II. Rákóczi György

[Magyar lap]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

II. Rákóczi György
II. Rákóczi György.
Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje 1648. október 11. – 1657. október 25. 1658. január 14. – 1659. március 30. 1659. szeptember 24. – 1660. június 7.
Elődje	I. Rákóczi György
Utódja	Rhédey Ferenc
Életrajzi adatok
Teljes neve	Felsővadászi II. Rákóczi György
Született	1621. január 30. Sárospatak
Elhunyt	1660. június 7. (39 évesen) Nagyvárad
Nyughelye	Sárospatak
Házastársa	Báthory Zsófia
Gyermekei	NN (fiú) I. Rákóczi Ferenc (1645–1676)
Édesapja	I. Rákóczi György
Édesanyja	Lorántffy Zsuzsanna
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Rákóczi György témájú médiaállományokat.

II. Rákóczi György Varsó alatt

II. Rákóczi György

II. Rákóczi György (felsővadászi) (Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.) erdélyi fejedelem 1648és 1660 között, megszakításokkal. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia.

Az országgyűlés még apja életében, 1642. február 3-án fejedelemmé választotta. 1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója. 1648. október 11-én lépett trónra.

Felesége, Báthory Zsófia, a Báthori-család utolsó sarja révén kerültek a Báthory birtokok a Rákóczi-család kezére.

Hódítások

Báthory István nyomdokaiba szeretett volna lépni, ezért kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett.[1]1649-ben szövetségre lépett a kozákoknak hetmanjával, Chmielnicki Bogdánnal, majd 1653-ban hűbéri fennhatósága alá vonta Moldvát és Havasalföldet.

Az 1655-ben Lengyelország és Svédország közt újabb háború tört ki. A svédek ellen viszont egy hatalmas koalíció jött létre, s hogy X. Károly Gusztáv svéd király el ne veszítse a háborút Rákóczi segítségét kérte 1656 végén a prostki vereség után, felajánlva neki Dél- és Közép-Lengyelország egy részét, ahol új királyságot alapíthat. Egy évvel ezelőtt a lengyelek is Rákóczihoz fordultak, s ők is felajánlották a koronát, ha Erdély Svédország ellen lép hadba. Az elbizakodott fejedelem, aki túlbecsülte országa erejét azonnal megindította a hadjáratot. A vállalkozáshoz Zrínyi Miklósis nagy reményeket fűzött, mivel Rákóczi (akihez a két román vajdaság is hű volt) akkor az egyesült erdélyi-magyar-lengyel-svéd-román sereggel a törökök ellen fordul és akkor talán a Balkánt is sikerül visszafoglalni.

1657 januárjában nem törődve a Porta tiltakozásával, szövetségben a svédekkel hadat indított János Kázmér lengyel király ellen, kiegészülve a moldvai és havasalföldi csapatokkal. A hadjárat első szakaszában sikeres volt: bevetteKrakkót, aztán bevonult Varsóba, de alighogy találkozott a svédekkel, a királyuk magára hagyta őt az országát ért újabb dán támadás miatt. Ennek ellenére Rákóczi még mindig bízott sikerében, tovább ment észak felé, de a lengyelekJerzy Lubomirski vezetésével végzetes támadást intéztek Észak-Erdély ellen és Munkács környékét is elpusztították. Rákóczi vereséget szenvedett, a román és kozák csapatok cserben hagyták lengyel földön és az ellenségtől is magas összegű hadkárpótlás fejében kapta meg a szabad eltávozást.[2] Rövidesen magára hagyta hadait, amit Kemény Jánosra bízott, de a határnál elfogta a tatár kán.[3] Székelyföldet rövidesen a török és tatár hadsereg pusztította.[4][5] A Porta szembefordult az engedetlen vazallussal, mire a fenyegetett erdélyi rendek 1657. november 2-án Rákóczi helyettRhédey Ferencet választották fejedelemmé, Rákóczi azonban kierőszakolta Rhédey lemondását és 1658. január 9-énújra elfoglalta a trónt. A törökök nem ismerték el Rákóczit és a nagyvezér parancsára a rendek 1658. október 11-énBarcsai Ákos személyében új fejedelmet választottak, mire Rákóczi haddal indult trónja visszafoglalására. Barcsai ellen győzedelmeskedett, Szejdi Ahmed, a budai pasa azonban a szászfenesi csatában, 1660. május 22-én vereséget mért Rákóczira. Feljegyezték, hogy a fejedelem hadvezérhez méltóan, bátran harcolt a csatában: 17 törököt vágott le, 5 lovat lőttek ki alóla, 150 testőre közül 20 maradt életben.

A csatában kapott fejsebébe halt bele 1660. június 7-én.[4]

Házassága

Báthory Zsófiát 1643. február 3-án Gyulafehérváron vette feleségül. A házasságból egyetlen fiú született, Ferenc, akinek apja halála után, 1660-ban a IV. Mehmed szultán nem engedte meg a fejedelmi szék elfoglalását.

Származása

A Rákócziak címere

▼ kinyitII. Rákóczi György ősei

Jegyzetek

1. Ugrás fel↑ A lengyel korona megszerzési reményei mindjárt 1648 végén füstbe mentek, ugyanis a lengyel nemesség János Kázmért ültette a trónra.
2. Ugrás fel↑ Czarny-Ostrówban megalázó feltételek mellett kénytelen békét kérni.
3. Ugrás fel↑ Először még ígéretet tett, hogy akár saját vagyonának a feláldozásával is kiváltja a tatárok rabságába jutott embereit, ám később ígéretét nem tartotta be.
4. ^ Ugrás ehhez:^a b Rubicon
5. Ugrás fel↑ B. Szabó, 2001.
6. Ugrás fel↑ Miroslav Marek: Rákóczi 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 23. (Hozzáférés: 2012. október 4.)

Források

• ↑ Rubicon: Tarján M. Tamás: 1648. október 11. II. Rákóczi György lesz Erdély fejedelme. Rubiconline. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
• ↑ B. Szabó, 2001.: B. Szabó, János (2001.). „II. Rákóczi György 1658. évi török háborúja”. Hadtörténelmi Közlemények 114. (2–3.), 231–275. o. ISSN 0017-6540. (Hozzáférés ideje: 2015. december 16.)

További információk

• II. Rákóczi György portréja

Előző uralkodó: I. Rákóczi György

Erdély fejedelme 1648–1657

Következő uralkodó: Rhédey Ferenc