altmarius

cultură şi spiritualitate

Ki volt Jean-Georges Noverre, akinek a születésnapján a tánc világnapját ünnepeljük?

1727. április 29-én született Párizsban és 1810. október 19-én hunyt  el Saint-Germain-en-Laye-ban Jean-Georges Noverre, a balett egyik nagy újítója, akinek 1760-as Levelek a táncról című műve egykor forradalminak számított, de ma is megkerülhetetlennek számít. „A természetet választottam vezéremül, ez adott nekem mintát, ez tanított meg, hogyan kell a táncot beszéltetni, hogyan lehet a tánccal minden szenvedélyt megfesteni és az utánzó mûvészet rangjára emelni” – fogalmazott a francia táncművész és balettmester, a műfaj egyik nagy reformere, akinek születésnapján ünnepeljük a tánc világnapját.

Olyan zeneszerzőkkel dolgozott, mint Gluck, Mozart, Rameau, François Granet, többnyire Molière-, Voltaire-, Diderot-, Corneille- és Racine-drámák alapján írta meg mintegy 150 balettlibrettóját.

Noverre ítélete lesújtó volt saját korát illetően: „a tánc oly kevéssé expresszív vagy drámai manapság, hogy babák vagy gépek könnyedén helyettesíthetnék a táncost.” Nem véletlen, hogy szakított az addigi spektákulumokkal, ünnepi allegóriákkal, a hangsúlyt a valóságábrázolásra fektette, és elsőként vallotta, hogy a balett komplex művészeti forma, amely integrálja a táncot, a drámát, a zenét, a képzőművészetet.

A technikai tudással szemben a kifejezőerő primátusát vallotta. Esztétikai nézeteit, elméleti és gyakorlati okfejtéseit tartalmazza az 1760-ban Lyonban, majd Stuttgartban is kiadott Levelek a táncról és a balettről, ami egész Európában felborzolta a táncos kedélyeket. (Érdekesség, hogy a kötete csak 1955-ben jelent meg magyarul.)

„Elszántam magam, hogy új irányt adjak a táncművészetnek. Éreztem, hogy a balettben is lehet költőit alkotni, mellőztem a szimmetrikus alakzatokat, s a lábak és karok mechanikus mozdulataihoz az ember egész testi-lelki mivoltának mozgását kapcsoltam… A természetet választottam vezéremül, ez adott nekem mintát, ez tanított meg arra, hogyan kell a táncot beszéltetni, hogyan lehet a tánccal minden szenvedélyt megfesteni, és az utánzó művészet rangjára emelni” – írta Noverre egy alkalommal Voltaire-nek.

Táncos lett, bár apja katona volt, és svájci származású szülei neki is ezt a pályát szánták. Hiába léptette fel mestere, Dupré már 6 éves korában Fontainebleau-ban, és került sor első komoly fellépésére 1743. június 8-án a párizsi Opéra-Comique-ban, nem kap tehetségének megfelelő állást. Még tizenévesen táncolt II. Frigyes és Henrik porosz herceg előtt Berlinben, a drezdai udvarban és Strasbourgban, ahol 20 évesen balettmesteri állást kapott. Itt készítette el élete első nagy koreográfiai sikerét, Lyonban pedig, ahol táncosként is színpadra állt, bemutatták első balettpantomimját.

Ide kapcsolódik:
A tánc világnapja - Online maraton a Papagenón

1755-ben Londonba vitt az útja, ahol a korszak vezető színészével, David Garrickkel dolgozott, és a Drury Lane Theatre-ben egészen új színjátszási módszerekkel ismerkedett meg. Ez ahhoz vezetett, hogy a táncszínpadokon bevett formákat és sablonokat teljesen felülírta, és olyan forradalminak számító dolgokat vezetett be, mint az érzelemkifejezés és valódi drámaiság, a jelmezekben pedig a természetességet tartotta előtérben. Noverre szemléletének változását a Garrick könyvtárában talált kortárs szerzők és latin auktorok művei mellett elősegítették a 18. század elejének vezető balerinájának, Marie Sallénak a formai és kifejezésbeli újításai, köztük a maszk vagy a rizsporos paróka elvetése, a súlyos ruhák helyett könnyű muszlinszoknya választása. Bár Noverre színrelépésekor Sallé már befejezte a pályát, szakmai és személyes hatása továbbra is erős volt.

Stuttgartban új Opera- és balettszínházban ideális körülmények között dolgozhatott és valósíthatta meg elképzeléseit. Jomelli zeneszerző, Bouquet jelmez- és Servandoni díszlettervező, szcenikus, valamint 100 tagú balettkar és 20 szólista valósította meg Noverre heroikus balettpantomimjeit és balettdrámáit, amelyek közül az első, az 1763-as Médea olyan erős hatással volt a nézőkre, hogy voltak, akik elájultak vagy sikoltozva rohantak ki.

Ide kapcsolódik:
Művészeket díjaztak a tánc világnapja alkalmából

Mária Terézia hívására Bécsbe utazott, ahol Marie Antoinette táncmestere lett, a testőríró Bessenyei György pedig rajongója lett művészetének:„Nóver egy csudálatos tehetségű táncmester és poéta, ki a régiségeket Bécsnek előhordja, Páris ítéletéből csinált egy táncot. … E táncban Delfén táncosnő Vénusz istenasszonynak személyét játszotta, ki szökéseiben Vénuszt megcáfolni láttatott.” Ekkoriban járt Magyarországon is, Esterházy Miklós kismartoni birtokán lépett fel a Párizs ítélete című balettjével.

