cultură şi spiritualitate
Kr. e. 45. január 1-jén került bevezetésre a Julius Caesar után elnevezett Julián-naptár, melynek kidolgozásával a dictator korábban az egyiptomi Szoszigenészt bízta meg. Az új kalendárium minden addiginál pontosabban határozta meg a napévet, és január 1-jére helyezte az év első napját, tehát ezt a dátumot tekinthetjük úgy is, mint az első újévet, jóllehet, az európai kultúrkörben azt a 16. századig eltérő időszakokban – például augusztusban, vagy márciusban – ünnepelték.
Ha alaposan megvizsgáljuk az általunk használt naptárt, akkor egyfajta kettősséggel találkozhatunk, ami abból ered, hogy az őskori és ókori ember a két legjobban látható égitest, a Nap és a Hold mozgását használta fel ahhoz, hogy számon tartsa az idő múlását. A legalapvetőbb egység értelemszerűen a nap lett, a napok múlását azonban már a Hold alakjának ciklikus változásaival lehetett számon tartani; így keletkezett a hónap. Az efölött álló újabb időegységet viszont a természetben tapasztalható évszakváltozások adták, melyek nagyjából körvonalazták a napév fogalmát. Ez a kettősség súlyos problémát okozott, hiszen a Hold és a Nap mozgása nem adott „közös többszöröst”, vagyis a holdhónapokból nem lehetett eljutni a napévig, így az időszámítás hosszú ideig pontatlan és több ponton spekulatív maradt. Ezt mindennél jobban jelzi, hogy a Kr. e. 7. század előtt a rómaiak még csak tíz hónapot tartottak számon egy évben, mely szokás egyébként a ma használatos hónapneveinkben is konzerválódott, tudniillik, azok gyöke római számnevekre vezethető vissza: az október nevében például a római nyolcas, a decemberében pedig a tízes számot fedezhetjük fel.
A legenda szerint Numa Pompilius (ur. Kr. e. 715-673) volt az az uralkodó, aki az addigiak mellé két új hónapot is betoldott, ám ezzel az év még mindig nem tartott tovább 355 napnál, ami rövid időn belül a jeles napok, ünnepek teljes felborulását eredményezte volna. Ezt a problémát Numa Pompilius úgy oldotta meg, hogy bizonyos időközönként plusz hónapok beiktatásával igyekezett összhangba hozni a naptárat a valós napévvel. Ez a művelet – az interkaláció – a consulok hatáskörébe tartozott, éppen ezért válságos kül- vagy belpolitikai állapotok idején gyakran hibásan alkalmazták, sőt, adott esetben vissza is éltek vele, hiszen egy „ajándék” hónap hatalmas előnyt jelenthetett például a consulválasztás esetében. Miután pedig a Kr. e. 1. század a res publica tartós válságát hozta, idővel a naptárrendszerben is eluralkodott a káosz, így például Caesar Kr. e. 49. január 10-én, egy őszi napon lépte át a Rubicont.
Miután a tehetséges hadvezér és politikus véget vetett a polgárháborúnak, és megszilárdította uralmát, számos intézkedés mellett azt is célul tűzte ki, hogy „megzabolázza” a féktelenné vált római naptárat. A politikus ehhez a Kr. e. 3. század óta használt egyiptomi kalendáriumot vette alapul, amelyik az évet 365 napban szabta meg, és szökőnapok beiktatását is előírta, jóllehet, azt csak a római hódítók vezették be később a Nílus völgyében. Mindazonáltal ez a konstrukció messze felülmúlta a birodalomban használt naptárat, ezért Julius Caesar megbízta Szoszigenész csillagászt az egyiptomi rendszer átültetésével, akinek mindenekelőtt azt kellett kiszámolnia, hogy a köztársaság mennyivel „maradt le” a valódi napévtől.
A tudós eredményei folytán a Kr. e. 46. esztendő 445 naposra nyúlt, ennek révén azonban sikerült felszámolni az eltérést, és Kr. e. 45. január 1-je valóban az újév napjára esett. Jóllehet, Caesar lényegében már az úgynevezett „kusza évben” – annus confusionis – bevezette a Julián-naptárat, annak tényleges alkalmazására csak ettől a naptól fogva nyílt lehetőség. Szoszigenész reformjának köszönhetően az új kalendárium 365 napos évet vezetett be, miután azonban a tudós tisztában volt azzal, hogy a Föld keringési ideje nagyjából 365 nap és 6 óra, négyévente – az ősi római szokásoknak megfelelően a március 1-je előtti hat nap valamelyike után – beiktatott egy szökőnapot, amivel a korábbiakhoz képest összehasonlíthatatlanul pontosabban szabta meg az év hosszát.
A naptár ugyanakkor korántsem volt hibátlan, hiszen a kerekítés következtében az év 11 perccel hosszabb lett a valóságosnál; persze, ez az eltérés egyes alkalmanként elhanyagolhatónak tűnt, ugyanakkor a percek 128 év alatt kitettek egy napot, az évszázadok múltán pedig már komoly késést eredményeztek. A 16. századra az eltérés meghaladta a 10 napot, ami a nevezetes csillag- és holdállások segítségével meghatározott keresztény ünnepek esetében már zavaróvá vált, ezért 1582-ben, XIII. Gergely pápa utasítására a Julián-naptárat is megreformálták oly módon, hogy a kerek százas évek közül csak a négyszázzal oszthatók esetében hagyták meg a szökőnapot, ezzel pedig csökkentették a felesleges betoldások számát. Persze, Julius Caesar kalendáriumához hasonlóan ez a naptár sem lett száz százalékig pontos, a lehetőségekhez mérten viszont mégis csak tökéletes, hiszen korrekciójával legközelebb előreláthatólag a 4800-as esztendő táján kell majd foglalkozni.
Numar de steaguri: 273
Record vizitatori: 8,782 (3.04.2011)
16,676 (3.04.2011)
Steaguri lipsa: 33
1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)
1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)
1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)
2 state au peste 20,000 clickuri (Italia, Germania)
4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, Ungaria, Spania,, Marea Britanie,)
6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Canada, )
10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia, Australia, Irlanda, Israel, Grecia, Elvetia , Brazilia, Suedia, Austria)
50 state au peste 100 clickuri
20 state au un click
1.EDITURA HOFFMAN
https://www.editurahoffman.ro/
2. EDITURA ISTROS
https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/
3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI
https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1
4.ANTICARIAT UNU
https://www.anticariat-unu.ro/wishlist
5. PRINTRE CARTI
6. ANTICARIAT ALBERT
7. ANTICARIAT ODIN
8. TARGUL CARTII
9. ANTICARIAT PLUS
10. LIBRĂRIILE:NET
https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452
https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top
14. ANTICARIAT NOU
https://anticariatnou.wordpress.com/
15.OKAZII
https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150
16. ANTIKVARIUM.RO
17.ANTIKVARIUS.RO
18. ANTICARIAT URSU
https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home
19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS
20. EDITURA SPANDUGINO
21. FILATELIE
22 MAX
http://romanianstampnews.blogspot.com
23.LIBREX
https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom
24. LIBMAG
https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/
https://www.libris.ro/account/myWishlist
http://magiamuntelui.blogspot.com
27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/
28.RADIO ARHIVE
https://www.facebook.com/RadioArhive/
29.IDEEA EUROPEANĂ
https://www.ideeaeuropeana.ro/colectie/opere-fundamentale/
30. SA NU UITAM
31. CERTITUDINEA
32. F.N.S.A
https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html
Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ
1. Radu Sorescu - Petre Tutea. Viata si opera
2. Zaharia Stancu - Jocul cu moartea
3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi
4. Ioan Slavici - Inchisorile mele
5. Gib Mihaescu - Donna Alba
6. Liviu Rebreanu - Ion
7. Cella Serghi - Pinza de paianjen
8. Zaharia Stancu - Descult
9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte
10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani
11. George Calinescu Cartea nuntii
12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…
Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.
© 2024 Created by altmarius. Oferit de
Embleme | Raportare eroare | Termeni de utilizare a serviciilor
Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !
Alătură-te reţelei altmarius