altmarius

cultură şi spiritualitate

Kr. e. 168. június 22. | A püdnai csata

Szerző: Tarján M. Tamás

„Az elefántok után a latin szövetségesek indultak támadásra, s ők futamították meg a balszárnyat, középen pedig a beékelődött második legio szétzilálta a phalanxot. S a győzelemnek nem is lehet nyilvánvalóbb okát adni, mint azt, hogy a mindenhol folyó számos összecsapás következtében megingott phalanx először megzavarodott, majd szétszóródott. Pedig ennek az alakzatnak az ereje, ha lándzsáit előrenyújtva összetömörül, ellenállhatatlan.”
(Livius leírása a csata kulcsmomentumáról)

Kr. e. 168. június 22-én ütköztek meg Perzeusz makedón király (ur. Kr. e. 179-168) és a római Lucius Aemilius Paullus seregei Püdna mellett, ahol a köztársasági legiók elsöprő győzelmet arattak a hagyományos falanxban harcoló hellének felett. A thesszáliai síkon vívott csata végül nem csak hadászati szempontból bizonyult sorsfordítónak: veresége következtében Perzeusz kapitulációra kényszerült, így a harmadik makedón háború a Nagy Sándor (ur. Kr. e. 334-323) halála óta fennálló Antigonida-dinasztia bukásával ért véget.

Makedónia először Perzeusz édesapja, V. Philipposz (ur. Kr. e. 221-179) idején került összetűzésbe Rómával, miután a király Karthágó segítségével igyekezett megvalósítani birodalomépítő terveit, és Kr. e. 215-ben szövetségre lépett Hannibállal. A köztársaság erejét ekkoriban lekötötte a pun háború, így az első összecsapás kompromisszumos békével zárult, Kr. e. 200-ban azonban a két mediterrán hatalom ismét a fegyverekhez nyúlt. A második makedón háború már Róma és a vele szövetséges hellén államok elsöprő győzelmével végződött, aminek következtében V. Philipposznak le kellett mondania korábbi hódításairól, át kellett adnia flottáját, és kártérítést kellett fizetnie ellenfelei számára. A Titus Flaminius által diktált béke gyakorlatilag véget vetett Makedónia nagyhatalmi státusának, ami az Antigonidákat utóbb természetesen revánsra sarkallta. Jóllehet, Philipposz hátralévő életében Róma hű szövetségesének mutatkozott, ambiciózus utódja, Perzeusz később komoly diplomáciai előkészületeket tett annak érdekében, hogy visszavághasson a vereségért.

A fiatalember már trónra lépése előtt szembekerült a rómaiakkal, ugyanis rábeszélte édesapját a köztársasággal jóval szívélyesebb viszonyt ápoló fivére, Démétriosz meggyilkoltatására, így Kr. e. 179-ben ő szerezte meg a főhatalmat. Perzeusz házassága révén hamarosan szövetségre lépett a Szeleukidákkal, ezenkívül pedig számos illír és trák törzset, valamint több, korábban Rómához közeledő poliszt és államocskát is a maga oldalára állított. Makedónia ilyetén megerősödése természetesen meglehetősen távol állt a köztársaság érdekeitől, II. Eumenész pergamoni királynak (ur. Kr. e. 197-159) köszönhetően pedig a megfelelő casus bellit is sikerült megtalálni Perzeusz letöréséhez. A kis-ázsiai állam uralkodója a Rómával kötött szerződések felrúgásával vádolta meg Makedóniát a szenátus előtt, így Kr. e. 171-ben a köztársaság megindította a harmadik háborút.

A kezdetekkor Róma komoly stratégiai előnyre tett szert, ugyanis Quintus Marcus Philippus váratlan partraszállásával megakadályozta a boiót szövetség lázadását, az év egyik consulja, Publius Licinius Crassus pedig mélyen benyomult seregével Thesszáliába. Mivel a makedón uralkodó hosszú ideig vonakodott bevetni teljes haderejét a rómaiak ellen, a köztársasági hadvezérek több kisebb ütközetben is győzelmet arattak, az év második felében azonban Fortuna átpártolt a másik oldalra. Perzeusz előbb Kalliniko mellett diadalmaskodott, majd több várost is visszafoglalt az ellenségtől, ám Róma elutasította a király által felkínált békét. A következő esztendőben aztán patthelyzet alakult ki a felek között, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy a római legiók sokkal inkább a görög városok kifosztására, mintsem a háborúra koncentrálták erejüket. A makedón király eközben az illíreket, a Szeleukidákat, sőt, még II. Eumenészt is igyekezett rábírni a hadba lépésre, ám törekvései javarészt kudarcot vallottak, ráadásul a köztársaságiak egy váratlan húzással jelentős taktikai előnyre tettek szert. Kr. e. 169-ben Quintus Marcus Philippus csapatai átkeltek az Olümposz hegyláncain, aminek révén ismét Thesszália lett a háború legfőbb hadszíntere.

