altmarius

cultură şi spiritualitate

Kr.e. 356. július 21. | Artemisz templomának pusztulása

Szerző: Tarján M. Tamás 

Kr. e. 356. július 21-én pusztult el az ókor hét csodájának egyike, Artemisz epheszoszi temploma, a hellén világ leghíresebb szentélye. A páratlan szépségű épületet Theopomposz történetíró szerint egy Herosztratosz nevű becsvágyó ember gyújtotta fel, mindössze azért, hogy beírja a nevét a történelembe. 

A mai Izmir városától nagyjából 50 kilométerre fekvő Epheszosz az ókor egyik legnépesebb kikötővárosa volt, mely a Kaüsztrosz folyó torkolatában épült fel. A terület a kőkorszak óta lakott volt, Artemisz híres templomának helyén pedig már a trójai idők óta állt egy szentély, melyet Kallimakhosz ókori költő szerint az amazonok építettek, vélhetően azonban egy hasonló tulajdonságokkal bíró ión istennő tiszteletére. Artemisz az ókori görög mondavilágban a vadászat, az erdő, a szüzek és a fiatal nők védelmezője volt, akinek alakja a római korban Diana istennővel forrt össze. A régészek annyiban osztják Kallimakhosz véleményét, hogy a templom történetének valóban három korszakát különböztetik meg, melyek közül az első a bronzkor korai évszázadaiba nyúlik vissza. Ekkor a terület agyagos talaján egy viszonylag szerényebb épület állt, amit a híradások szerint egy áradás pusztított el a Kr. e. 7. században.  

Ezt követően a lüdiai Kroiszosz – elterjedtebb nevén Krőzus király – legendás gazdagságának köszönhetően épült újjá a szentély, melyet Khersziphrón és fia, Metagenész terveztek. Az Artemiszion munkálatai állítólag 120 éven keresztül zajlottak, de miután a templom elkészült, csodálatos külsejével felülmúlt majdnem minden emberi alkotást: a leírások szerint az istennőnek emelt kegyhely mintegy 51 méter széles és 105 méter hosszú volt, és szinte teljesen márványból épült fel. A szentély központi épületében őrizték az istennő 2 méter magas szobrát, mely ébenfából készült, és fényűző öltözéket viselt, ezüstből és aranyból. A cédrusfából épült tetőzetet összesen 127 – 18 méter magas –  márványoszlop tartotta, melyek aranyfestékkel és különleges kövekkel – esetleg drágakövekkel – voltak díszítve. 

A világhírű templom végül Kr. e. 356-ban Herosztratosz őrült tervének áldozata lett, aki elhatározta, hogy az Artemiszion elpusztításával tesz szert világhírnévre. Theopomposz leírása szerint a férfi már korábban is ismert volt hasonló bűncselekményeiről, ám valahogy mégis lehetőséget talált arra, hogy egy éjszakára belopakodjon a templomba. Július 21-én éjjel hatalmas lángok riasztották Epheszosz lakosságát, melyek elpusztították a csodás szobrokat, díszítéseket, és miután felfalták a faszerkezetet, vélhetően összedöntötték a márványból készült épület egészét is. A város tanácsa úgy döntött, Herosztratoszt – akinek neve később egybeforrt a narcisztikus hajlamú bűnözőkével – nem elég halállal büntetni, hanem gondoskodni kell arról is, hogy tettével ne érje el célját: Epheszoszban ezért a későbbiekben életével fizetett, aki kiejtette ezt a gyújtogató elátkozott nevét. A tettes egyedül az esetet megörökítő Theopomposznak köszönheti, hogy szándéka végül mégis teljesült.  

Artemisz temploma ezután két évtizeden keresztül romokban hevert: a Perzsa Birodalmat meghódító Nagy Sándor Kr. e. 334-ben felajánlotta, hogy újjáépítteti a szentélyt, de mivel cserében azt kérte, hogy nevét örökítsék meg a szent helyen, az epheszosziak nem fogadták el ajánlatát. Az új templom munkálatai csak Kr. e. 323-tól, Alexandrosz halála után kezdődtek meg, a harmadik Artemiszion aztán felülmúlta a második szentélyt is. Az istennő kegyhelye szerencsésen túlélte a római hódítást, és a latin uralom 500 évében – az Artemiszhoz hasonló feladatokat ellátó – Diana kultuszát ápolták itt.

Miután Theodosius császár (ur. 379-395) 391-es rendelete értelmében a kereszténység államvallás lett a Római Birodalomban, az Artemisziont bezárásra ítélték, és a következő évtizedek, évszázadok során építőköveire bontották, majd széthordták. Az egykor félmilliós városhoz hasonlóan, a mai Efes közelében fekvő templomból már csak pár építőkő és néhány helyreállított oszlop maradt meg, mely turistalátványosságként szolgál az odalátogatók számára. 

Vizualizări: 34

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

209 state 

(ultimul: Eswatini)

Numar de steaguri: 273

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 33

1 stat are peste 700,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 50,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

4 state are peste 10.000 clickuri (Franta, UngariaSpania,, Marea Britanie,)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia,  Canada,  )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

20 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4.ANTICARIAT UNU

https://www.anticariat-unu.ro/wishlist

5. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

6. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

7. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

8. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. LIBRĂRIILE:NET

https://www.librariileonline.ro/carti/literatura--i1678?filtru=2-452

11. LIBRĂRIE: NET

https://www.librarie.net/cautare-rezultate.php?&page=2&t=opere+fundamentale&sort=top

12.CONTRAMUNDUM

https://contramundum.ro/cart/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15.OKAZII

https://www.okazii.ro/cart?step=0&tr_buyerid=6092150

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. ANTICARIAT URSU

https://anticariat-ursu.ro/index.php?route=common/home

19.EDITURA TEORA - UNIVERSITAS

http://www.teora.ro/cgi-bin/teora/romania/mbshop.cgi?database=09&action=view_product&productID=%20889&category=01

20. EDITURA SPANDUGINO

https://edituraspandugino.ro/

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23.LIBREX

https://www.librex.ro/search/editura+polirom/?q=editura+polirom

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/carti-la-preturi-sub-10-lei/filtre/edituri/polirom/

25. LIBRIS

https://www.libris.ro/account/myWishlist

26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.IDEEA EUROPEANĂ

https://www.ideeaeuropeana.ro/colectie/opere-fundamentale/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. CERTITUDINEA

www.certitudinea.com

32. F.N.S.A

https://www.fnsa.ro/products/4546-dimitrie_cantemir_despre_numele_moldaviei.html

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24, 2021.

© 2024   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor