altmarius

cultură şi spiritualitate

Kik keresték fel a boldog békeidőkben a régi Városliget pavilonjait és korzóit?

2021. április 12. 10:59

A Városliget fénykorában, az 1870-es évektől az I. világháborúig terjedő időszakban, de még a két világháború között is nagy volt a különbség a hétköznapok és a vasárnapok közönsége között. A hétköznapokon az úri nép, az arisztokrácia és a pesti polgárság használta a Ligetet. A kellemes környezet számukra elsősorban a társas élet színtereként szolgált. A korzó a hétköznapokon délután élénkült fel igazán. A zenepavilonokból szólt a zene, körülöttük színes forgatagban kavargott a fővárosi elit. Itt mutatták be a legújabb divat szerinti toaletteket a hölgyek, korzózás, sétálás, kávézás közben itt találkoztak a barátok, ismerősök.

K

liget
Az Ezredéves Kiállítás korzója az Iparcsarnok előtt, középpontban a zenepavilonnal (Goró Lajos rajza, Vasárnapi Újság, 1896. 42. szám

A Stefánia út megnyitását követően, az 1880-as évektől a Városliget nevezetes látványosságának számított délutánonként a lovas és kocsikorzó.

A Fővárosi Lapokban, 1893-ban megjelent írásában Adorján Sándor így festette le a Stefánia-korzót: „A „társaság” itt van mind. Gyönyörű lovak, ezüstös szerszámok, csillogó fényességű hintók egymásután karikáznak előttünk, mutatva, hogy minő méltósággal és elfojtott ásítással hurcoltatják magukat gazdáik a fasor egyik végétől a másikig. Kiváló figyelmet csupán arra fordítanak, hogy minél több ösmerőst fedezhessenek föl, akiknek köszönését kiváló nyájasságú leereszkedéssel fogadhassák.”

A korzó népe kocsizott, gyalogolt vagy az út menti székeken ült és bámulta egymást. A Stefánián az egyik fő elfoglaltság a többiek megnézése és kritizálása volt. Ez számított a legfontosabb témának a hosszú Buchwald-széksoron üldögélve vagy séta közben.

Mikor azután a hölgyek elfáradtak, a családokat, baráti társaságokat Kolegerszky Viktor elegáns kioszkja várta, ahol minden délután katonazene szólt, és kávézás közben folytathatták a korzó izgalmas eseményeinek megbeszélését.

A hétköznapokat munkával töltő alsóbb rétegek – bakák, cselédek, kétkezi munkások – a ritka kivételektől eltekintve vasárnaponként és az ünnepnapokon jutottak el a Ligetbe. Ők elsősorban szórakozni akartak, kikapcsolódni a hétköznapok egyhangúságából.

A mutatványos bódék vasárnaponként már kora hajnalban kinyitottak. Az úri közönségtől elkülönülve, a vurstli környékén hajnaltól késő estig folyt a felszabadult szórakozás, mely sokszor féktelen mulatozásba csapott át.

A Ligetnek ez a tömegek által látogatott, északi része kevésbé volt parkosított és rendezett, de a látványos homlokzatú mulatóbódék valóságos mesevilágot varázsoltak a szórakozni vágyók köré.

Természetesen akadt a mulató bódék között néhány igényesebb kivitelű építmény is. Az alábbi képeslap bal oldalán a Scheffner-féle körhinta pavilonja látható, mögötte a Feszty-körkép második épületének tetőzete. A 2. világháborúban az utóbbi megsemmisült, a körhinta azonban túlélte a háborút, s a vurstli mulató bódéi közül egyetlenként, napjainkig fennmaradt.

1950-2013 között a Vidámpark üzemeltette, azóta pedig az Állatkert működteti a műemlékké nyilvánított pavilont, melynek 1997-es rekonstrukciója kiérdemelte a rangos Europa Nostra-díjat. Az Állatkeri körút mentén álló régi körhintaház nyolcszögletes alaprajzú, szecessziós stílusú épület.

Belül barokkos-rokokós falfestmények díszítik. Sátortető fedi, a tetején nyolcszögletű laternával. Belsejében, a mesébe illő, vidám hangulatú körhintán, faragott falovacskák, csónakok, forgó gondolák és tükrös hintók kaptak helyet.

A központi korongrészen pedig egy díszes pavilont helyeztek el, mintha ezzel utalnának – pavilon a pavilonban – a környezetre, a többi városligeti pavilonra.

A Városliget életének megvolt a bejáratott, hagyományokon alapuló rendje egészen a 2. világháborúig, amikor a bombázások brutálisan lerombolták a létesítmények jelentős részét. A polgári életforma színtereinek és intézményeinek egész sora tűnt el.

Az enyészeté lett a Gerbeaud Pavilon, a Fővárosi Nagyvendéglő, a Stefánia úti kioszk, az impozáns Iparcsarnok. A szovjet megszállás hátszelével létrejött új rend pedig megpróbálta módszeresen felszámolni a hagyományokon alapuló polgári életforma alapjait is.

Az úrinak minősített Angolparkot a dolgozók Vidámparkjává alakították. Az egykori, elegáns kávézók és kioszkok helyén állami vállalatok igénytelenebb megjelenésű kerthelyiségei fogadták a kicserélődött vendégkört.

Az előző korszak megmaradt építményeit – a Széchenyi Fürdőt, Vajdahunyad várát, a régi Műcsarnokot, a megcsonkított Közlekedési Múzeumot – úgy-ahogy rendbetették, de időtálló új létesítmény a közelmúltig gyakorlatilag nem épült a Liget területén az elmúlt fél évszázadban.

A BNV-k kiállítási pavilonjai között akadt ugyan néhány figyelemre méltó, de ezeket egy kivétellel vagy elbontották vagy a kiállítás bezárása után máshol állították fel. Az 1970-es évek elején kivonuló nemzetközi vásár néhány lepukkant irodaépületet hagyott maga után.

Összességében a szocialista korszak 21. századi hagyatéka egy szedett-vedett, bódékkal tűzdelt épületkavalkád. Ennek az igénytelenségnek vethet véget a Liget megújításának átfogó programja, melynek része a most megnyíló Pavilonkert. Ha a Feszl-féle tervek alapján emelt pavilonokat beillesztjük a Liget vázlatosan bemutatott építménytörténetébe, jobban megérthetjük, mire is szolgálnak.

Az ócska bódékat felváltó új pavilonok egyrészt betöltik azt a kereskedelmi funkciót, melyre valós igény mutatkozik az ide érkezők részéről. A látogatók azonban nem vásárolni jönnek elsősorban a Ligetbe. A számukra igazán fontos szolgáltatást a vendéglátó pavilonok és a felújított villamos-végállomás nyújtják majd.

A kávézó, a cukrászda és étkezde elsődleges feladata a szabadtéri étel- és italfogyasztás kiszolgálása lesz, ezáltal életre kelhet egy új, szabadtéri kioszk.

A múlt ismeretében érdemes minél több asztalt és széket elhelyezni a pavilonok körül, hogy a Városligetbe látogatók a szabadban, a teraszokon vagy a napernyők alá leülve étkezés, kávézás közben nézelődhessenek, beszélgethessenek. Létrejöhet a társasági élet egy újabb színtere a fővárosban,  illeszkedve a hely szelleméhez, az évszázados városligeti hagyományhoz.

Vizualizări: 2

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

24 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

2. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

3. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

6 ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

7. DEPOZITUL DE CARTI 

http://www.calinblaga.ro/

8. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro/

9. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

10. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

11. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

12. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

13. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

14. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

15.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

16. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

17. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

18. TIMBREE

www.timbree.ro

19. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

20 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

21. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

22. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

23. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro/

24. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

25. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

26.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

27.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

http://www.editura.uaic.ro/produse/colectii/documenta/1

28. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

29. EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

32. NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor