Kemény Simon

[Magyar lap]

 (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kemény Simon (egyértelműsítő lap).

Kemény Simon
Rippl-Rónai József festménye
Született	1882. augusztus 19. Tass
Elhunyt	1945. január 27.(62 évesen) Budapest
Foglalkozása	költő, író, újságíró
A Wikimédia Commons tartalmazKemény Simon témájú médiaállományokat.

Kemény Simon névvariáns: Kohn[1] (Tass, 1882. augusztus 19. – Budapest, 1945. január 27.) költő, író, újságíró, lapszerkesztő.

Élete, költészete

Tasson, szegény kispolgári családban született, korán árvaságra jutott. Előbb hivatalnok, majd Budapesten újságíró lett: dolgozott a Budapesti Naplónál, írt néhány kritikát, volt dramaturg is, később Az Est című napilap segédszerkesztője lett. Első verseskötete, a Lamentációk 1909-ben jelent meg. Verseit közölte A Hét, a Nyugat és azÚj Idők című folyóirat is, de ő maga egyik irodalmi csoportosuláshoz sem tartozott.

Katolikus volt, bár zsidó családba született,[2] ezért az úgynevezett „zsidótörvények” életbelépése után állásából elbocsátották. 1945. január végén lebombázott kis háza kertjében nyilasok lőtték agyon.

„Vérbeli impresszionista, elbűvöltje minden szépségnek az életben, irodalomban és képzőművészetben, egy kicsit maga is festő, színes szavak, szokatlan valőr-finomságok varázslatos mestere és álmodója.” – írta róla Kárpáti Aurél.[3]Pályakezdése és későbbi éveinek higgadt életszemlélete között nagy a különbség. Korai költészete viszonylagos szabadosságával, dekadensnek tartott motívumaival, kihívó témáival sikert aratott, de felháborította konzervatívabb bírálóit. Később életérzése egyre inkább tragikussá vált, keserűséggel és haraggal nézte a kétségbeejtő világot. Verselése ugyanakkor egyszerűsödött és a népdal könnyed formáihoz közelített.

„Ha meg akarjuk bélyegezni, úgy is mondhatjuk, hogy dekadens és l'art pour l'art poéta volt; ha elismerni akarjuk, úgy is mondhatjuk, hogy a szépség és a szerelem naiv megszállottja. (…) Voltaképpen egy túlszínezett pompával feldíszített, eltakart, de mégis mindújra kiütköző szorongás, sőt rémület költészete ez.”[4]

Munkái

• Lamentációk (versek, Budapest, 1909)
• Balkon (versek, Budapest, 1914)
• Így élem világom (versek, Budapest, 1922)
• Az ördög tarisznyája (versek, Budapest, 1930)
• Reménytelen menekülés (versek, Budapest, 1934)
• Ördögök, tündérek (novellák. Budapest, 1936)
• Hétputtonyos (versek, Budapest, 1938)
• Egy szem vadgesztenye (versek, Budapest, 1961).

1942. január elsejétől a német megszállás napjáig, 1944. március 19-éig vezetett naplója a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában jelent meg (Kemény Simon: Napló, Budapest, 1987).

Jegyzetek

1. Jump up↑ Kemény Simon. Magyar Életrajzi Index
2. Jump up↑ Szász Anna: Párhuzamos olvasmányok 2011-07-10. Galamuscsoport.hu
3. Jump up↑ Kárpáti Aurél: Kemény Simon In: Bóka László Magyar mártír írók antológiájaCserépfalvi, 1947, 129. o.
4. Jump up↑ Hegedüs Géza i. m.

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 461. o.  Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
• Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet. A költészet / Impresszionisták, szimbolisták c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
• Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. (Hozzáférés: 2014. április 27.)

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak

Kemény Simon témában.

• Kemény Simon arcképe (fotó)
• Szász Anna: Párhuzamos olvasmányok 2011-07-10. Galamuscsoport.hu. (Idézetek Kemény Simon háborús naplójából)
• Gyáni Gábor: „A városban ma mindenki arról beszél…” (A szerző Kemény Simon naplóját mint a háborús hétköznapok történeti forrását ismerteti)
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
• Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének ... évi jelentése. Bp., 1940-1943.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.