Karinthy Frigyes

[Magyar lap]

 

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Karinthy Frigyes
1930 körül
Élete
Született	1887. június 25. Budapest, Magyarország
Elhunyt	1938. augusztus 29.(51 évesen) Siófok, Magyarország
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Judik Etel Böhm Aranka
Gyermekei	Karinthy Gábor Karinthy Ferenc
Pályafutása
Karinthy Frigyes aláírása
A Wikimédia Commons tartalmazKarinthy Frigyes témájú médiaállományokat.

Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27. szám alatt

Emléktáblája egykori iskolája falán

Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító.

Élete

Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira.[1][2] 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet.[2] Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.[3][4]

1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor aMagyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.

1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt,[5] aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. GyermekükKarinthy Gábor költő.

1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc(Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capilláriacímű regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolságelméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.[6]

1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.

1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.

Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései ("magyarázom a bizonyítványomat") a mai köznyelvet gazdagítják.

Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül ismertté vált Grätzer József is.

Munkássága

Ifj. Szlávics László: Karinthy Frigyes portré (Budapest, Karinthy Színház)

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőreWittmann Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta életrajzát.

Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. (Erre utalA cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba, folyóiratokba (Nyugat,Magyar Írás, stb.) írt, több, mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiaieszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.

Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.

Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.

Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.

Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb része a lírai jellegű (pl. a Lecke, a Kudarc, az Ősz) – többségük szabadvers: hosszú, központozás nélküli gondolatkitörés (pl. a Számadás a tálentumról vagy aKarácsonyi elégia).

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény: a Micimackóé, és folytatása a Micimackó kuckója. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részét a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást. Őrá utal a Micimackó név.[7][8]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.[9]

Művei

• Utazás a Merkurba – regény – 1898-1901
• Nászutazás a Föld középpontján keresztül – regény – 1902
• Így írtok ti – paródiák – 1912
• Esik a hó – novellák – 1912
• Ballada a néma férfiakról – novellák – 1912
• Együgyű lexikon – 1912
• Görbe tükör – humoreszkek – 1912
• Találkozás egy fiatalemberrel – novellák – 1913
• Grimasz – novellák – 1914
• Két hajó – novellák
• Legenda az ezerarcú lélekről – novellák
• Beszéljünk másról – karcolatok
• Ó, nyájas olvasó – karcolatok
• Aki utoljára nevet – karcolatok
• Így láttátok ti – paródiák
• Tanár úr kérem – novellaszerű humoreszkek (karcolatfüzér) – 1916
• Holnap reggel – dráma
• Utazás Faremidóba – regény
• Krisztus és Barabbás – elbeszélések – 1918[10]
• Bűvös szék – dráma – 1918
• Viccelnek velem – novellák
• A repülő ember – 1920
• Ne bántsuk egymást – humoreszkek – 1921
• Hököm-színház – jelenetek – 1921
• Jelbeszéd – novellák – 1921
• Gyilkosok – novellák – 1921
• Capillária – regény – 1921
• Kötéltánc – regény
• Nevető dekameron – esszék
• Ki kérdezett? – esszék
• Minden másképp van – karcolatok
• Nem mondhatom el senkinek – versek
• A delejes halál – novellagyűjtemény (sci-fi) – 1926
• Hasműtét – novellák
• 100 új humoreszk
• Még mindig így írtok ti – irodalmi karikatúrák
• Barabás – novellák
• Nevető betegek – novellák
• Mennyei riport – regény – 1937
• Utazás a koponyám körül – 1937
• Üzenet a palackban – versek – 1938

Társszerzőkkel

• Polgári kiáltvány a társadalom megmentéséről – 1937

Művei alapján készült filmek

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja.Kerepesi temető 41-1-35, Borsos Miklósalkotása

• Mágia (1917) rendezte Korda Sándor
• Barátságos arcot kérek (1935) rendezte Kardos László
• Tanár úr, kérem (1956) rendezte Mamcserov Frigyes
• Utazás a koponyám körül (1970) rendezte Révész György
• Holnap reggel (1970) rendezte Horváth Jenő
• A Nagy Ékszerész (1978) rendezte Karinthy Márton
• 1 és a semmi (2004) (rövidfilm) rendezte Molnár Péter
• Utazás a koponyám körül (2005) készítette Chi Recordings
• Lux úr szabadalma (2006) (rövidfilm) rendezte Gerő Marcell
• T.U.K. - Tanár úr, kérem (2011) rendezte Mátyássy Áron

Hangoskönyv formában megjelent művei

• Az emberke tragédiája és más íráskák
• Így írtok ti
• Tanár úr kérem
• Utazás a koponyám körül

Műfordításai

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve (Budapest, Kerepesi temető)

• Charles Dickens: Két város regénye
• Stephen Leacock: Rosszcsirkeff Mária és társai
• Stephen Leacock: Gertrúd, a nevelőnő
• Alan Alexander Milne: Micimackó (átdolgozás)
• Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója (átdolgozás)
• Alan Alexander Milne: Micsoda négy nap!
• Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt
• Jonathan Swift: Gulliver utazásai
• Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (fordítóként, majd Koroknay István új fordításának közreműködőjeként feltüntetve)
• Metta V. Victor: Egy komisz kölök naplója
• Frank Wedekind-novellák
• Néhány verset fordított többek között Goethétől, Heinétől, Morgensterntől és Wedekindtől.

Jegyzetek

1. Ugrás fel↑ Belügyminisztérium 1874. július 6-án kelt 27756. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1874. év 2. oldal 25. sor.
2. ^ Ugrás ehhez:^a b Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai. Irodalomtörténeti Közlemények, CVII. évf. 4–5. sz. (2003) 535–544. o.
3. Ugrás fel↑ Alkotók – Karinthy Frigyes. nyugat.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
4. Ugrás fel↑ A mai Berzsenyi Dániel Gimnázium egyik jogelődje a Markó u 35. alatt.
5. Ugrás fel↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. házassági akv. 1427/1914. folyószáma alatt.
6. Ugrás fel↑ Rátkai Árpád: Karinthy Frigyes és a nemzetközi nyelv
7. Ugrás fel↑ Miért Mici a mackó?
8. Ugrás fel↑ Fordította Karinthy Frigyes
9. Ugrás fel↑ 2011. június 2-i lekérdezés
10. Ugrás fel↑ Karinthy Frigyes: Krisztus és Barabbás < Háboru és béke > (magyar nyelven) (papír) pp. 1–155. "Ujságüzem" Könyvkiadó és Nyomda Rt., Budapest., 1918

Források

• Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára 342-345. old. (Korona Kiadó, Budapest, 1992)
• Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972 (Arcok és vallomások sorozat)
• Naplóm, életem (szerk. Szalay Károly), Magvető Kiadó, Budapest, 1964
• Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi fo... Irodalomtörténeti Közlemények 2003. 4-5.
• OSZK gyászjelentések
• Színházi Adattár [1]
• eszperanto.hu: Rátkai Árpád: Karinthy Frigyes és a nemzetközi nyelv. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
• Kulturális enciklopédia

További információk

• Hallgatható művei
• Életrajza – Magyar Irodalom Arcképcsarnoka
• Életrajz – literatura.hu
• Életrajz – Karinthy Frigyes Gimnázium
• Idézetek
• Irodalomtörténet
• Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Szerzői oldala a Molyon
• Eredeti hangfelvétel; Karinthy saját versét mondja
• Karinthy Frigyes a PORT.hu-n (magyarul)
• Kosztolányi és Karinthy kölcsönös ugratásai
• Életrajz, művei magyarul és fordításokban Bábel Web Antológia
• Nagy Lajos: Karinthy Frigyes (Nyugat, 1924)
• Kardos László: Karinthy Frigyes 1–5. (Nyugat, 1926)
• Tersánszky Józsi Jenő: Karinthy Frigyes (Nyugat, 1927)
• Komlós Aladár: Karinthy Frigyes (Korunk, 1927)
• Boross István: Karinthy Frigyes Tanulmány. (Mezőtúr, 1929)
• Pap Gábor: Egy új enciklopédista. ; Kemény Gábor: A végső problémák embere. Karinthy Frigyes (Korunk, 1938)
• Soós László: Karinthy Frigyes halálára. (Napkelet, 1938)
• Nagy Zoltán: Karinthy Frigyes versei. (Nyugat, 1938)
• Mátrai László: Az író és a város. Karinthy Frigyes (Budapest [folyóirat], 1945)
• Szalay Károly: Karinthy Frigyes élete és munkássága ismeretterjesztő előadásokhoz. (A TTIT kiadványa. Bp., 1956)
• Szalay Károly: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem! (Irodalomtörténet, 1957)
• Szalay Károly: Karinthy Frigyes, a költő. (Irodalomtörténet, 1960)
• Szalay Károly: Karinthy Frigyes Kismonográfia. 9 táblával. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. Bp., 1961)
• Hiller István: Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes soproni szereplései. (Soproni Szemle, 1961)
• Halász László: Karinthy Frigyes írói tehetségének pszichológiai elemzése. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
• Weinstein Pál: Karinthy a szemklinikán. (Élet és Irodalom, 1963)
• Szalay Károly: Mítoszokon és legendákon túl. Karinthy Frigyes és a vallás. (Világosság, 1967)
• Mária Béla: Az író és betegsége. (Kortárs, 1967)
• R. Kocsis Rózsa: A magyar groteszk tragikomédiát megteremtő Karinthy Frigyes (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
• Vihar Béla: Karinthy Frigyes szülőháza. (Budapest [folyóirat], 1968)
• Ficzay Dénes: Karinthy Frigyes Aradon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
• Pongrácz Zsuzsa: Karinthy Frigyes filmen. Beszélgetés Révész György rendezővel. (Filmvilág, 1969)
• Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Karinthy Frigyes badar Budapestje. (Budapest [folyóirat], 1971)
• Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében. Kismonográfia. (Arcok és vallomások. Bp., 1972)
• Kardos László: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
• Robotos Imre: A kétkedés és a hit ellentétpárja Karinthy Frigyes humorában. (R. I.: A nevetés vonzásában. Értelmezések a szatíra és a humor köréből. Bukarest, 1973)
• H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája. 1–3. (Budapest [folyóirat], 1974)
• Karinthy Frigyes agyműtéte. Összeáll. Buzády Tibor. (Új Írás, 1975)
• Karl Kraus és Karinthy Frigyes Párhuzamok és hasonlóságok. (Helikon, 1976)
• Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes: Kötéltánc. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
• Nyerges András: „Nem mondhatom el senkinek.“ Karinthy Frigyes versei a képernyőn. (Filmvilág, 1977)
• Szabolcsi Miklós: Halandzsa. Nyelv és valóság Karinthy Frigyes műveiben. (Kortárs, 1978; Levendel Júlia: Így élt Karinthy Frigyes (Így élt. Bp., 1979)
• Tandori Dezső: „Volt valami példátlan izgalom és remény a levegőben…“ Karinthy Frigyes költészetéről. (Irodalomtörténet, 1979)
• Büky László: „A szív idézete: líra.“ A szív főnév használata Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. 1–2. (Nyelvészeti dolgozatok. 192. és 199. Szeged, 1981)
• Egri Péter: Karinthy Frigyes Ibsen-karikatúrájáról. (Irodalomtörténet, 1981)
• Nyéki Károly: Karinthy Frigyes nyíregyházi emléke. (Pedagógiai Műhely, 1981)
• Robotos Imre: Utazás egy koponya körül. (Kismonográfiák. Kolozsvár, 1982)
• Szabó János: Karl Kraus és Karinthy Frigyes Századunk első harmadának két szatirikusa. (Modern Filológiai Füzetek. 34. Bp., 1982)
• „Nézzétek ezt a fotográfiát!“ Karinthy Frigyes összes fényképe. Összeáll. Kovács Ida. Az előszót írta Halász László. (Fototéka. Bp., 1982)
• Búzásy Éva: Karinthy Frigyes és a Színházi Élet. (Irodalomtörténet, 1982)
• Büky László: A mély főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvének képalkotási rendszerében. (Magyar Nyelvőr, 1982)
• Hellenbart Gyula: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes és az elidegenedés. (Új Látóhatás, 1983)
• Büky László: A lélek főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. (Magyar Nyelvőr, 1984)
• Szalay Károly: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes munkássága viták és vélemények tükrében. (Bp., 1987)
• Mennyei riport Karinthy Frigyes-sel. Összeáll. Fráter Zoltán. (Bp., 1987)
• „Elmondtam hát mindenkinek.“ Karinthy Frigyes életéről és műveiről. (Bp., 1987)
• Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes antifreudista regénye. Kötéltánc. – Fülöp László: Egy klasszikus tényregény. Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül. – Kun András: Gondolatok Karinthy Frigyes különös lírai őszinteségéről. (Alföld, 1987)
• Moreau, Jean-Luc:Karinthy Frigyes, avagy akasztófa-kötéltánc. – Mihályfi Márta: Karinthy Frigyes művei külföldön. (Nagyvilág, 1987)
• Rónay László: „Minden álomnál több a valóság.“ A költő Karinthy Frigyes (Napjaink, 1987)
• Robotos Imre: Az értelmetlenség trónfosztása. Karinthy Frigyes (Budapest [folyóirat], 1987)
• Tidrenczel Sándor: Karinthy Frigyes és a nyíregyházi publikum. (Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári Híradó, 1987)
• Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyes-ről. (Bp., 1988)
• Pomogáts Béla: Karinthy Frigyes száz éve. (Nyelvünk és Kultúránk, 1988)
• Büky László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. Monográfia. (Bp., 1989)
• Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyes-ről. Az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Karinthy Frigyes Emlékbizottság által 1988. máj. 17-én és 18-án, Budapesten rendezett ülésszak előadásai. Vál., szerk. Angyalosi Gergely. (Bp., 1990)
• Dérczy Péter: Epikus hagyomány és személyiségválság. Karinthy Frigyes szépprózájáról. (Literatura, 1990)
• Nemes Lívia: Karakter és korszellem. Párhuzamok Ferenczi Sándor és Karinthy Frigyes között. (Thalassa, 1993)
• Juhász Erzsébet: „Találkozás egy haldoklóval.“ Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül c. regényéről. (Iskolakultúra, 1994)
• Nagy Csaba: Privát filmesztétika. Karinthy Frigyes filmtémájú írásairól. (Filmkultúra, 1994)
• Dörgő Tibor: Karinthy Frigyes Kötéltánca és Az ember tragédiája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
• Alföldy Jenő: Tündér és kobold. Karinthy Frigyes: A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései c. ciklusból. (Hitel, 1995)
• Iván Éva: Karinthy Frigyes Kötéltánc című regényének egy lehetséges elemzése. („Modernnek kell lenni mindenestül”? Szeged, 1996)
• Fábián Berta: a differenciált bánásmód és a tanári magatartás ábrázolása Karinthy Frigyes írásaiban. (Magyartanítás, 1996)
• Fráter Zoltán: A Karinthy-életmű. Monográfia. (Bp., 1998)
• A humor a teljes igazság. In memoriam Karinthy Frigyes Vál., szerk. Domokos Mátyás. (In memoriam. Bp., 1998; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2003)
• Takács Edit: Karinthy Frigyes írói névadása a Tanár Úr kérem c. írásában. (Névtani Értesítő, 1999)
• Bónus Tibor: Irónia, paródia, esztétikai szublimáció. Karinthy Frigyes: Így írtok ti. (Alföld, 2000)
• Balogh Tamás: „Csak férfi és nő van.“ Karinthy Frigyes: Capillária. (Tiszatáj, 2000)
• Balogh Tamás: „…állandóan figyelni fognak.“ Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba. (Tiszatáj, 2001)
• Karinthy Márton: Ördöggörcs. Utazás Karinthyába. I–II. köt. (Bp., 2003)
• Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003)
• Takács Edit: Írói névadás Karinthy Frigyes Kötéltánc c. regényében. (Névtani Értesítő, 2003)
• Braun Tibor: Egyetemes lángelme – a hálózatok új tudományának előfutára: Karinthy Frigyes (Magyar Tudomány, 2003)
• Balogh Tamás: Tréfa a humorban. Karinthy Frigyes, a humorista? (Bárka, 2003)
• Büky László: Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái. (Magyar Nyelvjárások, 2003)
• Egyfülü kosár. Karinthy Frigyes szerelmei. Írta és vál. Fráter Zoltán. (Szerelmes magyar írók. Bp., 2007)
• Karinthy Frigyes-emlékszám. (Budapesti Negyed, 2009)
• Nagy Edit: Így írsz te. Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban. (Híd, 2009)
• Tiringer Aranka–Tiringer István: Megküzdés és traumafeldolgozás Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül c. kisregényében. (Pszichoterápia, 2010) Szállási Árpád: Karinthy Frigyes és a medicina. (Orvosi Hetilap, 2010. 8.)
• Tiringer Aranka: Gyász, humor kreativitás Karinthy Frigyes gyermekkori naplóiban. (Új Forrás, 2011)
• Miklós Ágnes Kata: Viszonyulások könyvön kívül és belül – problémafelvetések Karinthy Frigyes Capilláriája kapcsán. (Tudományos Közlemények, 2012)
• Sereg Mariann: Az Így írtok ti szövegeinek textológiai vizsgálata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2012)
• Büky László: Karinthy-groteszkek nyomában. (Forrás, 2014)
• Pesti csillagok. Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona. – A két egyetlen. Karinthy Frigyes, Böhm Aranka és Judik Etel. (F. Z.: Szerelmes Budapest. Irodalmi háromszögek. Bp., 2015).

Kapcsolódó szócikkek

• Esztendő szépirodalmi folyóirat
• Magyar eszperantisták listája
• Eszperente