Közelebb juthattunk a marsi metánrejtély megoldásához

[Magyar lap]

TUDOMÁNY

2019.08.23.LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA

https://ng.hu/tudomany/2019/08/23/kozelebb-juthattunk-a-marsi-metan...

A Mars felszínéről szivárgó, kis mennyiségű metán jelenlétét a Curiosity rover mérései, valamint a vörös bolygó körül keringő, légköri gázokat vizsgáló szonda adataiból ismerjük. Vajon miből eredhet a metán?

FORRÁS: NASA/ JPL

A  Földön metán képződhet biológiai és geokémiai folyamatokban egyaránt, így feltételezhetően ezek valamelyike felelhet a marsi metánért is. A Curiosity rover a Gale-kráterben rögzített metánméréseket, míg az ExoMars TGO légkörvizsgáló szonda a Mars körül keringve a légkör magasabb rétegeiben mutatta ki a metán jelenlétét, jelentősen alacsonyabb mennyiségben, a két adat látszólag ellentmondásban áll. Mindkét mérésben találtak ciklikus ismétlődéseket, azonban a legújabb eredmények már a napi ingadozást is jelzik.

Ezen eredményekből egy kanadai-ausztrál vezetésű nemzetközi kutatócsoporttudta kiszámítani azt, hogy naponta 2,8 kg metán szivároghat a Gale-kráterben a talajból. A kráterben éjszaka felgyülemlik a szivárgó gáz, ahogy szélcsendes időben a köd is megül egy völgyben. Alkonyat után elkezd hűlni a talaj, s pár óra elteltével a kráter alján néhány méteres magasságig a légréteg nem tud elkeveredni a magasabban lévővel, így a gáz is ebben a talaj menti rétegben koncentrálódik. Reggel, a napsütés hatására felmelegedő felszínről felfelé kezd áramlani a levegő, s az éjjel felszaporodott gáz a magasba emelkedik és elkeveredik, ezzel igen jelentősen csökken a koncentrációja az éjszakaihoz képest, megközelítve azt, amit az űrszondáról is mértek. Ez a folyamat eredményezte a Curiosity méréseiben a nappali és az éjjeli adatok közti különbséget.

Ilyen lehetett a Gale-kráter tó korában, a valós kráterfotóból készült fantáziarajz.

FORRÁS: NASA / JPL

A 3,8 milliárd éve egy aszteroida becsapódása során keletkezett Gale-kráter egykor, sok millió éven át tómeder volt, a régmúlt tavának üledékei a jelenlegi felszín alatt, részben betemetve találhatóak. Számos helyen, leginkább a kráterperemnél, a szél eróziós hatására az egykori üledék újra láthatóvá is vált. Még tó korában a vízbe hulló szerves szenet tartalmazó mikrometeoritok alapanyagként felhalmozódhattak az üledékben, s később képződhetett belőle metán, a víz és a kőzetek közti kémiai folyamatokban. A Geophysical Research Letters szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint, az egykor kialakult metán a talaj mikrorepedésein keresztül szivároghat a felszínre.

Hasonló jellegű területek másutt is lehetnek a Marson, így a jövőbeli mérések felfedhetnek további metánszivárgásokat is. A mostani tanulmányban feltárt összefüggések segítségével pedig már sejteni lehet, hogy hol érdemes ezeket keresni.