Perzeusz a következő tavasszal az Elpeusz folyónál ütött tábort, amely a heves esőzésektől megáradt, ezáltal természetes védvonalat biztosított a makedónok számára. A Kr. e. 168 elején kinevezett új római főparancsnok, Lucius Aemilius Paullus június közepén érkezett meg az Elpeusz túloldalára, majd csellel megpróbálta kimozdítani ellenfelét kedvező pozíciójából. Paullus egyik alvezére, Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum – a Hannibált legyőző Scipio unokaöccse – az ellenség megtévesztése céljából kelet felé indult, mintha csak alkalmas gázlót keresne, ám az éj leple alatt délnyugat felé fordult, hogy megkerülje az Elpeuszt és a közelben húzódó hegyláncot. Scipio végül nem tudta meglepni Perzeuszt, ugyanis a király egy áruló révén tudomást szerzett a cselről, ám a rómaiak ellen küldött hadtest vereséget szenvedett, így a makedón fősereg Püdnáig vonult vissza. Ez a thesszáliai falu egy kiterjedt síkságon feküdt, tehát kiváló lehetőséget biztosított a falanx kibontakozására, ezért Perzeusz úgy döntött, itt ütközik meg Paullusszal. Látszólag a körülmények is a királynak kedveztek, ugyanis körülbelül 44 000 katonával rendelkezett, míg a római tábornok csupán 30 000 főt tudott hadrendbe állítani. A két sereg java részét a falanxba, illetve legiókba szerveződő gyalogság adta, amely a centrumban foglalt helyet, ám felek a szárnyakon könnyű- és nehézlovasokat, könnyű fegyverzetű gyalogosokat, sőt – római részről – még elefántokat is harcba küldtek.

A források szerint a csata délután 3 óra körül, a makedónok támadásával vette kezdetét. A falanx látszólag megállíthatatlanul nyomult előre a római tábor felé, ugyanis a látványtól megrettenő legionáriusok rohama és az elefántok bevetése egyaránt hatástalannak bizonyult Perzeusz seregével szemben. Paullus egyetlen esélyt látott az ütközet megfordítására: visszavonta csapatait a hegyek lábához, ahol a diadalmasan előretörő makedón alakzat lassan szétzilálódott. Miután a sziklás terepen a falanx kellőképpen felbomlott, a római tábornok rohamot vezényelt, mely során a gyorsan mozgó legionáriusok beszivárogtak az ellenség soraiban támadt résekbe, és – hosszabb kardjaik révén – borzasztó vérfürdőt rendeztek. A látszólag áttörhetetlen, ám lomha alakzatra alapozó makedónok alulmaradtak a római taktikával szemben, mely kisebb, rugalmasabb és gyorsabb egységekre épített. Perzeusz ezért keserves árat fizetett, ugyanis alig egy óra elteltével katonáinak több mint a fele elesett, vagy Paullus fogságába került. Mindennek ellenére a makedón uralkodó hálát adhatott a sorsnak, hiszen ha az ütközetre egy korábbi órában kerül sor, akkor a köztársasági sereg sokkal súlyosabb veszteségeket okozott volna a legyőzötteknek; többek között Perzeusz is a beálló sötétségnek köszönhette, hogy lovasságával elmenekülhetett a harcmezőről.

A király futása végül is hiábavalónak bizonyult, hiszen miután hadserege java részét elveszítette a püdnai mezőn, kénytelen volt megadni magát Paullusnak. A hadvezér a szenátus utasítására hamarosan Rómába küldte Perzeuszt, akit előbb fogolyként körbehurcoltak ellenfele diadalmenetében, majd házi őrizetbe helyeztek. A harmadik makedón háború lezárásaként a köztársaság több százezer embert telepített át Hellászból, illetőleg négy részre osztotta az Antigonidák királyságát, melyet 22 évvel később Macedonia provinciaként kebelezett be.

Vizualizări: 50

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor