Jog a biztonsághoz

[Magyar lap]

2019.11.06.NG

https://ng.hu/magazin/2019/11/06/jog-a-biztonsaghoz/

Egy egész Indiát megrázó iszonyú támadás után a nők  több védelmet követeltek – és kaptak – a közterületeken történő zaklatással és bántalmazással szemben.

Nők vesznek részt a havonta tartott Éjféli női séta című eseményen Delhiben. A kezdeményezés 2013-ban indult, amikor egy nő 24 órán keresztül sétált a városon át. A projekt célja most az, hogy a nőknek joguk legyen a közterületeken tartózkodni sötétedés után is, és félelem nélkül járhassanak a városban. Az esemény a Facebookon szerveződik; havonta legalább négyen, de akár tíznél is többen csatlakoznak.

FORRÁS: SAUMYA KHANDELWAL

Írta: Nilanja Bhowmick
Fényképezte: Saumiya Khandelwal

Hat fiatal nő zavartan félkörbe áll; ruhájuk szélét igazgatják. Tunikájuk alá a hagyományos, lenge nadrág helyett farmert húztak – apró jele ez a lázadásnak, nekik mégis sokat számít. Újságírói munkám részeként követem, milyen eredményre jutnak a nők biztonságáért az indiai
nagyvárosokban indított figyelemfelhívó kampány során. Most, 2019 elején néhány külföldi látogatót hoztam ide, a Delhi délkeleti részén fekvő nyomornegyedbe, hogy megismerjék a Gendering the Smart Safe City program résztvevőinek gondolatait.

Usha Vishwakarma önvédelmi fogásokat mutat be diákoknak Ramgarhban, Rádzsasztán állam vidékies részén. Vishwakarmát korábban megtámadták, ám bejelentése dacára a rendőrség nem nyomozott; a nő ekkor alapította meg a Vörös Brigádot. A csoport felvonulásokat, tájékoztató kampányokat és önvédelmi kurzusokat szervez.

FORRÁS: SAUMYA KHANDELWAL

„Elénekelhetjük a dalunkat?” – kérdezte az egyik lány. Persze, feleljük. A lányok kiállása megváltozik – terpeszbe állnak, fejüket fölvetik, eltűnik arcukról a kényszeredett mosoly. Maguk adják a hiphopritmust, tapssal, csettintésekkel, és rappelni kezdenek, ami hindiül elég vadul hangzik:
„Te is mondjad egyszerre velünk,
ez a város a mi közös helyünk,
Senki sem veheti el tőlünk!”

Vajon a külföldiek látják rajtam, hogy próbálom visszatartani a könnyeimet? 42 éves vagyok, családanya. Majd húsz éve járom, főleg egyedül, keresztül-kasul Indiát. Ezeknek a nőknek a történetei és a saját életem mindennapi eseményei alapján olyan társadalom rajzolódik ki, amelyben minden közterületet a férfiak uralnak.

Emlékszem, kamaszként hogyan próbáltam az utánam füttyögők számára eltűnni a bő ruháimban. Húsz évre rá, dolgozó nőként még mindig az autóm ülésébe süppedve próbálok elbújni a tolakodó férfitekintetek elől. Az indiai nők biztonsági statisztikája elkeserítő képet mutat. 2011-ben a National Crime Records Bureau (Nemzeti Bűnügyi Nyilvántartó Iroda) 228 650 nők elleni bűncselekményt, köztük gyilkosságot, nemi erőszakot, emberrablást és szexuális bántalmazást regisztrált. Egy nemzetközi felmérés szerint Indiánál a nők számára csak Afganisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Pakisztán veszélyesebb ország. A nőkkel szemben tanúsított nyilvános viselkedés nemzedékek óta megoldatlan probléma. Azonban a Nirbhaya néven ismertté vált fiatal nő, Jyoti Singh tragikus sorsa nyomán valami megváltozott Indiában – többé nem fogadják el, hogy a veszély hozzátartozik a nők mindennapjaihoz.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. novemberi lapszámában.