori templomunkat. Még 1214-ben kezdték építeni, Szent György tiszteletére, ám csak négy évtizeddel később fejezték be - ebben nyilvánvaló szerepet játszott a tatárjárás, illetve az azt követő sokk is. A templomot a 17. század közepén átépítették, az 19-20. század fordulóján restaurálták.

Gyönyörű épület - a művészettörténettel foglalkozó könyvekben a bélletes kapujáról készített fotó egészen biztosan szerepel. Miről híres még? Gazdagon díszített külső kialakítása és belső tere évtizedek óta vonzza a látogatókat. Az állatokat és embereket ábrázoló díszítések azért számítanak ritkaságnak, mert a török időkben a hódoltság területén a muszlim vallású hódítók vallási okokból a legtöbb ilyen motívumot leverték a magyarországi épületekről. A jáki templom közelében kicsiny kápolna is áll, amely a hátborzongató Csontház nevet viseli.

A jáki apátsági templom egy 1940-ben készült fotón - Forrás Fortepan/Somlai Tibor

VIDEÓ: Slideshow a jáki templom külsejéről és belső teréről:

7. Öskü

Kis sziklás dombra épült ez az erdei gombára emlékeztető, úgynevezett "nagysapkás", kupolában végződő épület. A 11. században római őrtoronyra építették, azért ovális alakú az alaprajza. A régi, hazai körtemplomok egyike. A sekrestyét csupán a 15. században csapták hozzá. A teteje eredetileg nem ilyen lehetett, hanem valószínűleg kúp formájú. A kupolát a barokk korban, az 1700-as évek elején alakíthatták ki. Műemléki helyreállítása az 1970-es években történt.

Ilyen volt 1957-ben az ösküi templom - Forrás: Fortepan.hu/Kotnyek Antal

A templom most ilyen - Forrás: Wikipédia

8. Sóly

Úgy tartják, a sólyi református templom épülete lehet hazánk egyik legrégebbi olyan falusi temploma, amely még ma is áll. 1009-ben Sólyon írta I. (Szent) István királyunk a veszprémi püspökséget alapító okiratot (a püspökséget Veszprém, Kolon, Alba és Visegrád királyi várispánságok fölé helyezve). Sóly fogadalmi kápolnája e dokumentum alapján az egyetlen olyan templomunk, amely bizonyíthatóan Szent Istvánhoz fűződik.

2008-ban arról számolt be a sajtó, hogy a templomot a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársai feltárják; 2009-ben az ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak. Az épületet kívülről szemlélve is nyilvánvaló, hogy úgynevezett erődtemplomnak emelték.

A sólyi református templom - Forrás: Wikipédia