Ide kapcsolódik:
Harisnya- és cipőforradalom - A klasszikus balett útja a barna spicc cipőkig

XV. Lajos halála után visszatért Franciaországba, Marie Antoinette pedig kinevezte a Párizsi Opera élére. A balett-társulat vezetőjeként reformelképzeléseivel az együttesben nem aratott osztatlan sikert, és a főváros közönsége is túl konzervatív volt művészi elveire. A forradalom kitörése után 1791-ben Londonba emigrált, ahol sértett pályatársaival együtt dolgozott. 1800-ban megkapták az amnesztiát és hazatértek, de csalódniuk kellett, a francia főváros mulatni és bálozni vágyott. Saint Germain en Lay-be vonult vissza, tanítványai pedig szétszéledtek a nagyvilágban. Noverre ismét írni kezdett, összes műveit 1803-ban Szentpétervárott, 1807-ben Párizsban adták ki.

Vizualizări: 46

Adaugă un comentariu

Pentru a putea adăuga comentarii trebuie să fii membru al altmarius !

Alătură-te reţelei altmarius

STATISTICI

Free counters!
Din 15 iunie 2009

200 state 

(ultimul: Micronesia)

Numar de steaguri: 264

Record vizitatori:    8,782 (3.04.2011)

Record clickuri:

 16,676 (3.04.2011)

Steaguri lipsa: 42

1 stat are peste 660,000 clickuri (Romania)

1 stat are peste 100.000 clickuri (USA)

1 stat are peste 40,000 clickuri (Moldova)

2 state au peste 20,000  clickuri (Italia,  Germania)

1 stat are peste 10.000 clickuri (Franta)

6 state au peste 5.000 clickuri (Olanda, Belgia, Marea Britanie, Canada, UngariaSpania )

10 state au peste 1,000 clickuri (Polonia, Rusia,  Australia, IrlandaIsraelGreciaElvetia ,  Brazilia, Suedia, Austria)

50 state au peste 100 clickuri

16 state au un click

Website seo score
Powered by WebStatsDomain

DE URMĂRIT

1.EDITURA HOFFMAN

https://www.editurahoffman.ro/

2. EDITURA ISTROS

https://www.muzeulbrailei.ro/editura-istros/

3.EDITURA UNIVERSITATII CUZA - IASI

https://www.editura.uaic.ro/produse/editura/ultimele-aparitii/1

4. PRINTRE CARTI

http://www.printrecarti.ro/

5. ANTICARIAT ALBERT

http://anticariatalbert.com/

6. ANTICARIAT ODIN 

http://anticariat-odin.ro/

7. TARGUL CARTII

http://www.targulcartii.ro/

8. MAGAZINUL DE CARTE

http://www.magazinul-de-carte.ro/

9. ANTICARIAT PLUS

http://www.anticariatplus.ro/

10. CARTEA DE CITIT

http://www.carteadecitit.ro 11. ANTICARIAT ON-LINE
http://www.carti-online.com/

12. ANTICARIATUL DE NOAPTE

 http://www.anticariatuldenoapte.ro/

13. ANTICARIATUL NOU

http://www.anticariatulnou.ro

14. ANTICARIAT NOU

https://anticariatnou.wordpress.com/

15. ANTICARIAT ALEPH

https://www.anticariataleph.ro/

16. ANTIKVARIUM.RO

http://antikvarium.ro

17.ANTIKVARIUS.RO

https://www.antikvarius.ro/

18. ANTICARIAT LOGOS

http://www.anticariat-logos.ro/

19. ANTICARIAT.NET

http://www.anticariat.net/informatii-contact.php

20. TIMBREE

www.timbree.ro

21. FILATELIE

 http://www.romaniastamps.com/

22 MAX

http://romanianstampnews.blogspot.com

23. STAMPWORLD

http://www.stampworld.com

24. LIBMAG

https://www.libmag.ro/oferta-carti-polirom/?utm_source=facebook-ads-7-99-polirom&utm_medium=banner-facebook&utm_campaign=7-99-polirom-facebook&utm_content=new-3

25. DAFFI'S BOOKS

https://www.daffisbooks.ro 26. MAGIA MUNTELUI

http://magiamuntelui.blogspot.com

27. RAZVAN CODRESCU
http://razvan-codrescu.blogspot.ro/

28.RADIO ARHIVE

https://www.facebook.com/RadioArhive/

29.NATIONAL GEOGRAPHIC ROMANIA

https://www.natgeo.ro/revista

30. SA NU UITAM

http://sanuuitam.blogspot.ro/

31. MIRON MANEGA
http://www.certitudinea.o

Anunturi

Licenţa Creative Commons Această retea este pusă la dispoziţie sub Licenţa Atribuire-Necomercial-FărăModificări 3.0 România Creativ

Note

Hoffman - Jurnalul cărților esențiale

1. Radu Sorescu -  Petre Tutea. Viata si opera

2. Zaharia Stancu  - Jocul cu moartea

3. Mihail Sebastian - Orasul cu salcimi

4. Ioan Slavici - Inchisorile mele

5. Gib Mihaescu -  Donna Alba

6. Liviu Rebreanu - Ion

7. Cella Serghi - Pinza de paianjen

8. Zaharia Stancu -  Descult

9. Henriette Yvonne Stahl - Intre zi si noapte

10.Mihail Sebastian - De doua mii de ani

11. George Calinescu Cartea nuntii

12. Cella Serghi Pe firul de paianjen…

Continuare

Creat de altmariusclassic Dec 23, 2020 at 11:45am. Actualizat ultima dată de altmariusclassic Ian 24.

© 2021   Created by altmarius.   Oferit de

Embleme  |  Raportare eroare  |  Termeni de utilizare a serviciilor