Így néz ki a feldarabolódott üstökös a Hubble felvételein

[Magyar lap]

TUDOMÁNY

Így néz ki a feldarabolódott üstökös a Hubble felvételein

2020.04.29.LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA

https://ng.hu/tudomany/2020/04/29/igy-nez-ki-a-feldarabolodott-usto...

Az C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös néhány hete darabolódott fel, a Hubble Űrteleszkóp pedig több látványos és izgalmas felvételt is készített a maradványairól.

FORRÁS: NASA

Kora tavasszal még reménykedtünk benne, hogy egy szép, látványos üstököst figyelhetünk majd meg 2020 májusában, azonban a természet közbeszólt: az égitest a Naphoz közeledve darabokra hullott. Miután számos földi megfigyelés készült a darabjairól, a Hubble űrtávcső óriás szemét is ráirányították az üstökösre, s így április 20-án és 23-án készített felvételeket róla, számolt be a NASA.

E rövid idő alatt igen jelentősen megváltozott az ATLAS maradványainak látványa, olyannyira, hogy a 20-án azonosított 25 darabkából keveset sikerült a 23-án készült felvétel 20 darabkájával összefüggésbe hozni. A darabokat körbeöleli az üstökös porból álló kómája, a felvételen ezt kékes derengésként láthatjuk.

David Jewitt, a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) csillagász-bolygókutatója elmondta: „Nem tudjuk, hogy ez a gyors változás annak köszönhető-e, hogy az egyes darabok másként verik vissza a napfényt a két különböző napon készült fotón, vagy esetleg annak, hogy eltérő töredékeket látunk rajtuk.” A Marylandi Egyetem csillagásza, Quanzhi Ye, aki egy másik megfigyelő csapatot vezet, lelkendezve magyarázta: „Különösen nagy élmény ilyet látni, részben azért, mert évtizedenként 1-2 ilyen eset van, és ráadásul a legtöbb szétdarabolódó üstökös esetén a töredékek túl halványak ahhoz, hogy megfigyelhessük őket.”

A Hubble második felvételét vessük össze az elsővel: igen nagy eltérés látható a darabok elhelyezkedésében!

FORRÁS: NASA

 

A szakemberek úgy vélik, a feldarabolódás lehet talán a fő mechanizmus, amely az üstökösök végzetét okozza, s úgy tűnik, gyakoribb, mint gondolták. Mivel nem előrejelezhető módon és igen gyorsan következik be, ezért nagy a bizonytalanság is abban, hogy pontosan mi okozza, és miként zajlik, de a Hubble részletgazdag felvételei talán segítenek megérteni. A legkisebb darabka, amit a felvételeken még azonosítani lehet, kb. ház méretű, a teljes üstökösmag, a feldarabolódását megelőzően kb. 200 méteres lehetett.

Egy elképzelés szerint az üstökösmag, a belőle a szublimáció során kiáramló illó anyagok nem egyenletes eloszlása miatt, forgás közben szétesett. A szublimáció nem oly békés folyamat ez esetben, mint gondolnánk, hanem az üstökösmagból anyagsugarak lövellhetnek ki, ezek ereje pedig képes szétvetni a magot. „Talán a Hubble adatai segítségével el tudjuk majd dönteni, hogy ez áll-e a feldarabolódás mögött. Mindenesetre nagyszerű dolog, hogy a Hubble segítségével is vethettünk néhány pillantást erre a haldokló üstökösre” – tette hozzá Jewitt.

Ha a darabkák nem porladnak tovább, és lesz köztük „túlélő”, a bolygónktól jelenleg kb. 146 millió kilométerre járó ATLAS majd május 23-án lesz hozzánk a legközelebb 116 millió km távolságban, a Naphoz legközelebb pedig május 31-én, 40 millió km távolságban repül el.