„Víz a Hegyvidéken – Egy csepp történelem" címmel új kiállítás nyílt június 1-jén a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben. Az egykori zugligeti lóvasútállomás épületében helyett kapó Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont teraszán köszöntőt mondott Pokorni Zoltán polgármester, a kiállítást Földváry Gergely történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, valamint dr. Éder Katalin, a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum igazgatója nyitották meg.
.jpg)
A kiállítás megnyitója: Pokorni Zoltán polgármester mond köszöntőt (Fotó: hegyvidek.hu)
.jpg)
A kiállítás címe a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény épületének üvegfelületén és a tükröződő egykori zugligeti Lóvasút végállomás épülete (Fotó: hegyvidek.hu)
Az időszaki kiállítás a Hegyvidék és a víz kapcsolatát mutatja be számos különböző nézőpontból. Földváry Gergely beszámolója szerint a kiállítás témája onnan jött, hogy egy térkép került a kezébe, amelyen észrevette, hogy a XII. kerület az egyetlen olyan budai kerület, amely nem kapcsolódik a Dunához, mégis a forrásokban gazdag Hegyvidék már a középkor óta biztosította a budai Vár vízellátását. Hangsúlyozta, hogy minden korban fontos szerepet játszott a víz a kerület életében.
A tablókon különböző témakörök szerint jelenik meg a víz múltbeli hasznosítása (Fotó: hegyvidek.hu)
.jpg)
A kiállítás kurátora, Földváry Gergely vezeti körbe Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármestert a tárlaton (Fotó: hegyvidek.hu)
A tárlat azt szeretné bemutatni, hogy mennyi mindenhez szükséges a víz, milyen fontos szerepet játszik az életünk minden területén napjainkban, és játszott a múltban is. Egy-egy tablón különböző tematika szerint jelenik meg a víz múltbeli hasznosítása az ivóvíztől kezdve a fürdés kultúráján át a vendéglátásig.
Ma már természetes, hogy a csapból folyik a víz, de az 1800-as évek közepéig még Dunáról kellett hozni a vizet, mivel a fejlődő város igényeit már nem tudták teljesen kielégíteni a helyi források és kutak. Megjelentek a vízárusok, a vízhordók, akik szamarakkal hozták, és pénzért árulták a vizet.
Vízhordó szamár a Zugligetben az 1900-as évek elején (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)
Érdekesség, hogy Erzsébet királyné is szerette a svábhegyi vizet: „Erzsébet királyné a Svábhegy vizét issza, az idén azonban, hogy kolera volt a fővárosban – a gödöllői kert vizét szállították a felséges asszony számára” – írta a Budapesti Hírlap, 1893. november 11-i száma.
Az is kiderül, hogy József nádor is a svábhegyi városkútról hozatta az ivóvizét, ezért nevezték el Nádorkútnak a Városkutat 1847-ben.
A hegyvidéki kutak vízéből nyerték a budai Vár vízellátását már Mátyás király idejében is, amikor agyag- és kőcsöveken keresztül vezették fel a Várba a források vizét. A legfontosabb három kút – Városkút, Béla király kút, Svábkút – mellett sok forrás is található a kerületben, ilyen például a Disznófő-forrás és a Szarvas-kút.
A Városkút az 1880-as években korabeli képeslapon (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)
Az egyik tablón olvashatjuk, hogy az 1848–49-es szabadságharc alatt a vízvezetéket megrongálták a katonák Görgei tábornok parancsára, hogy az osztrák védők ne jussanak friss vízhez a budai Várban.
Jókai örült, amikor megépült a vízvezeték. Az 1896-ban megjelent Kertészgazdászati jegyzetek című munkájában így fogalmazott: „Most már, midőn vízvezetékünk van az egész Svábhegyen, uraság a dolgunk: nem öntözünk többé ciszternákból, de azért azok most is nagyon jó szolgálatot tesznek.”
Szódásüveg, jégtartó porcelánvödör és csatos üvegek (Fotó: pestbuda.hu)
Sok történeti forrást és fotót láthatunk a tárlaton (Fotó: pestbuda.hu)
A kiállításon szemléltetik a Hegyvidék vízzel kapcsolatos természeti kincseit, a forrásokat, patakokat, kutakat, de olvashatunk a szóda és a jégszállítás budai történeteiről, a tisztálkodásról (a 1930-as években még nem terjedtek el a fürdőszobák), valamint a strandokról és a nagymosásról is találunk érdekességeket.
Kevésbé ismert, hogy a XIX. századtól a XX. század közepéig több híres fürdőzőhely is volt itt, többek között a Svábhegyi Szanatórium, a Golf szálló medencéje és a Fácán vendéglő fürdőháza.
A strandokat, fürdőket és a nagymosást bemutató tabló (Fotó: pestbuda.hu)
Megemlékeznek arról is, hogy a vendéglátásban milyen jelentősége volt a víznek: hűtőszekrény hiányában szerepet kaptak a jégvermek, a jegesemberek, illetve a szódavíz (szikvíz) és a fröccs a vendéglők kihagyhatatlan itala volt abban az időben.
A svábhegyi víztorony makettje (Fotó: pestbuda.hu)
Vízhordó lovaskocsi (Fotó: pestbuda.hu)
A képek mellett tárgyi emlékeket, értékes műtárgyakat is kiállítottak. Láthatjuk egy vízhordó lovaskocsi makettjét, a svábhegyi víztorony kicsinyített mását, középkori vizesedényeket, kerámia vízvezetékcsöveket, szódásüvegeket.
A Hegyvidék vízrajza és a vízhez köthető épületek (Fotó: pestbuda.hu)
A víz az egész Kárpát-medence egyik legfontosabb természeti értéke, melynek megbecsülése a következő generációk számára jelentős feladat. A kiállítás célja az is, hogy felhívja a figyelmet a víz értékére, a jelen problémáira és a jövő kihívásaira. „Vízcseppekben” egy-egy hasznos információt adnak a látogatóknak, például: Tudtad, hogy Magyarországon az ivóvizet 95%-ban felszín alatti vizek szolgáltatják? Tudtad, hogy a főváros első artézi kútját a Hegyvidéken fúrták?
A Lóvasút – Kiállítóterem várja a látogatókat (Fotó: pestbuda.hu)
Érdemes ellátogatni tehát az akváriumhoz hasonlító, zöld-kék hullámos, vizet ábrázoló grafikával díszített kiállítóterembe, amely a Lóvasút impozáns épülete mellett található.
A kiállítás ingyenesen látogatható szerdától vasárnapig, 10–18 óra között a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben (1121 Budapest, Zugligeti út 64.)
Nyitókép: A Városkút az 1880-as években korabeli képeslapon (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius